Kezdőlap » Kárpátalja » Nézőpont » Ismét a Fidesz–KDNP európai parlamenti választási listáján – Interjú Bocskor Andreával

Ismét a Fidesz–KDNP európai parlamenti választási listáján – Interjú Bocskor Andreával

2019. május 23–26. között európai parlamenti választásokat tartanak az anyaországban. A Fidesz–KDNP december 20-án ismertette EP-választási listáját, amelyen tizedik helyen szerepel Bocskor Andrea kárpátaljai származású EP-képviselő. Bocskor Andreát az eddigi, képviselőként eltöltött időről, a tapasztalatairól és terveiről kérdeztük.

A 2014-es választások eredményeiből adódóan első kárpátaljaiként ön is képviselő az Európai Parlament intézményében. Mit tud elmondani az elmúlt négy és fél, az EP-ben eltöltött évről?

– 2014-ben, amikor lehetőséget kaptam arra, hogy Kárpátalját képviselhetem az EP-ben, kicsit félelmetes volt az ismeretlen terep, de fő célomul azt tűztem ki, hogy Kárpátalját és a kárpátaljai magyar közösséget felhelyezzem az európai politikai térképre. Ezért rögtön az első félévben, 2014 decemberében szerveztünk egy poszterkiállítást az 1944. évi málenkij robotra elhurcolt magyarok tragédiájának bemutatására, melyet egykori kollégáim – Molnár D. Erzsébet és Molnár D. István – segítségével, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának szakmai támogatásával sikerült megvalósítani. Emellett a kezdetektől fontosnak tartottam, hogy a bizottsági munkáknál is felvessem a kárpátaljai problémákat. A Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) tagjaként, és kezdetben az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) póttagjaként azokat a jelentéseket kerestem, amelyek az oktatási és nyelvi jogokat, valamint a kisebbségvédelmet érintették. A LIBE eleinte azért volt nagyon fontos, mert ott készültek azok a jelentések, amelyek Ukrajna európai uniós (EU) vízummentességéről szóltak. Az első két és fél évben sikerült ezt a dossziét végigkövetni, s amikor 2017 júniusában életbe lépett a vízummentesség Ukrajna számára, egy feladatom befejeződött. Ugyanis a 2014-es első plenáris beszédemben is azt mondtam el, hogy az anyaországgal való kapcsolattartás és a határok átjárhatósága miatt a kárpátaljai magyarok érdeke Ukrajna mielőbbi integrációja az EU-hoz és az európai demokratikus jogállami kritériumokhoz, és ami a kárpátaljai magyarok számára jó, az Ukrajna számára is jó – a vízummentesség tehát közös érdeke a kárpátaljai magyarságnak és Ukrajnának, amelyért érdemes dolgozni és szót emelni. 2017 őszén a LIBE bizottságból átkerültem a Külügyi (AFET) Bizottságba, melynek révén lehetőségem nyílt olyan dossziékkal foglalkozni, amelyek az EU és Ukrajna közötti kapcsolatokat szabályozzák, ellenőrzik és vitatják meg, ahol alaposan megtárgyalták a Társulási Szerződést és az átfogó szabadkereskedelmi megállapodást (DCFTA). Fontosnak tartom, hogy az elmúlt időszakban olyan jelentéseknél sikerült közreműködnöm, illetve módosítókkal alakítani azokat, amelyek a kisebbségvédelemmel és konkrétan az ukrajnai magyar kisebbség jogaival kapcsolatosak.

Kárpátaljai magyarként milyennek látja a szerepét az EP-ben?

