Kezdőlap » Kárpátalja » Nézőpont » Keleten háborúban Oroszországgal, Ukrajnának nyugaton is van miért aggódnia
Foto: TheNew York Times

Keleten háborúban Oroszországgal, Ukrajnának nyugaton is van miért aggódnia

A The New York Times nemrégiben megjelentetett egy cikket a jelenlegi ukrajnai helyzetről, a kárpátaljai magyarságról. A cikk elég felületes információkat közöl. Lapunk hamarosan reflektál az írásra. Alább azonban a cikk magyar nyelvű fordítását olvashatják.
The New York Times, 2018. október 5.
Szerző: Andrew Higgins
Beregszász, Ukrajna – Amikor a Magyar Állami Operaház meglátogatott egy határ menti kisvárost Nyugat-Ukrajnában a múlt hónapban, hogy előadjon egy hazafias operát, az ukrán és a magyar himnuszok hallatán 3000 ember állt fel a közönség soraiban.
Azonban ami ezután következett, az az ellentmondásos elkötelezettség feltűnő kinyilvánulása volt.
A közönség, mely egy szabadtéri amfiteátrumban gyűlt össze az ukrajnai Beregszász városában, csendben állt az ukrán himnusz alatt, majd fennhangon kezdte énekelni Magyarország, egy idegen ország, himnuszát.
Ez a jelenet megmagyarázza, legyen az Ukrajna Oroszországgal való határa mentén keleten, vagy az Európai Unióval való nyugati határán, miért nehezítik meg a határokon átnyúló nyelvi és kultúrák közötti kötelékek Ukrajna számára, hogy egyedüli, egységes államként megmaradjon. Ez egyben arra is utal, hogy Magyarország vezetője, Orbán Viktor hogyan használja fel ügyesen a nacionalista impulzusokat, hogy megerősítse növekvő autokratikus uralmát.

Orbán úr megakadályozta az erőszakkal kapcsolatos fenyegetéseket, hogy helyreállítsa azt a történelmi rosszat, amely magyarok millióit az országuk határain kívülre helyezte. Azonban attól lehet tartani, hogy miután egy populista túlfeszültség vezetőjeként helyezkedik el Európa nagy részén Európa nagy horderejű bevándorlási és az Európai Unió elleni támadásaival, Orbán úr most megkockáztatja, hogy újból megnyitja Európa legveszélyesebb Pandora-szelencéjét: azon etnikai csoportok sérelmeit, melyeket hazájukon kívül fogtak el.

Beregszász városát, mint az operaelőadás közönségét is, főként etnikai magyarok alkotják, akik leginkább magyarul és nem ukránul beszélnek, és akik közül ukránul sokan egyáltalán nem tudnak. Ezek az emberek az óráikat nem ukrajnai, hanem magyarországi idő szerint állítják, ami egy órával előrébb jár.
„Ezek az emberek a fejükben Magyarországon élnek,” mondta Vaszil Vovkunovics, volt tanár és bútorkereskedő, aki novemberben egy ukrán nacionalista csoport élén letépte a városházán kiakasztott magyar zászlót. A csoport három egyéb, szintén a városházán kifüggesztett zászlót érintetlenül hagyott, az ukránt, az Európai Uniósat és az önkormányzat lobogóját.

Kevés olyan nemzet van a világon, melynek határait olyan gyakran darabolták fel, földjeit pedig olyan gyakran osztották szét, mint a Közép- és Kelet-európai nemzetekét. Különösen igaz ez a volt Osztrák-Magyar Monarchiára, mely az első világháború után szétesett. Beregszász például öt különböző országban találta magát az elmúlt évszázadban.

Az 1920-as trianoni szerződés alapján Magyarország – mely mindkét világháborúban a vesztes oldallal szövetkezett – elszenvedte azt, amit a mai napig nagy történelmi igazságtalanságként tart számon: elvesztette területének kétharmadát.

Az ország szétdarabolása iránt érzett düh azóta is a magyar politika egyik állandó témája, de az utóbbi években újabb erőre kapott Orbán úr vezetése alatt.

Közvetlen politikai számítása egyszerű: kormánya egymillió Magyarország határain kívül élő magyarnak adott útlevelet és szavazati jogot, így alkotva meg a választópolgárok nagy tömbjét, akik leginkább az Orbán úr és a pártja, a Fidesz által támogatott erőteljes nacionalizmust éltetik. Magyarországon csak 9,7 millió ember él.

