Az iskolai kiközösítés is szerepet játszhatott a kercsi mészárlás elkövetésében

Szerdán egy kercsi iskolában történt robbantás és lövöldözés során az elkövetővel együtt 21 ember vesztette életét. Az elkövető egy 18 éves tanuló volt. Szakemberek szerint több tényező együttesen járulhatott ahhoz, hogy a fiatal egy ilyen tett elkövetésére vetemedjen. A hatóságok még vizsgálják a valódi indítékot.

Huszonegyre nőtt a kercsi iskolai ámokfutás halálos áldozatainak száma. A mészárlás során több mint félszázan megsebesültek. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint az elkövető, a mindössze 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov előbb egy fémdarabokkal megtöltött, házi készítésű robbanószerkezetet hozott működésbe, majd lövöldözni kezdett egy karabéllyal.

A nyomozás eddigi eredménye szerint személyes okai lehettek a támadásnak. A lőfegyverhez egyébként fegyvertartási engedély birtokában törvényesen jutott hozzá a fiatal. Az ügy mégis számos jogi, pszichológiai és biztonságtechnikai kérdést vet fel – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.

Az elkövetőről olyan információk is napvilágot láttak, miszerint elvált szülők gyermeke volt. Kérdéses, hogy ez mennyire játszik közre abban, hogy valaki labilis lelki állapotban ilyen tettet kövessen el. Németh Erzsébet szociálpszichológus szerint ez érdekes feltételezés: az, hogy az elvált szülők gyermekei elhanyagolva érezhetik magukat, akár természetes is lehet, de nincs olyan minta, amely azt mutatná, hogy a csonka családban felnőtt gyermekek hajlamosabbak lennének bármely ilyen jellegű bűncselekmény elkövetésére.

A családi neveltetés és a szülő-gyermek közötti kapcsolatnak azonban nagyon nagy szerepe van egy ilyen eset során – jelentette ki Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő.

Elmondta azt is, hogy a gyermek-gyermek közötti kapcsolat is jelentős szereppel bír, hiszen az iskolai kiközösítés fontos szerepet játszhat az ilyen lelki indíttatású bűncselekmények elkövetésében.

Az elkövető fiú egy olyan szakközépiskolába járt, ahol vegyészetet tanult, tehát vélhetően tudta azt is, hogyan kell robbanóanyagot készíteni – tette hozzá a szakértő. Véleménye szerint azonban furcsa az, hogy a szülők nem vették észre, hogy a gyermek házilag készített robbanóanyagot, ugyanis ennek biztosan tárgyi jeleit találhatták volna a szobájában.

Súlyos következmények

Amennyiben elérhető a fegyver egy elkövető számára, akkor az ilyen fajta ámokfutások sokkal súlyosabb következményekkel járhatnak, mint fegyver nélkül – hangsúlyozta Németh Erzsébet. Hozzátette, az eset komoly figyelmeztetés lehet a hatóságok és törvényhozás számára, hogy vajon „érdemes-e” engedélyezni ilyen fiatalon a fegyverhasználatot.

A másik, hogy ezek a fiatalok sokáig úgymond rejtve maradnak, hiszen nem viselkednek agresszívan, inkább visszahúzódóak, csöndesek. Akkor van baj, amikor a gyűlölet és düh felgyülemlik bennük annyira, hogy az ilyen formában tör ki – tájékoztatott a szociálpszichológus. Hozzátette ő is: a készülődés jeleit a szülőnek észre kellene venni.

Szigorúbban szabályzott fegyvertartásra lenne szükség?

Kis-Benedek József elmondta, biztonságtechnikailag is több kérdést felvet az ügy, a legfontosabbnak mégis az tekinthető, hogy miért lehet egy 18 éves gyermeknek arra lehetősége, hogy fegyvert tartson, illetve, hogy ehhez szinte korlátlan mennyiségű lőszert is vásárolhasson.

Oroszországban vadászfegyvert már 17 éves kortól lehet vásárolni, aminek engedélyezése – a szakértő szerint – súlyos hiba. Ugyanakkor elmondta, Oroszországban az embereknek bizonyos négy- és kétlábú ellenségektől is meg kell védeniük magukat, ezért is engedélyezett a vadászfegyverek tartása.

Újra hangsúlyozta: a szülőket elnézve érthetetlen az, hogy nem vették észre, hogy fiúk lőszereket és fegyvert tart otthon.

Nagy szerepe van az iskolának

Németh Erzsébet szerint a szülőknek nem szabad abban a hitben élni, hogy a gyermekem úgy sem csinál semmi rosszat. Elmondása szerint igenis meg kell kérdezni a gyermeket, hogy mit csinál, hogy érzi magát. Nem feltétlenül azért, hogy fegyvert tart-e, hiszen ez ritkának mondható eset, hanem bármilyen lelki probléma iránt érdeklődni kell.

A szülők mellett egyébként az iskola szerepe is nagy. Egyes kutatások szerint az iskolában két dolog veszélyes: az egyik a versengés, a másik pedig a gyerekek közötti kapcsolatok „laissez-faire” elven alapuló kezelése, vagyis hogy a tanárok a gyermekekre hagyják a problémák megoldását.

A versengés és a „ráhagyás” együttese felfokozhatja az agressziót – mondta a szociálpszichológus.