Kezdőlap » Kárpátalja » Nézőpont » Hartyanyi Jaroszlava: „Ha megfelelően képzett nyelvtanárok oktatnák a magyarokat, megtanulnák az államnyelvet”

Hartyanyi Jaroszlava: „Ha megfelelően képzett nyelvtanárok oktatnák a magyarokat, megtanulnák az államnyelvet”

A tvi.ua hírportál interjút készített Hartyanyi Jaroszlavával, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület vezetőjével. Az október 10-én megjelent interjú fordítását az alábbiakban olvashatják.

Az ukrán parlament szeptember elején új oktatási törvényt fogadott el, melyet később Petro Porosenko elnök is aláírt. Számos szakértő véleménye szerint a dokumentum progresszív és megújító. A pozitívnak mondható változtatások többsége azonban elvész a törvény hetedik cikkelyét övező kritikák tengerében. Az adott rész szerint az oktatás nyelve kizárólag az államnyelv, azaz az ukrán lehet.

A rendelkezés nagy felháborodást keltett az ukrajnai nemzeti kisebbségek körében. A szomszéd országok kormányai azonnal kiálltak határon túli nemzettársaik mellett. A nyelvi jogok korlátozása ellen emeltek szót a lengyelek, a románok, a moldávok. Leghangosabban a magyarok tiltakoztak. Budapest kijelentette: blokkolni fogja Ukrajna európai integrációs törekvéseit. Válaszként Ukrajna az EBESZ és az Európa Tanács elé tárta értékelésre az egész dokumentumot. A határozott fellépésre reagálva az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése október 12-én napirendre tűzte az ukrán oktatási törvény megvitatását. Az ukrán fél szerint az ellenérvek pusztán politikai s nem objektív okokon alapulnak. Volodimir Arjev képviselő hangsúlyozta, hogy miután a Velencei Bizottság áttanulmányozza a törvényt, Ukrajna figyelembe vesz minden, a bizottság által ajánlott változtatást, amennyiben lesz olyan. Hivatalos adatok szerint Ukrajnában 400 ezer nemzeti kisebbséghez tartozó gyerek tanul, közülük 16 ezer magyar nemzetiségű. A „nemzeti” iskolákban minden tantárgyat kisebbségi nyelven oktatnak, az ukrán nyelvet pedig heti két órában tanítják.

A tvi.ua hírportál interjút készített Hartyanyi Jaroszlavával, a Magyar Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólójával, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület vezetőjével, hogy megtudják, hogyan tanulnak az ukrán gyerekek a szomszédos országban, és mit szólnak Budapesten az oktatási törvényhez.

– Jaroszlava asszony, hány ukrán él Magyarországon?
– A legutóbbi adatok szerint 7300 fő vallotta magát ukrán nemzetiségűnek, de közülük mindössze 5000 ember ukrán anyanyelvű.

– Szétszóródva élnek Magyarországon vagy egy tömbben, mint a magyarok Ukrajnában?
– Az ukránok legnagyobb része a határhoz közel, Nyíregyházán és környékén él. A térségben vasárnapi iskolák működnek. Közel kétezer ukrán él Budapesten, azonban többségük nem vesz részt az ukrán közösség életében. Amikor a Majdanon megverték a diákokat, és mi itt kivonultunk tüntetni, több magyar jelent meg, mint ukrán. Összesen 15 közösséget tartunk számon, 1991 óta működik a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület, 1999-től van állami önkormányzatunk, a magyar parlamentben én képviselem az ukránokat.

