Az EJEB elmarasztalta Oroszországot tüntetések betiltása és a szervezők jogainak korlátozása miatt
Elmarasztalta Oroszországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) két tüntetés betiltása és a szervezők véleménynyilvánítási szabadságának korlátozása miatt.
Az EJEB összevonva kezelt két ügyet, ugyanis lényegében mindkettőben az történt, hogy az orosz hatóságok betiltottak egy tüntetést, amelyet végül ennek dacára is megtartottak. Az egyik esetben a szervező az interneten buzdított részvételre, ezért a hatóságok blokkolták a profilját a VKontakte közösségi oldalon és elérhetetlenné tették több blogbejegyzését. A másik eset is hasonló, csak ott még rövid időre őrizetbe is vették a szervezőt.
A bírói testület kedden kimondta, hogy az intézkedéseivel Oroszország több pontját is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, nevezetesen a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságáról, illetve a hatékony jogorvoslatról szóló cikkelyeket.
A hatóságok arra a törvényre hivatkoztak, amely tiltja a demonstrációkat a városok bizonyos részében, a törvényszék szerint azonban ilyen általános tiltások csak akkor igazolhatóak, amennyiben egy rendezvény valós kockázatot rejt a közrendre nézve, és ez nem hárítható el kevésbé szigorú intézkedésekkel.
Megállapították emellett, hogy a szóban forgó internetes bejegyzések mindkét esetben közérdeket érintő kérdésekre vonatkoztak, s nem buzdítottak erőszakra vagy a közrend megzavarására, ezért ezen körülmények között semmi nem igazolta a letiltásukat.
A strasbourgi bírák a két felperesnek összesen 30 ezer euró (mintegy 9,7 millió forint) kártérítést és perköltséget ítéltek meg.
A most kihirdetett elsőfokú ítélet ellen a felek három hónapig fellebbezhetnek.
Az Európa Tanács égisze alatt működő testülethez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes ország számára. Moszkva azonban korábban bejelentette, nem fogja elismerni az európai emberi jogi bíróság ítéleteit, amíg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében vissza nem kapja szavazati jogát, amelyet a Krím félsziget illegális elcsatolása miatt vontak meg 2014-ben.