Kérdések és javaslatok az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelyét illetően

Közel kétórás megbeszélést folytattak a kárpátaljai magyar érdekképviselet vezetői az ukrán oktatási miniszterrel és szakmai testületének tagjaival június 5-én Kijevben. A találkozó során a magyar delegáció írásban is átnyújtotta véleményét, és előre kidolgozott kérdéseiket Lilija Hrinevicsnek. A levelet eljuttatták a Kárpátalja.ma szerkesztőségéhez:

Ukrajna oktatási minisztere
Hrinevics L. M. részére

Tisztelt Miniszter Asszony!

A Kárpátalján található és a magyar nyelvű közösségek érdekeit képviselő civil szervezetek és társaságok nevében köszönjük a lehetőséget a találkozásra és az Oktatásról szóló törvény nyelvi cikkelyének, valamint a „Teljes középiskolai oktatásról” szóló törvény 7. cikkelyének a megvalósítását, valamint az oktatás nyelvét érintő problémás kérdések megvitatására.
A konstruktív együttműködés elősegítése érdekében mellékletként megküldjük javaslatainkat, valamint azon kérdések jegyzékét, melyek kapcsán bővebb felvilágosításra és visszajelzésre van szükségünk az Oktatási és Tudományos Minisztérium és az Ön részéről.

A mellékletek jegyzéke:
– 1. melléklet. Kérdések jegyzéke az Oktatási és Tudományos Minisztérium munkatársaival történő találkozóhoz.
– 2. melléklet. Brenzovics László Ukrajnai parlamenti képviselő beadványa Ukrajna Legfelsőbb Tanácsához „az Oktatásról szóló törvény 7. cikkelyének a módosításáról, az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelven történő óvodai és oktatáshoz való jogáról”.
– 3. melléklet. Kárpátaljai magyar nyelvű közösségek érdekeit képviselő civil szervezetek és társaságok javaslatai az Oktatási és Tudományos Minisztérium munkatársaival történő találkozóhoz, 2018.06.05.
– 4. melléklet. Az elemi oktatásra vonatkozó állami szabvány elemzése és a tantervre vonatkozó javaslatok.
A mellékletek eredeti példányai az Oktatási és Tudományos Minisztériumban történő találkozó során kerülnek átadásra.

Beregszász, 2018. május 31.

Brenzovics László,
a kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke

Zubánics László,
az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke

Orosz Ildikó,
a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke

 

1. Melléklet

 

 

Kérdések az Oktatásról szóló törvény nyelvi cikkelyének, valamint a „Teljes középiskolai oktatásról” szóló törvény 7. cikkelyének a megvalósításáról, melyek kapcsán bővebb felvilágosításra van szükségünk az Oktatási és Tudományos Minisztérium képviselőivel való találkozó során.

1. Mennyi időre halasztják el az Oktatásról szóló törvény 7. cikkelyének a megvalósítását?
2. Vonatkozik-e az Oktatásról szóló törvény 7. cikkelye a magántulajdonban lévő oktatási intézményekre?
3. Az Oktatásról szóló törvény életbelépése kapcsán: működhetnek-e a továbbiakban olyan oktatási intézmények, amelyekben kisebbségi nyelven történik az oktatás?
4. Terveznek-e lényeges módosításokat az ukrán nyelv és irodalom kisebbségi tannyelvű iskolákban történő oktatására és a tudásszint felmérésére vonatkozó állami szabványokban?
5. Ki határozza meg az ukrán nyelven oktatott tantárgyak arányát és ezek magukba foglalják-e az „Ukrán nyelv” és „Ukrán irodalom” elnevezésű tárgyakat?
6. Ki jogosult arra, hogy meghatározza az ukrán nyelven oktatott tárgyak mennyiségét és arányát?
7. Hogyan biztosítják majd a középiskolai oktatásban részesülők egyenjogúságát az idegen nyelv elsajátításának a jogára vonatkozóan kisebbségi nyelven történő oktatás esetén?

 

Beregszász, 2018. május 31.

Brenzovics László,
a kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke

Zubánics László,
az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke

Orosz Ildikó,
a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke

 

2. melléklet

 

Javaslatok

• az Oktatásról szóló törvény 7. cikkelyének a módosításáról az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelven történő óvodai és középiskolai oktatáshoz való jogainak érvényesítése érdekében

 

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának a h a t á r o z a t a:

 

380. Ukrajna Oktatásról szóló törvényét (Ukrajnai Legfelsőbb Tanács közlönye, 2017, 38-39 szám, 380. oldal) módosítani az alábbiak szerint:

A 7. cikkely 1. Fejezetét az új változatban megfogalmazni az alábbi tartalommal:

 

1. Az oktatási intézményekben az oktatás nyelve az állami nyelv.

Az állam garantálja valamennyi ukrán állampolgár számára az állami nyelven történő oktatás jogát különböző szintű oktatási intézményekben (óvodában, elemi, általános és középiskolában, szakképzésben, felsőoktatási intézményekben), valamint iskolán kívüli és szakmai továbbképzéshez, állami és önkormányzati oktatási intézményekben.