– Ha jól értem, akkor Magyarországon nincsenek ukrán tannyelvű osztályok?
– Három évvel ezelőtt Baktalórántházán működött ukrán osztály. A gyerekeknek idegen nyelvként oktatták az ukrán nyelvet. Ma már nincs, csak vasárnapi iskolák működnek. Budapesten 1993-ban alapítottam egyet, s ott is folyamatosan küzdöttünk minden gyerekért, azért, hogy a szülők hozzák őket a foglalkozásokra. Nagyon jól működik a vasárnapi iskola Nyíregyházán. Ott a gyerekek ukrán nyelvből vizsgázhatnak, eredményeikről tanúsítványt szerezhetnek. Ha magyar iskolában tanul a gyerek, de szeretne vizsgát tenni ukrán nyelvből is, megteheti a gimnáziumban. Budapest IX. kerületében, ahol élek, az egyik iskolában egy család azt szerette volna, hogy gyermeküknek naponta tanítsanak ukrán nyelvet és irodalmat. Találtak egy tanárnőt, aki hajlandó volt erre. Egy gyerekkel kezdték el, majd csatlakozott hozzájuk még két tanuló, később már nyolcan lettek – remény volt egy osztály megnyitására. Idővel azonban a szülők nem akarták naponta átcipelni gyermeküket az egész városon.

– Milyen feltételekkel lehet ukrán tannyelvű osztályt indítani ma Magyarországon?
– A törvény értelmében akkor, ha nyolc vagy annál több azonos korú gyereket íratnak be az osztályba, függetlenül attól, hogy a város mely kerületében élnek. Ebben az esetben az Oktatási Minisztérium támogatásával igény szerint el lehet indítani egy osztályt. A gyerekek ukrán tantervek szerint tanulhatnak, melyeket a magyar szakminisztérium is jóváhagyott. Ezek az előírások vonatkoznak mindegyik nemzeti kisebbségre, így a szerbekre, a horvátokra, a románokra…

– Miért nincsenek jelenleg ukrán osztályok, ukrán iskolák Magyarországon?
– Nem azért, mert nem engedi a törvény, hanem elsősorban amiatt, mert az ukránok szétszórtan élnek az országban. Másodsorban azért, mert a szülők még vasárnapi iskolába sem igazán akarják utaztatni gyermekeiket, napi rendszerességgel pedig végképp nem vállalják ezt. Legtöbbjüknek könnyebb a gyermeküket magyar iskolában taníttatni. Összehasonlításképp: az én lányom 1980-ban született. Az ő generációjukkal nyitottuk meg Budapesten a vasárnapi iskolát. Az édesapja magyar, ő magyarul beszél vele, én pedig ukránul. A lányom szebben beszél ukránul, mint sokan Ukrajnában. Az unokám is jól tudja a nyelvet, a lányom hetente viszi a vasárnapi iskolába. Az ilyen szülők számunkra aranyat érnek… Az Ukrajnából érkező orosz anyanyelvű emberek azonban messziről elkerülik a központunkat, a vasárnapi iskolát pedig pláne. Hogy hová íratják be gyermekeiket, azt nem tudjuk. Az utóbbi három évben egyre többen költöznek át Ukrajnából. Láttuk, hogy úgynevezett szekta köré próbáltak vasárnapi iskolát szervezni, de nem sikerült.
Úgy szerveztük, hogy a vasárnapi iskola közel legyen a templomhoz. Néhány szülő elmegy a templomba, azután elhozza gyermekét az iskolába. Kibéreltük a magyar iskola helyiségeit, a tanórák tantermekben folynak. Jelenleg három osztályunk van kis, középső és felső korcsoport számára. Ebbe az iskolába jár három gyerek is a vasárnapi iskolánkból.

– Csak ennek a három gyereknek van ukránórája, vagy a többiekkel együtt tanítják őket?
– Nem, amikor például a többieknek angolórájuk van, akkor ők hárman ukránra mennek. Intenzív tanfolyamon vesznek részt. Tizenkettedik osztályig tanulják az ukrán nyelvet, tökéletesen elsajátítva azt.

– Idegen nyelvként oktatják nekik az ukránt?
– Igen.

– Hogy lehet anyanyelven történő oktatást szervezni a kisebbségek számára Magyarországon?
– Nemrég változott a törvény, mely szerint akár az önkormányzatunk is nyithat nemzetiségi iskolát. Voltam román iskolában, melyben elsőtől tizenkettedik osztályig román nyelven tanítottak minden tantárgyat. Van nemzetiségi iskolahálózata a szerbeknek, horvátoknak, szlovákoknak is. A németek Budapesten osztrák iskolába járnak, de ezek az intézmények nem nemzetiségi jellegűek, mivel a működésüket Ausztria és Magyarország kormánya fedezi. Ezekben tanulnak azok, akik tökéletesen szeretnének tudni németül. A tartományban nyolcadik osztályig oktatják a németet. A román határ mentén lévő román iskola egyik osztályában négy tanuló van, az osztály mégis működik. Nyolc fővel indult, de csak négy tanuló maradt, mégsem zárták be.