– Az EP-nek 751 tagja van most még 28 tagországból. Többnyire minden képviselő tagja valamilyen frakciónak, nemzeti delegációnak, illetve van néhány független is. Elsősorban azt mondanám, hogy az EP egy nagy gépezet, melynek több száz alkatrésze van, s ezek egyike vagyok én. Egy kis „csavar” is tudja befolyásolni egy gépezet működését, de nem mindig láthatóan, viszont a Fidesz–KDNP delegációja és a velünk együttműködő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) képviselőivel közösen 15-en vagyunk, a 15 szavazat pedig már jelentős súllyal bír. A 2014-ben meghirdetett „nemzeti lista” elve számunkra a nemzetegyesítést hozta Brüsszelben és Strasbourgban, mivel a magyar érdekek érvényesítése mentén politizáló csapatként dolgozunk együtt. A 2014 óta folyamatosan felmerülő, a kárpátaljai magyar közösség jogainak megvédése érdekében folytatott küzdelmeimben mindig számíthattam a magyar kollégák támogatására, tanácsára és segítségére. Mint fentebb említettem, nagyon fontos cél volt az, hogy Kárpátalja bekerüljön az európai köztudatba. Erre – a parlamenti munka mellett – kultúrdiplomáciai eszközökkel volt lehetőségem, valamint a különböző nemzetközi szervezetekkel, jogvédőkkel való kapcsolatok kiépítése révén. Utóbbi kapcsán mindenképp meg kell említeni a Régiók Bizottságával és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) való szoros együttműködést, illetve folyamatban van a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megfigyelői tagfelvétele az Európai Néppártba, amelynek megvalósítása prioritást élvező célkitűzésem, ugyanis ezáltal a Kárpátalján élő magyar közösség egy európai pártcsaládtól kaphatna védettséget. Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével többször volt lehetőségünk találkozni az Európai Néppárt elnökével, Joseph Daullal, illetve kétszer az EP elnökével, Antonio Tajanival, aki az egyik strasbourgi plenáris ülés megnyitóján is elmondta, hogy Ukrajnának – ha tényleg az EU-s utat választotta – tiszteletben kell tartania a kisebbségeket, azok nyelvi, kulturális és oktatási jogait. Az is említésre méltó, hogy Orbán Viktor miniszterelnök delegációjában Szájer Józseffel 2016-ban együtt részt vettem egy Petro Porosenko elnökkel folytatott tárgyaláson.

A májusi európai parlamenti választásokon újra indítják a Fidesz–KDNP listáján. Milyen érzései vannak ezzel kapcsolatban?

– Óriási megtiszteltetés, hogy folytathatom ezt a munkát. Ez is bizonyíték arra, hogy Magyarországnak olyan nemzeti kormánya van, amely nemcsak szavakban, hanem tettekben is deklarálja kiállását a kárpátaljai magyar közösségért. Továbbá ez lehetőség arra, hogy közvetlenül bekerüljünk egy olyan nemzetközi politikai–kulturális–társadalmi körforgásba, amely előre viheti közösségünket, és segítheti a közösség státuszának megerősítését.

Melyek a legfontosabb eredmények a kárpátaljai magyarság vonatkozásában az ön ottani tevékenysége alatt?

– A legfontosabb talán az, hogy a kárpátaljai magyar közösség bekerült az európai köztudatba, és jelen van Európa politikai színterén. 2014-ben, amikor bemutatkoztam és elmondtam, hogy milyen közösséget képviselek, nagyon sokan értetlen szemekkel néztek rám: hol van Kárpátalja, hogy kerülhettem én ide, stb. Most, négy és fél év elteltével azt látom, hogy egy olyan tényezőt alkotunk, amelyről mindenki hallott. Ehhez részben hozzájárult az is, hogy a 2017 szeptemberében elfogadott ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelye miatt nemcsak a kárpátaljai magyar közösség állt ki szerzett jogai mellett nagyon erősen, hanem Magyarország is jelentős külpolitikai nyomást gyakorol az Ukrajnával folytatott bilaterális kapcsolatok szintjén felül a nemzetközi szervezetek (pl. az Európa Tanács és a NATO) szintjén is. Köztudott, hogy az EU és az USA Ukrajnához fűződő kapcsolatrendszerét a geostratégiai szempont befolyásolja döntően, így sokszor ütközöm falakba és találok süket fülekre, amikor az országon belüli kisebbségi jogsértésekről, atrocitásokról, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vegzálásairól vagy a nyelvi és oktatási jogszűkítésekről próbálok hiteles információkat eljuttatni, gyakran vádolnak minket, magyarokat „oroszpártisággal” emiatt. Mindezek ellenére kitartóan és rendszeresen elmondom, hogy mi zajlik éppen, így az Ukrajnával folytatott legmagasabb szintű tárgyalások napirendjén és záródokumentumaiban mindig szerepel a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának a megfogalmazása, pl. az EU–UA-csúcs esetében.