Az őslakos nemzetiségek és nemzeti kisebbségek képviselői számára az állam garantálja az önkormányzati és állami oktatási intézményekben az adott őslakos nemzet vagy kisebbség nyelvén történő óvodai és középiskolai oktatás jogát. Ezen jog érvényesítése olyan osztályok kialakításával történik, amelyekben az oktatás az állami nyelv mellett az adott, Ukrajnában élő kisebbség nyelvén is folyik; ez nem vonatkozik az ukrán tannyelvű osztályokra és csoportokra.

A magántulajdonban lévő óvodákban és középfokú oktatási intézményekben az oktatás nyelvét az intézmény alapítója vagy az általa felhatalmazott, az oktatási intézményben működő vezető szerv határozza meg.

Az őslakos népek és nemzeti kisebbségek képviselői számára az állam garantálja a jogot az adott őslakos nép vagy nemzeti kisebbség nyelvének a tanulásához önkormányzati vagy magántulajdonban lévő oktatási intézményekben, illetve nemzeti kulturális társaságok közreműködésével.

A halláskárosult személyeknek jogukban áll jelnyelven tanulni, illetve joguk van az ukrán vagy kisebbségi jelnyelv elsajátításához.

 

ІІ. Záró rendelkezések

1. Jelen törvény a közzétételét követő napon lép érvénybe.
2. Ukrajna minisztertanácsa e törvény elfogadásától számított egy hónapon belül összhangba hozza saját rendeleteit és előírásait a jelen törvénnyel.

 

Beregszász, 2018. május 31.

Brenzovics László,
a kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke

Zubánics László,
az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke

Orosz Ildikó,
a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke

 

 

3. melléklet

 

A Kárpátalján található és a magyar nyelvű közösségek érdekeit képviselő
civil szervezetek és társaságok javaslatai
az Oktatási és Tudományos Minisztérium munkatársaival való 2018.06.05-én megrendezendő találkozóhoz,
az Oktatás Nyelve a Középfokú Oktatási Intézményekben című 5. Cikkely tervezetének a megvitatásához