– Ön osztályokról beszél, de hogyan működnek az iskolák?
– A szerb iskolában háromszáz gyerek tanul. Ott nincs jelentősége, hogy valaki szerb-e vagy sem. Az oktatás kizárólag szerb nyelven folyik. Magyarul csak a magyar nyelvet és irodalmat oktatják.

– Milyen eredménnyel sajátítják el a magyar nyelvet ezek a gyerekek?
– Mindkét nyelvet kitűnően tudják. A magyar társadalomban nem létezik nyelvi skizofrénia. Ha más nemzetiségű vagy is, a helyzet arra fog késztetni, hogy tanuld és sajátítsd el a magyar nyelvet. Vannak szerbek vagy horvátok, akik nemrég érkeztek Magyarországra. De többségükben őshonos lakosokról van szó, akik régóta ezeken a területeken élnek. Lehet, hogy a szüleik nem is beszéltek magyarul. Vannak olyanok, akik elmondják, hogy nagymamájuk ki sem tette a lábát a faluból, és nem ismerte ezt (ti. a magyar – a szerk.) a nyelvet. De az új nemzedék tanul, mert változnak az idők – a gyerekek a városokba költöznek tanulni, élni. A horvát, szerb falvakban mindenki szépen beszél magyarul. Ez azért van, mert a magyar nyelv oktatása nagyon magas szintű. Ebben érdekeltek a magyarok, akik nagy erővel óvják és ápolják nyelvüket. Amikor például az 1990-es években, a rendszerváltást követően kezdtek divatba jönni az idegen nyelvi kifejezések, a magyarok műsort készítettek Álljunk meg egy szóra! címmel. Ebben a legnépszerűbb professzor közérthető formában hívta fel a figyelmet ezen szavak használatának nevetségességére. Az idegen szavak használata rövidesen az egyik legnépszerűbb témává vált a társadalomban. Az emberek arról kezdtek beszélni, hogy nem szabad beszennyezni a magyar nyelvet. A magyar különleges nyelv, szinte mindenre van saját szava. Ez a nemzet a nyelvében él. Ez tartja meg. Azonban néhány oroszajkú azzal dicsekszik, hogy már tíz éve él Magyarországon, de még három mondatot sem tud elmondani magyarul. Különösen azok, akik angolul is tudnak; véleményük szerint nekik nincs is szükségük a magyar nyelvre.

– Mekkora költségvetést biztosít évente a magyar kormány az ukrán közösségnek?
– Amikor három évvel ezelőtt az önkormányzat elnöke voltam, akkor közel 29 millió forintot (2 millió 900 ezer hrivnya) biztosított. Jelenleg már százmillió forintból (tízmillió hrivnya) gazdálkodhatunk. Ez azért van így, mert lehetőséget kaptunk, hogy saját képviseletünk legyen a parlamentben. Javaslatokat tehetünk a költségvetés elfogadásakor. Mindent számba veszünk, megmutathatjuk, hogy szükséges ez az összeg az ukránok támogatására. Amint a nemzeti kisebbségek képviselői megjelentek az országgyűlésben, jelentősen nőtt az anyagi támogatottságuk.

