Háscsa János: A mellrák elleni küzdelemről

Október 1. a mellrák ellen küzdelem világnapja, melynek célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a betegség korai felismerésének fontosságára, valamint arra, hogy ennek érdekében mit kell tenni egészségünkért. Ezzel a fontos témával kapcsolatban kerestük fel prof. Háscsa János szülész-nőgyógyász szakorvost, hogy tanácsokat adjon a hölgyeknek.

– Professzor úr, mindannyian félünk a rákos megbetegedésektől. A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganat a nőknél, mégis nagyon kevesen járnak el szűrővizsgálatra. Mi ennek az oka?
-Elkeserítő, de vidékünkön a nők nem fektetnek túl nagy hangsúlyt a saját egészségükre. Mondhatom, hogy méhnyakrákszűrésre még csak-csak eljárnak, de igen kevés százalékuk vesz részt mammográfiai vizsgálaton is. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a mellrák elleni küzdelemre. Külföldön a hölgyek bizonyos kor után levelet kapnak az egészségügyi intézménytől, hogy menjenek be szűrővizsgálatra, amit az állam ingyenesen biztosít számukra. Ukrajnában mindez gyerekcipőben jár.

– Mi az, amit a szűrővizsgálat elvégzésén kívül megtehetünk az emlőrák megelőzése érdekében?
– Sokan abban a tévhitben élnek, hogy ez csak az 50-60 év körüli nőket érintő megbetegedés, de szeretném felhívni a figyelmet ara, hogy sajnos a 30 év alatti hölgyeknél is diagnosztizálnak mellrákot. Emiatt a téves elképzelés miatt a fiatalok nem fektetnek hangsúlyt a szűrővizsgálatokra. Abban az esetben, amikor orvoshoz kerülnek, a legtöbbször már késő. A korai felismerésnek nagyon fontos szerepe van, éppen ezért javaslom a rendszeres otthoni önvizsgálatot, melyet a menstruációt követő 5-7. napon kell elvégezni, menopauza után pedig minden hónap azonos napján. Ilyenkor ne csak csomókat keressenek, hanem ellenőrizzék le, hogy az előző vizsgált hónaphoz képest változott-e a mellméret, annak körvonala valamint a mellbimbók elhelyezkedése. Ez mind-mind informatív jelleggel bír. Különösen ajánlott a rendszeres mammográfiai, szakorvosi szűrés azoknál, akiknek a családjában korábban már diagnosztizáltak jó- vagy rosszindulatú daganatot.

– Melyek azok a jelek, tünetek, melyek felfedezésénél azonnal keressük fel a szakembert?
– Ha az önvizsgálatot végző hölgy a mellében csomót tapint, az emlő bőrén behúzódást lát, a mellbimbón elváltozást észlel, esetleg váladék jön a mellbimbóból, az emlő bőre duzzadttá, pirossá válik, esetleg a hónaljban csomót érez, haladéktalanul forduljon szakemberhez. Az emlőráknál – csakúgy, mint a legtöbb tumornál – igaz az a megállapítás, hogy a terápia eredménye annál hatékonyabb, minél kisebb az elpusztítandó daganat tömege, minél korábbi stádiumban ismerik fel a betegséget.

– Melyek a mellrák kockázati tényezői?
– A genetikai faktoroknak nagy szerepe van a mellrák kialakulásában, gyakori a családi halmozódás. Ez ellen csak gyakori szűréssel tudunk védekezni. Emeli a mellrák kockázatát a hormonháztartás zavara is, mivel ez egy hormonfüggő daganat, kialakulásában a hormonok nagy szerepet játszanak. Az emlődaganat kockázatát növeli a rendszertelen ciklus, mivel az ovuláció elmaradásával nem termelődik elegendő progeszteron, így a vérben megnő az ösztrogénszint, ami elősegíti a mellrák kialakulását. Kockázati tényezőkhöz tartozik továbbá a helytelen táplálkozás és a túlsúly.

– Milyen gyakorisággal javasolt a mammográfiai vizsgálat?
– 30 és 45 év között három évente, 45 év felett pedig évente javasolt szűrővizsgálatot végezni. Érdemes komolyan hozzáállni a megelőzéshez, hiszen a mellrák kezelése a betegség stádiumától függően történhet műtét, sugár- vagy kemoterápia útján. Minél korábban felfedezésre kerül a tumor, annál nagyobb a gyógyulási esély.

Bocskor Zita
Kárpátalja.ma