Beregszász magyar polgármestere, Babek Zoltán (Babják Zoltán), aki állítása szerint nem kapott útlevelet Budapesttől, de a felesége igen, azt mondta, hogy senki nem agitál azért, hogy a városa újra csatlakozzon Magyarországhoz. Ragaszkodott hozzá, hogy egyszerűen az operatársulat és a közönség soraiban helyet foglaló magyar főkonzul iránt tanúsított udvariasságból csatlakozott a magyar himnuszt éneklőkhöz. Azonban mikor megkérdezték tőle, ukrán hazafinak tartja-e magát, először habozott, majd azt válaszolta: „Én ennek a városnak vagyok a patriótája.” Azt mondta, senki sem agitál a mellett, hogy a városa újra csatlakozzon Magyarországhoz. Aggódva, hogy Magyarországot nem hagyja nyugodni Ukrajna nyugati határzónájának stabilitása, a Kárpátalja (a Magyarországgal határos régió) ügyészei nemrég jelentették be egy bűnügyi nyomozás kezdetét azzal kapcsolatban, hogy ukrán állampolgároknak magyar útleveleket állítanak ki. Csütörtökön az ukrán fővárosban a kijevi külügyminisztérium elrendelte egy beregszászi magyar konzul kiutasítását.  A kiutasítás azt követően történt, hogy online feltöltöttek egy videót, amelyen beregszászi lakosok egy csoportja a magyar himnuszt énekli és hűséget fogad Magyarországnak egy útlevélosztó ünnepségen az ukrajnai város magyar konzulátusán. Hallani lehet, amit egy magyar diplomata figyelmezteti őket, hogy ne besszéljenek az ukrán hatóságoknak az új állampolgárságukról. Az ukrán jog helyteleníti és akadályozza a kettős állampolgárságot.

Az Orbán-kormány elismeri Magyarország jelenlegi határait, és nem szándékozik visszaszerezni az elveszett földeket, és újjáépíteni a “Nagy Magyarországot”, amely magába foglalja a mai Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna részeit. De elhalmozta pénzzel és útlevelekkel a határon túli magyarokat. Kormánya, miközben szigorúan ellenezte hazájában a multikulturalizmust, hangosan felszólalt az olyan országok kísérleteiről, mint Ukrajna, hogy kényszerítsék magyar kisebbségüket arra, hogy megtanulják a nyelvet, és betartsák a fogadó nemzet szokásait.

A legnagyobb magyar diaszpóra-népesség, a mintegy 2,4 millió ember több mint fele Romániában él. Mégis a viszonylag kisszámú, 150 000 embert számláló magyar ajkú népesség Nyugat-Ukrajnában sokkal jelentősebb súrlódási forrás lett, nem utolsósorban azért, mert Orbán úr folyamatos vitákat kezdeményez gyengébb keleti szomszédjával.

Kormánya júliusban felháborodást keltett az ukrán fővárosban, Kijevben,  amikor bejelentette, hogy Kárpátalja fejlesztésére miniszteri biztost nevez ki. A bejelentés első pillantásra csak a magyarországi bürokratikus hivatalok egy másik átrendeződését javasolta, egy részlettől eltekintve: Kárpátalja nem Magyarországon, hanem Ukrajnában van, így nem olyan helyszín, amelyre Budapestnek tisztviselőket kellene kineveznie.

„Ez egy kicsi, de fontos részlet,” mondta Dmitro Tuzsanskij politikai elemző és a magyar-ukrán kapcsolatok szakértője Ungváron, Kárpátalja megye központjában. „Hiba volt, freudi hiba. Azt mutatta, mit gondolnak valójában.” Tuzsanskij úr hozzátette, hogy Magyarország nem készül „kis zöld embereket” küldeni Magyarországra, hogy ösztönözze az elszakadást, mint ahogy azt Oroszország tette a Krímen és Kelet-Ukrajnában. De Orbán úr vezetése alatt Magyarország határozott és gyakran szúrós nacionalizmusa olyan érzéseket hagyott Ukrajnában, hogy nemcsak keleten ostromolta meg Oroszország, hanem nyugaton is Magyarország, mely annak az Európai Uniónak egyik tagja, amely feltételezhetően az egyik legnagyobb támogatója kellene, hogy legyen. Egy hevült diplomáciai felháborodást követően az Orbán-kormány beleegyezett abba, hogy megváltoztatja az új miniszteri biztos címét, hogy elkerüljön bármiféle feltételezést, hogy ukrán területet igényel.

A nézetkülönbségeket mindkét oldalon kemény vonalú nacionalisták mélyítették, köztük a magyar szélsőjobb Jobbik csoport, amely Kárpátalja elcsatolását kérte, és olyan bizonytalanságot hozott létre, amelyben a forrófejűek – és Oroszország is – könnyen tud nyugtalanságot kelteni.

Februárban a terület fő magyar politikai pártjának, a KMKSZ-nek az ungvári irodáját kétszer érte gyújtogatásos támadás. A második támadás során, amely az elsőnél sokkal komolyabb volt, kiégetett az épület belseje. Az esetet Budapest és Moszkva gyorsan elítélte és az ukrán szélsőségesek provokációjának tudta be. Az ukrán hatóságok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a támadás egy lengyel szélsőjobb csoport munkája, mely Oroszországnak dolgozik. Lengyelország két embert tartóztatott le a támadásokban való részvétel miatt.

