Az ukrán sajtó szerint csúsztattak moszkvai tájékoztatójukon az Oroszországba szökött volt kormánytagok

Az ukrán sajtó szerint „spekulációkat” fogalmaztak meg moszkvai sajtótájékoztatójukon az Oroszországba szökött volt ukrán kormányzati vezetők, köztük Mikola Azarov, a Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben leváltott Viktor Janukovics exelnök volt miniszterelnöke.

Janukovics négy korábbi kormányzati tisztségviselője – akik az exelnökhöz hasonlóan szintén Oroszországba menekültek – csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökség moszkvai székházában tartottak sajtótájékoztatót. Azarovon kívül Vitalij Zaharcsenko volt belügyminiszter, Andrij Kljujev, Janukovics elnöki apparátusának volt vezetője és Sztanyiszlav Suljak, a belügyi csapatok volt parancsnoka állt ki a sajtó képviselői elé, hogy bejelentsék: haza kívánnak térni Ukrajnába, hogy leváltsák az ország jelenlegi vezetését. Nem tértek ki viszont arra, hogy konkrétan mikor készülnek hazatérni.

Azarov azt állította, hogy az illetékes kijevi bíróság nem kívánja őket tanúként meghallgatni a Janukovics elnök elleni hazaárulási perben. Az Ukrajinszka Pravda, a Gordonua és számos más vezető ukrán hírportál azonban március 21-én arról adott hírt, hogy a kijevi bíróság beleegyezett a volt miniszterelnöknek és Janukovics több egykori tisztségviselőjének, köztük a belügyi csapatok exparancsnokának a védelem tanúiként történő meghallgatásába. Ráadásul a bíróság abba is beleegyezett, hogy Azarov videokonferencia útján – és ne személyesen – tegyen vallomást, amit ő maga kért, arra hivatkozva, hogy biztonságát féltve nem kíván Ukrajnába visszatérni.

Az Ukrajinszka Parvda beszámolója szerint a moszkvai sajtótájékoztatón Azarov és társai Janukovics korábbi oroszországi sajtótájékoztatóin hangoztatott állításait mondták vissza. Az Ukrajnából elmenekült Janukovics több Oroszországban tartott sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy „puccsot” hajtottak végre vele szemben, és valójában még mindig ő Ukrajna „legitim” államfője.

Az ukrán hírportál megjegyezte, hogy a moszkvai sajtótájékoztatón mintegy húsz orosz újságíró vett részt és csak egy ukrán. Utóbbinak arra a kérésére, hogy miből él Azarov Oroszországban, a volt kormányfő kitérő választ adott, miközben kioktatta az újságírót, közölve vele: nem az ő megélhetésének forrásaival, hanem Ukrajna helyzetével kellene foglalkoznia.

Az Oroszországba menekült ukrán tisztségviselők ismét előhozakodtak azzal a sokat hangoztatott álltással, miszerint 2014. február 22-én a német, a francia és a lengyel külügyminiszter ösztönzésére az akkori ukrán ellenzéki pártok vezetői aláírtak az elnökkel egy megállapodást. Ebben Janukovics vállalta, hogy nemzeti egységkormányt hoznak létre, és decemberre előrehozott elnökválasztást ír ki.

A megállapodást azonban a valóságban nem február 22-én, hanem egy nappal előtte írták alá, a Majdan-tüntetések résztvevői pedig nem fogadták el, továbbra is az államfő azonnali lemondását követelték, azzal érvelve, hogy Janukovics és politikai szövetségei elcsalnák a választást, és továbbra is hatalmon maradnának.

Az egyezség aláírásába azután ment bele az ellenzék, hogy a megelőző napokban – február 18-20. között – több mint száz, túlnyomórészt fegyvertelen tüntetőt lőttek agyon a karhatalom tagjai. Janukovics 22-én már Kelet-Ukrajnában volt, szökésben Oroszország felé, ahová rá egy-két nappal meg is érkezett – mint később kiderült, a krími Szevasztopolban állomásozó orosz haditengerészet egyik hajóján hagyta el Ukrajnát. A kijevi parlament február 22-én több mint kétharmados többséggel úgy ítélte meg, hogy Janukovics már nem képes ellátni elnöki teendőit, ezért menesztette őt hivatalából.

Janukovicsot azért vádolják hazaárulással, mert 2014. március 1-jén írásos nyilatkozatot tett, amelyben Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül arra kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába. A dokumentum megérkezését az ENSZ is megerősítette. Azarov ellen is több eljárás van folyamatban Ukrajnában, egyebek között állami pénzek elsikkasztása és katonai eszközök törvénytelen eladása miatt. A volt miniszterelnök rajta van az Európai Unió és az Egyesült Államok listáin, amelyek az ukrajnai válság miatt szankcióval sújtott személyek nevét tartalmazzák.