Ismerjük meg dr. Bodnár Zsolt konzult!

A legtöbb emberben gyermekként több elképzelés is él arról, hogy mi szeretne lenni, ha majd „nagy lesz”. Mostani beszélgetőpartnerem viszont felnőttként sem riadt meg attól, hogy többször is szakmát váltson és teljesen új területeken mutassa meg képességeit. Ismerjük meg közelebbről dr. Bodnár Zsoltot, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulját!

– Kedves konzul úr, kérem, meséljen a kezdetekről.
– 1963. január 15-én születtem a Kárpátaljától nem is olyan messze lévő Nyíregyházán. Szüleim nyugodt és kiegyensúlyozott gyermekkort biztosítottak nekem és húgomnak. Építőipari szakközépiskolába jártam, ahol érettségit és szakmát szereztem. Tanulmányaimat az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Debreceni Karán folytattam, ahol magasépítő üzemmérnökként végeztem. Ezt követően sorkatonai szolgálatot teljesítettem.

– Gyermekkori álmát váltotta valóra a műszaki végzettség megszerzésével?
– Az igazat megvallva, már gyerekként is nagyon szerettem rajzolni, tervezni. Innen jött az ötlet, hogy az építési szakirány az én területem. Azt még meg kell jegyeznem, hogy abban az időben, amikor én tanultam, a tervrajzok még szabad kézzel készültek. Mára pedig már mindent uralnak a számítógépes programok.

– A bakaság letelte után az építőiparban helyezkedett el, majd mégis éles váltás következett az életében. Mi volt ennek az oka?
– A katonaság után különböző beosztásokban dolgoztam az építőipar területén. Végül a rendszerváltás miatt kellett elhagynom azt a területet, hisz az építőipar zuhanórepülésbe kezdett. Rákényszerültem a váltásra, ezért kiváltottam a magánvállalkozói engedélyt, és beleugrottam az ismeretlenbe.

– Majd újra megérintette a változás szele…
– 16 éven keresztül foglalkoztam kereskedéssel. Életemnek e hosszú és meghatározó szakasza pozitív emlékként él bennem, hiszen a folyamatosan jelentkező kihívások megoldásának köszönhetően egy mindvégig eredményes vállalkozást irányíthattam, de eljött az idő, amikor a multik elkezdték kiszorítani az ilyen jellegű kisboltokat. Nem akartam megvárni a háttérbe szorulást, így egy hirtelen támadt ötlettől vezérelve jogi tanulmányokba kezdtem, és öt évvel később már két diplomával a zsebemben várhattam az újabb kihívásokra. Hálás vagyok a családomnak, akik mindenben támogattak, segítettek.

– A vállalkozástól megválva az államigazgatás központi területén próbált szerencsét.
– Igen. 2007-ben, a családom támogatását magam mögött tudva, felvállaltam a kétlaki életet: csak a hétvégéket töltöttem otthon, a munkanapokra Budapestre költöztem. Akkoriban az Önkormányzati Minisztérium keretén belül működő Területfejlesztési Helyettes Államtitkárságon sikerült elhelyezkednem, ahol nagy örömömre az építésügyi jogszabályok előkészítésével foglalkozhattam. A jogszabályelőkészítés bonyolult és időigényes folyamat. Csak hosszas és széleskörű szakmai egyeztetést követően lehetett eljutni a célt jelentő szakmai szabályok kihirdetéséhez. Jogi végzettségemnek, hat év gyakorlatomnak és az időközben megszerzett jogszabályszerkesztői szakjogászi képzettségemnek köszönhetően 2013 szeptemberében a Külügyminisztérium Jogi Főosztályára kerültem, ahol bő egy évet dolgozhattam.

– 2014-től teljesít szolgálatot Magyarország Ungvári Főkonzulátusán.
– Nagy örömömre 2014 végén egy sikeres pályázatnak köszönhetően kerültem Ungvárra. Alapvetően klasszikus konzuli feladatok ellátásával foglalkozom, de fontos eleme a munkánknak a rendezvényeken való részvétel, kapcsolattartás. Emellett boldogsággal tölt el, hogy itt is hasznát tudom venni az építőipari és a jogi végzettségemnek. Részt vettem a Munkácsi Megyei Gyermekkórház tetőfelújítási munkáinak előkészítésében és lebonyolításában, aminek külön érdekessége volt, hogy a kivitelezést úgy kellett megszervezni, hogy a gyógyító munka a tetőcsere folyamata alatt sem állhatott le. Amikor lehetőségem adódott rá, igyekeztem szakmai tanácsaimmal segíteni a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon bővítését, valamint részt vettem a Munkácsi Szent István Líceum kollégiumának tervelőkészítési szakaszában. Ez utóbbinál megtiszteltetésnek vettem, hogy Majnek Antal püspök úr meghívta főkonzulátusunkat, így Buhajla József főkonzul úrral részt vehettem a kivitelezővel történt egyeztetéseken.

– Korábban már említést tett arról, hogy hálás a családjának a támogatásért. Kérem, meséljen róluk!
– 1987-ben kötöttem házasságot. Feleségem, Bodnárné Szűrös Zsuzsanna, pedagógus. 1991-ben megszületett fiam, Ákos, akit 1993-ban lányom, Dorottya követett. Mindkét gyermekem a miénktől teljesen távoleső szakmát választott. Fiam pénzügyi végzettséget szerzett, jelenleg a Magyar Nemzeti Bankban dolgozik. Lányom pedig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterképzésén vesz részt. Ruhatervező szeretne lenni. Büszkeséggel tölt el, hogy a rajzkészségét tőlem örökölte.

– Gyermekei Budapesten élnek, felesége pedig Nyíregyházán tölti mindennapjait. Mennyire nehezíti ez meg a kiegyensúlyozott családi életet?
– Feleségem először tanítói diplomát, majd gyógypedagógusi felsőfokú végzettséget szerzett. Jelenleg a Nyírbátori Pedagógiai Szakszolgálat vezetőnője. Szereti a munkáját, melyet teljes odaadással és élvezettel végez. Sajnos nemcsak most, de az ungvári kihelyezésem előtt is távol voltunk egymástól, hiszen akkor Budapestről ingáztam Nyíregyházára. Talán szerencsésebb helyzetben vagyunk most, mivel kisebb lett kettőnk között a távolság. A hétvégék többségében sikerül megoldani, hogy láthassuk egymást. Ha lehetőségem van, én látogatok haza, ha nem, akkor a feleségem jön Ungvárra. A gyerekeim Budapesten élnek albérletben, de mivel jó a kapcsolatunk, igyekeznek ők is gyakran hazajönni. Valószínű, hogy ők az életük további részét már nem Nyíregyházán, hanem a fővárosban képzelik el. Igyekszünk a családi együttlétet közös programokkal, kirándulásokkal tartalmassá tenni.

– Köszönöm az interjút, további eredményes munkát kívánok!

Bocskor Zita
Kárpátalja.ma