Ugyanabban az időben Ukrajna bejelentette, hogy újra megnyit egy rég elhagyatott katonai bázist Beregszászban. Budapest gyorsan „visszataszítónak” ítélte a lépést, mondván, hogy azt sugallja, hogy Ukrajna a város magyar lakosaira fenyegetésként tekint.

Vannak, akik úgy vélik, hogy hazai politikai számításai mellett Orbán a Kremlnek szeretne bizonyítani, hogy megbízható partner, az által, hogy összezavarja Ukrajnát. Ez a budapesti liberálisok nézete, akik Orbán urat nemcsak a saját országa demokráciájára, hanem Európa szélesebb biztonságára való tekintettel fenyegetésnek látja, mert szoros kapcsolatban kíván lenni Oroszországgal. “Ukrajnát kritizálni a legjobb megoldás, ha Vladimir Putyinnál szeretne valaki pontokat szerezni.” – mondta Kreko Péter, a Political Capital intézet igazgatója, mely egy olyan budapesti kutatócsoportot takar, amely gyakran kritizálja Orbán urat. Annak ellenére, hogy tagja az európai blokknak, amely a közös külpolitika középpontjába állította Ukrajna Nyugat felé haladását, Orbán úr ismételten a másik irányba, Oroszország felé billen, amelynek tekintélyes vezetőjét, Putyin urat egyfajta rokonléleknek tekinti.

Amikor múlt évben Kijev új nyelvtörvényt jelentett be, melyet az urán nyelv reklámozására és Oroszország befolyásának csökkentésére terveztek, Magyarország visszautasította azzal, hogy megakadályozta Ukrajna azon törekvéseit, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítson ki az Európai Unióval és a NATO-val, aláásva azon két szervezet célkitűzéseit, amelyekhez Magyarország maga is tartozik. A magyar diaszpórához való elérés részeként Budapest számos jótékonysági alapítványt hozott létre pénzügyi és egyéb támogatást nyújtva. Ezek közül a leglátványosabb az Egán Ede Alapítvány, mely több ezer etnikai magyarnak nyújtott pénzbeli támogatásokat Nyugat-Ukrajnában, hogy támogassa a vállalkozásaikat.

Válaszul az SZBU néven ismert ukrán belbiztonsági ügynökség nemrég büntetőügyet indított az alapítvány ellen, melyet a szeparatizmus előmozdításával vádolnak. Babek (Babják) úr, Beregszász polgármestere azt mondta, a valós probléma nem az, hogy Magyarország olyan sok anyagi és más támogatást nyújt, hanem az, hogy Ukrajna biztosít olyan keveset. Amíg a város szobrot akart állítani egy tiszteletreméltó ukrán írónak, Tarasz Sevcsenkónak, éveket töltött azzal, hogy ebből a célból pénzt próbáljon szerezni Ukrajnában; végül akkor kapta meg a város a bronzszoborhoz a hozzájárulást, miután Magyarország beleegyezett, hogy fedezi a költségek felét.

A magyar pénz legnagyobb kedvezményezettje Beregszászban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, amely a város legnagyobb épületében, az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült egykori bírósági épületben található. A főiskola rektora, Orosz Ildikó csak dicsérő szavakkal illette Orbán urat, valamint pártját, a Fidesz-t, aki 2013-ban látogatta meg a főiskolát, és ígéretet tett a pénzügyi támogatásra. “A párt támogat minket, így támogatjuk” – mondta. Különösen hálás a Fidesz-nek, hogy segítséget nyújt abban a tiltakozásban, mely az ukránon kívüli nyelvek használatának korlátozására irányul. Az Ukrajnában élő magyar ajkúak nem olyanok, mint a külföldi bevándorlók, akiket Orbán úr folyamatosan ellenez Magyarországon, hanem inkább olyan indiánok vagy bennszülött amerikaiak, akik hirtelen idegenek kezeiben találták hazájukat.

„Mi itthon maradtunk; ők jöttek hozzánk, nem pedig mi mentünk hozzájuk,” mondta Orosz Ildikó, megjegyezve, hogy a nagymamája Csehszlovákiában született, az édesanyja Magyarországon, ő maga pedig a Szovjetunióban. „Egyikünk sem költözött sehová.”

 

Másnyelvű változat - Інша версія

Szólj hozzá!

Read previous post:
Megérkezett Budapestre Erdogan török elnök

Áder János köztársasági elnök fogadja Recep Tayyip Erdogan török elnököt a Sándor-palota előtti Szent György téren 2018. október 8-án.

Close