A magyarországi ukránok vezetőjének nyilatkozata az új oktatási törvény kapcsán

Kravcsenko György, a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat vezetője szeptember 11-én közösségi oldalán nyílt bejegyzésben osztotta meg gondolatait az új ukrán oktatási törvényről. A Kárpátalja.ma lefordította a levelet, amelyet az alábbiakban olvashatnak.

„Kedves barátaim!
Szeretném elmagyarázni, miért olyan élesen negatív a Legfelsőbb Tanács által megszavazott oktatási törvény fogadtatása Magyarországon és a kárpátaljai magyar közösségben.

Nem áll szándékomban értékelni a törvényt, vagy vitázni róla, csak megpróbálom megértetni, miért nyilatkozott úgy Szíjjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, hogy „Ukrajna hátba szúrta Magyarországot”. A helyzet az, hogy az Oroszországgal vívott háború legelejétől kezdve Magyarország következetesen támogatta Ukrajnát (igaz, mellőzve a harsogó nyilatkozatokat – erre is megvolt az oka).

Magyarország:
– elsőként szállított gázt Ukrajnának akkor, amikor Oroszország leállította a gázszállítást, és az ország szorult helyzetbe került;
– mindig az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítására szavazott az Európai Parlamentben annak ellenére, hogy ez negatív gazdasági következményekkel járt önmagára nézve, és Oroszország erős nyomást gyakorolt rá;
– minden fórumon támogatta a Társulási megállapodást;
– harcolt a vízumkötelezettség eltörléséért;
– felvállalta terrorellenes területeken (ATO) harcoló katonák gyógykezelését;
– három éve tart a háborúban megsérült szülők gyermekeinek rehabilitációja. Ez pedig közel 3000 gyermeket jelent három év alatt! Az egész világon senki más nem fogadott ennyit üdülésre-kezelésre gyermekeink közül!
– támogatta a Gyerekek a békéért az egész világon és a Jóság Könyve ukrán programokat. Ezek pedig nagyszabású összeurópai projektek, melyek lehetővé teszik, hogy európai országok tisztségviselői találkozzanak csodálatos és tehetséges ukrán gyermekekkel, a szemükbe nézzenek, és megígérjék nekik, hogy továbbra is támogatni fogják Ukrajnát. A gyermekeknek tett ígéretek pedig teljesen mások, mintha egyik politikus a másik politikusnak tenne ígéretet.

Ukrajna felé pedig egyetlen kérése volt Magyarországnak: az, hogy ne fogadjon el olyan oktatási törvényt, amely megfosztja a nemzeti kisebbségeket már meglévő jogaiktól. Hát ezért oly negatív a reakció. Megjegyzés:

Magyarországon állami finanszírozásnak köszönhetően működnek német, szlovák, román, horvát, bolgár, lengyel és szlovén iskolák és gimnáziumok. Minden iskolában és gimnáziumban kötelező tantárgy a magyar nyelv és irodalom (az érettségi vizsgán is), de azt idegen nyelvként oktatják. Minden egyéb tantárgyat a 12 tanév során a nemzeti kisebbségek saját anyanyelvükön tanulják.

Európában egyszerűen lehetetlen nemzeti kisebbségeket érintő törvényeket elfogadni az ő beleegyezésük nélkül.

Az európai fejlődési irányt követendő példának nyilvánítva Ukrajnának a törvények elfogadásakor tanulmányoznia kellene az európai tapasztalatokat, és az új jogszabályokat az európai jogrendhez kellene igazítania.

Nagyon remélem, hogy az Elnök nem írja alá, hanem átdolgozásra küldi ezt a törvényt.

Végezetül:
felteszik nekem a kérdést: miért nincs Magyarországon ukrán iskola? Azért, mert Magyarországon nincs olyan terület, ahol tömbukránság élne, mi szétszórva élünk az országban. Az Ukrán Országos Önkormányzat működtet vasárnapi iskolát, és ebben az esztendőben megpróbáltuk megnyitni az első ukrán osztályt egy magyar iskolában, gyakorlatilag Budapest központjában. Jelenleg 1 (egy) gyermek kezdte meg tanulmányait az osztályban (mert a szülőknek messze van az iskola, ezért inkább a lakóhelyükhöz közelebb lévő iskolákba küldik gyermekeiket).

Kétségkívül védeni és fejleszteni kell az ukrán nyelvet Ukrajnában! Bármennyire paradoxul hangzik is ez. Azonban ezt bölcsen és körültekintően kell végezni, hogy az ukrán nyelv használata presztízs, ne pedig kényszer legyen. Véleményem szerint ezt azzal kellene kezdeni, hogy a hatalmi struktúrákban, a minisztériumokban és a Legfelsőbb Tanácsban kezdjenek el ukránul beszélni.”

Kárpátalja.ma