Elbocsátás a vállalat felszámolásakor

„Felszámolják a gyárat, amelyben dolgozom, s a tulajdonos közös megegyezéssel akar elbocsátani. Két évem van hátra a nyugdíjig. Megteheti mindezt velem a tulajdonos?”

– A munkaadónak életkorától, a nyugdíjazásig hátralévő évei számától függetlenül jogában áll bármikor elbocsátani a munkavállalót, de csak a munkára vonatkozó törvények szigorú betartásával teheti ezt meg. A munkaadók hasonló helyzetben rendszerint azért törekednek a munkavállalók közös megegyezés alapján történő elbocsátására, hogy csökkentsék az azokból a kifizetésekből adódó kiadásaikat, amelyekre a dolgozók jogosultak a munkahelyük megszűnése vagy átszervezése esetén. (A Polgári törvénykönyv 104. cikkelyének 1. pontja rögzíti, hogy a jogi személy – esetünkben a gyár – vagy felszámolás útján, vagy azáltal szűnik meg, hogy minden tulajdona, valamennyi joga és kötelezettsége más jogi személyekre – a jogutódokra – száll át beolvadás, egyesülés, átalakulás stb. révén.)

A Munkatörvénykönyv (Mtk.) 40. cikkelye a munkavállaló elbocsátását – ezt tervezi önnel a munkaadója – úgy határozza meg, mint a munkaszerződésnek a tulajdonos vagy meghatalmazottja kezdeményezésére történő felbontását. A munkavállalónak kötelessége betartani a törvényi garanciákat, szabályokat és rendet, amelyeket a jogszabályok írnak elő számára a hasonló esetekre.

Az Mtk. 49. cikkelye kimondja, hogy az elbocsátásról legalább két hónappal előre, személyesen kell figyelmeztetni a munkavállalókat.

Amennyiben az elbocsátásra az Mtk. 40. cikkelye 1. pontjában foglalt indokok valamelyikével kerül sor (a termelés és a munkavégzés módosulása, többek között felszámolása, átszervezése, a vállalat csődje, létszámcsökkentés), az Mtk. 44. cikkelye értelmében a munkavállalót végkielégítés illeti meg, amelynek összege nem lehet kevesebb, mint az egyhavi átlagbére.
A 116. cikkely értelmében a munkavállalót a munkaadó részéről megillető teljes összeget ki kell fizetni az elbocsátás napján. Felhívnám a figyelmét, hogy ugyanezen cikkely alapján a munkavállalót a végelszámolás előtt írásban szükséges értesíteni az őt végkielégítésként megillető összegről.

Amennyiben a munkavállaló az elbocsátás napján nem tartózkodott a munkahelyén, az elszámolásra legkésőbb az azt követő napon kell sort keríteni, hogy az alkalmazott bejelentette igényét a végelszámolás iránt.

Végül ne feledkezzen meg arról sem, hogy a munkaadónak az elbocsátás napján ki kell adnia a munkavállalónak a szabályosan kitöltött munkakönyvét, valamint az elbocsátásról szóló rendelet másolatát.

hk