A kultúrdiplomáciai munkát illetően a legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy 2015 óta hagyományt teremtettünk: már négy alkalommal sikerült megszervezni csapatommal a brüsszeli Balassi Intézetben a Kárpátalja Napokat, amelyeken több kárpátaljai néptáncegyüttes, színészek, festőművészek, történészek és kutatók, közéleti személyiségek, illetve produkciók mutatkozhattak be, így népszerűsítve Kárpátalját, a kárpátaljai magyar kultúrát, történelmet és gasztronómiát Brüsszelben az ott élőknek és külföldieknek. A másik nagy büszkeség számomra az a fotókiállítás, melyre novemberben került sor az EP épületében, amely Kárpátalja gyönyörű tájait, történelmi és kulturális nevezetességeit mutatja be. Ezt a nagy vágyamat a férjem segített megvalósítani, ő készítette el azt a több száz fotót, melyek közül végül 53 került kiállításra. A fotók közelebb vitték a közönséghez a „mi Kárpátaljánk” értékeit, csodáit, hogy érzékeljék: miért olyan fontos a kárpátaljai magyaroknak, hogy magyarként meg tudjanak maradni szülőföldjükön.

Milyen tervei vannak?

– Elsősorban folytatni szeretném a jól bevált dolgokat – mint a Kárpátalja Nap –, valamint végigvinni az elkezdetteket, mint például az Európai Néppárthoz való csatlakozási tárgyalásokat. A nagyobb volumenű politikai munka kapcsán először is várjuk meg a választások eredményét, mert akkor fogjuk látni, hogy milyen új összetétele lesz az EP-nek, és milyen új lehetőségek nyílnak. Remélem, hogy a jövőben a parlamentben is erőteljesebben megjelenik az az igény, hogy az EU hozzon létre egy egységes, uniós szintű jogalkotást a kisebbségek védelméről – ezt erősíti a Minority SafePack is. Ennek érdekében azokkal a képviselőtársakkal, akik aktívak a kisebbségvédelemmel kapcsolatos témákban, megpróbálunk nyomást gyakorolni az új Európai Bizottságra. Mindenképpen fontos napirenden tartani az ukrajnai eseményeket, mert jövőre ebben az országban is választások lesznek (államfő- és parlamenti) – melyeknek szintén nagy tétjük van a kárpátaljai magyarok szempontjából. Fontos, hogy továbbra is legyen képviseletünk a döntéshozás minden szintjén. Emellett a nyelvi jogok napirenden tartása is kiemelkedő, ugyanis az új ukrán nyelvtörvény drasztikus a nemzeti kisebbségek, tehát a magyarok számára is, ami teljesen ellentétes Ukrajna nemzetközi kisebbségvédelmi kötelezettségvállalásaival, így jó eséllyel küzdhetünk e téren. És végezetül ne feledkezzünk meg az oktatási törvény 7. cikkelyéről sem, melyhez a Velencei Bizottság egyértelmű javaslatokat tett, amit Ukrajna a mai napig nem hajtott végre.

Csuha Alexandra

Forrás: karpataljalap.net

Szólj hozzá!

Read previous post:
Szijjártó: EP-választásnak nem volt még ekkora tétje

Európai parlamenti (EP-) választásnak ekkora tétje még nem volt, mint idén, felfokozott a hangulat a voksolás előtt - mondta Szijjártó...

Close