– Az ukrán oktatási törvény elfogadása hatással lehet-e a Magyarországon élő ukránok helyzetére?
– Nem. Ha így lenne, csalódnék ebben az országban. Tisztelem Magyarországot. Leginkább azért, ahogyan saját nyelvét védelmezi. De a legfőbb az, hogy Magyarországon betartják a törvényeket. Ugyanakkor érezzük a változást – az emberek megállítanak a boltban, a fodrásznál, kérdezgetik, mi történt Ukrajnában. De nem agresszívan. Azt mondják, hogy Ukrajna toleráns ország, a saját nyelvét annyira tiltották, akkor most hogyan képesek megtiltani, hogy mások az anyanyelvükön tanuljanak. Mindenkinek el kell magyaráznunk, hogy az oktatási törvény hetedik cikkelyében valamiféle „bombát” rejtettek el. Az oktatás negyedik osztályig kisebbségi nyelven, aztán teljesen másként folyjék – ezt valakinek ki kellett találnia. Remélem, hogy változtatnak ezen a ponton, megvitatják azt. Agresszivitást még nem tapasztaltam. Persze eleinte aggódtam amiatt, hogy mi lesz a parlament reakciója. Azt gondolom, hogy a diplomáciának végig kell járnia egy keskeny ösvényt… A magyarországi ukránok is beszélnek erről a kérdésről, s mindnyájan egy véleményen vagyunk. Az oktatási törvény nagyon jó, de a hetedik cikkely teljesen elrontja. Nem szabad elfelejteni, hogy hibrid háború folyik. Az ellenség minden lehetőséget megragad, hogy Ukrajnát szembefordítsa valakivel, például a szomszédaival. Figyelje meg, hogy hallgat Oroszország! Nem nagyon nyilatkozik. Ön szerint mi ennek az oka? Azért, mert ők tisztában vannak azzal, hogy ezzel a törvénnyel soha nem fogják tudni kiszorítani az orosz nyelvet. Nekem lenne ugyanakkor egy kérdésem az ukrajnai hivatalnokainkhoz, akik munkájuk során oroszul beszélnek: vajon ők elsajátították az ukrán nyelvet? Akkor miért kezdik ki azokat a magyar falvakat, ahol évszázadok óta magyar emberek élnek, dolgoznak a földjükön, és nem tudnak jól ukránul? Meglehet, hogy nekik nincs is szükségük az ukrán nyelvre. De a fiatalság már tanulja azt, mert ukrán felsőoktatási intézményekben szeretne továbbtanulni.

– A számok azonban arról tanúskodnak, hogy a magyar tannyelvű iskolák befejezése után a tanulók nagy része még a legalacsonyabb küszöbértéket sem érte el a külső független tesztelésen. Ez arról tanúskodik, hogy ők nem érdeklődnek az ukrán felsőoktatási intézmények iránt, inkább a magyarországi továbbtanulás felé orientálódnak?
– Na és miért megy külföldre az ukrán tannyelvű iskolákat elvégző ukrán anyanyelvű tanulók jelentős része? Ön tudja, hányan tanulnak jelenleg Lengyelországban? Tudja, milyen ösztöndíjakat biztosítanak Csehországban? Akkor miről beszélünk? Miért álmodik arról egy ukrán édesanya, hogy gyermeke valahová külföldre menjen tanulni? A hivatalnokaink, képviselőink gyermekei hol tanulnak? Azt akarja mondani, hogy az ukrán felsőoktatási intézményekben?

– Én nem találkoztam ott velük.
– Nos, én sem találkoztam velük ezekben az intézményekben.

– Véleménye szerint milyen hatással lesz az oktatási törvény az Ukrajnában élő magyarokra?
– Előszöri is: ha lenne egy, az övékéhez hasonló oktatási hálózatom, és azt mondanák nekem, hogy két év múlva semmivé lesz, én még hangosabban tiltakoznék. Csak az a különbség, hogy engem Ukrajna nem támogatna úgy, mint ahogyan a magyarok támogatják most az övéiket. De a magyaroknak van egy anyaországa, melynek joga és kötelessége megvédeni őket. Az ukrajnai magyaroknak volt lehetőségük elköltözni, de a saját földjükön maradtak, az adott körülmények között, habár élhetnének jobban is. Nem akarják elhagyni szülőföldjüket. Most azt látom, hogy legtöbbjük sértve érzi magát, olyan, mintha csupán másodrendű állampolgárai lennének az országnak. Ez pedig nem jó. Mi, ukránok, toleráns nép vagyunk. Minket is megpróbáltak elnyomni – egyszerűen nincs morális jogunk mással megtenni ugyanezt! Másodszor: a gyerekeket kicsi kortól más iskolába fogják beíratni: vagy Magyarországra hozni, vagy szerveznek magániskolákat, és fedezni fogják anyagilag. Egyébként az állami ukrán iskolák többségét maga a magyar kormány támogatta. Tudta például, hogy amikor a magyar kormány megjavította a magyar iskola tetőszerkezetét, akkor megjavította abban a községben az ukrán iskola tetőszerkezetét is, vagy ha tornatermet épített a magyarban, akkor az ukránban is? Pedig így van. Magam is láttam ezt. Én kicsit többet tudok Kárpátaljáról, mint sokan azok közül, akik elfogadták ezt a törvényt. A magyarok számára mindez bántó, mert nagyon sok támogatást biztosítottak Kárpátaljának, melyből nemcsak a magyarok részesültek. Minket is támogattak: az ukrajnai gyerekek üdülni, a harcokban megsérültek rehabilitációra érkeztek Magyarországra.

Ma arról van szó, hogy a törvényben leírtak maradnak, de a kisebbségi nyelven oktatható tantárgyak mennyiségét egy külön kormányrendelet határozza majd meg. A rendelet egy dolog, a törvény egy másik. Én azonban mégis remélem, hogy valahogy módosítják a törvényt. A kárpátaljai magyarok nincsenek az ukrán nyelv tanításának szigorítása ellen. Magam is tanúja voltam vegyes bizottsági üléseken, amikor a magyarok a tankönyvek, a szótárak, a szakképzett tanárok kérdését feszegették. Semmi ilyesmi nem áll, és nem is állt rendelkezésükre az elmúlt 26 év alatt. Úgy tűnik, sokáig nem is fog. Általános tanárhiány van. Én pedig mindig csodálkoztam azon, hogy lehet ez. Ha Ukrajna érdekelt lenne abban, hogy megfelelő képzettségű ukrán nyelvtanárokat biztosítson a magyarok számára, akkor megtanulnák az államnyelvet. Az ukrán és a magyar két teljesen eltérő nyelv. A gyerekeknek speciális tankönyvekre van szükségük. Ukrajnában csak a közelmúltban kezdtek az ukrán mint idegen nyelv oktatására szolgáló tankönyveket kiadni. Fájó nekem erről beszélni, mert tanúja vagyok Ukrajna hozzáállásának. A magyaroknak érezniük kell, hogy Ukrajna őket is szereti, csak ők mások, más kultúra képviselői, és egy másik nyelv beszélői.

– Milyen következményei lesznek a törvény bevezetésének, ha nem módosítják a nyelvről szóló részt?
– Ha nem történnek benne változtatások, akkor komoly következményei lesznek. Remélem, mindent megvitatnak. A magyarok nem vártak ilyen lépést Ukrajnától. Ha számítottak volna rá, akkor mindenütt a törvényről beszéltek volna. De minden fórumon azt ígérték a magyaroknak, hogy ilyesmi nem fordulhat elő. Amikor Budapesten járt Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök, Orbán Viktor beszélt vele erről, de azt a választ kapta, hogy a magyarokat érintő nyelvi kérdésekben semmi nem fog változni. Ezért nevezték ezt a lépését „hátba szúrásnak” Ukrajna felől. Megértették, hogy az orosz nyelvet ki kell szorítani Ukrajnából, de nem sejtették, hogy ez rájuk is vonatkozhat. Néhány évvel ezelőtt azok a magyarok, akik Ukrajnában születtek, hazatértek, mert Kárpátalján akarnak élni. Csak a helyzetet nem ismerő emberek beszélhetnek szeparatizmusról ezen a vidéken. Ez az állítás annyira abszurd, hogy még csak beszélni sem akarok róla…

Tetjana Katricsenko

tvi.ua/Kárpátalja.ma

2 hozzászólás

  1. Barta Gábor

    Bármikor!!!!!!! Mikor fogják már fel, hogy tisztességes tanmenetet kell csinálni!

  2. Valéria Veréb

    Amugy igy lenne jo!!!

Szólj hozzá!

Read previous post:
Bajnokok Ligája eredmények: szerda

A játéknap rangadóján a Chelsea hatgólos döntetlent játszott az AS Romával a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportkörének harmadik fordulójában. A sztárcsapatok...

Close