Törvényjavaslat «A teljes középszintű oktatásról»	A magyar szervezetek és társaságok javaslatai «A teljes középszintű oktatásról» szóló törvényjavaslathoz
1. Az középfokú oktatási intézmények oktatási folyamatának nyelve az államnyelv.	1. Az középfokú oktatási intézmények oktatási folyamatának nyelve az államnyelv.
Mindenki, aki egy ukrajnai középszintű oktatási intézményben tanul, a középszintű oktatásra vonatkozó állami szabványok szerint tanulja az államnyelvet; ezen szabványok megkövetelik valamennyi érettségiző esetében az államnyelv felsőfokú ismeretét.	Mindenki, aki egy ukrajnai középszintű oktatási intézményben tanul, a középszintű oktatásra vonatkozó állami szabványok szerint tanulja az államnyelvet; ezen szabványok megkövetelik valamennyi érettségiző esetében az államnyelv felsőfokú ismeretét. Az őshonos és kisebbségi nemzetiségű személyeknek, valamint azoknak az állampolgárok, akiknek nem ukrán az anyanyelvük, az „Ukrán mint idegen/második nyelv (nem anyanyelv): nyelvismereti szintek és tudásfelmérés” nevű állami szabvány értelmében kell elsajátítaniuk az államnyelvet. (A1 szint az elemi iskolában, A2 szint az általános iskolában, valamint B1 szint a középiskolában).
2. Minden középiskolai diáknak és érettségizőnek joga van az állami nyelven történő oktatáshoz állami, önkormányzati és magántulajdonban lévő oktatási intézményekben.	2. Minden középiskolai diáknak és érettségizőnek joga van az állami nyelven történő oktatáshoz állami, önkormányzati és magántulajdonban lévő oktatási intézményekben.
3. Az őslakos népek és nemzeti kisebbségek képviselőinek joguk van az adott őslakos nép vagy nemzeti kisebbség nyelvének a tanulásához önkormányzati vagy magántulajdonban lévő oktatási intézményekben, illetve nemzeti kulturális társaságok közreműködésével.	3. Az őslakos népek és nemzeti kisebbségek képviselőinek joguk van az adott őslakos nép vagy nemzeti kisebbség nyelvének a tanulásához, valamint az adott nyelven történő oktatáshoz önkormányzati vagy magántulajdonban lévő oktatási intézményekben, illetve nemzeti kulturális társaságok közreműködésével.
4. Az Ukrajnában élő őslakos nemzetiségek képviselőinek jogukban áll az államnyelv mellett az adott őslakos nemzet nyelvén tanulni és érettségizni önkormányzati vagy magántulajdonban lévő középfokú oktatási intézményekben.	4. Az Ukrajnában élő őslakos nemzetiségek képviselőinek jogukban áll az államnyelv mellett az adott őslakos nemzet nyelvén tanulni és érettségizni önkormányzati vagy magántulajdonban lévő középfokú oktatási intézményekben.
5. Az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselőinek jogukban áll az állami nyelv mellett az adott kisebbség nyelvén tanulni önkormányzati vagy magántulajdonban lévő elemi oktatási intézményekben.	5. Az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselőinek jogukban áll az állami nyelv mellett az adott kisebbség nyelvén tanulni önkormányzati vagy magántulajdonban lévő elemi oktatási intézményekben.
6. Azon személyek, akik élnek a jelen cikkely 4. és 5. pontjában felsorolt jogaikkal, az önkormányzati és magántulajdonban lévő oktatási intézményekben az erre vonatkozó állami szabvány szerint részesülnek elemi oktatásban, az éves óraszám legalább 10 százalékában; ezt az arányt fokozatosan növelni kell, amíg eléri a teljes éves óraszám 20 százalékát.	Ellentmond az Oktatástól szóló törvénynek, mivel az garantálja az anyanyelven történő elemi oktatáshoz való jogot.
7. Egy olyan kisebbségi nemzet képviselői, amelynek a nyelve az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozik, akik élnek a nemzeti kisebbségi nyelven történő oktatáshoz való jogukkal, az állami szabványoknak megfelelően részesülnek oktatásban az alábbiak szerint:	7. Egy olyan kisebbségi nemzet képviselői, amelynek a nyelve az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozik, akik élnek a nemzeti kisebbségi nyelven történő oktatáshoz való jogukkal, az állami szabványoknak megfelelően részesülnek elemi és középiskolai oktatásban, valamint jogukban áll egy, vagy több, vagy valamennyi tantárgyat, az ukrán nyelv és irodalom kivételével, az adott nemzeti kisebbség nyelvén (amely nyelv az EU egyik hivatalos nyelve) tanulni.
az általános iskolai oktatás az 5. osztálytól a teljes éves óraszám legalább 20 százalékában állami nyelven történik, az arányt évente növelni kell (a 9. osztályban el kell érnie a 40 százalékot);
a szakközépiskolai oktatás teljes éves óraszámának legalább 60 százaléka állami nyelven történik.
A más nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szintén az erre vonatkozó állami szabványok szerint részesülnek általános iskolai és szakközépiskolai oktatásban, állami nyelven a teljes éves óraszám legalább 80 százalékában.
Az állami nyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén oktatott tantárgyak jegyzékét az adott oktatási intézmény tanterve szerint kell meghatározni, a középiskolai oktatásra vonatkozó állami szabványok betartásával és az adott nyelvi környezet sajátosságainak figyelembe vételével.	Az állami nyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén oktatott tantárgyak jegyzékét az adott oktatási intézmény tanterve szerint kell meghatározni, a középiskolai oktatásra vonatkozó állami szabványok betartásával és az oktatási intézményben működő illetékes szerv határozata alapján, amely az adott nyelvi környezet sajátosságainak figyelembe vételével kerül elfogadásra.
8. Az Ukrajnában élő őslakos és/vagy kisebbségi nemzet nyelvén történő oktatásra vonatkozó jog érvényesítése olyan osztályok kialakításával történik, amelyekben az oktatás az állami nyelv mellett az adott nyelven is folyik; ez nem vonatkozik az ukrán tannyelvű osztályokra.	8. Az Ukrajnában élő őslakos és/vagy kisebbségi nemzet nyelvén történő oktatásra vonatkozó jog érvényesítése olyan osztályok/iskolák kialakításával történik, amelyekben az oktatás az állami nyelv mellett az adott nyelven is folyik; ez nem vonatkozik az ukrán tannyelvű osztályokra.
Egy olyan osztály létesítése, amelyben az állami nyelv mellett egy őslakos vagy kisebbségi nép nyelvén is folyik az oktatás a jelen törvény előírásai szerint történik kizárólag abban az esetben, ha megfelelő mennyiségű erre vonatkozó kérelem érkezik be az adott kisebbséghez tartozó diákoktól vagy azok szüleitől.	Egy olyan osztály/iskola létesítése, amelyben az állami nyelv mellett egy őslakos vagy kisebbségi nép nyelvén is folyik az oktatás a jelen törvény előírásai szerint történik kizárólag abban az esetben, ha megfelelő mennyiségű erre vonatkozó kérelem érkezik be (legalább 5 fő) az adott kisebbséghez tartozó diákoktól vagy azok szüleitől.
9. A halláskárosult személyeknek jogukban áll jelnyelven tanulni, illetve joguk van az ukrán jelnyelv elsajátításához.	9. A halláskárosult személyeknek jogukban áll jelnyelven tanulni, illetve joguk van az ukrán jelnyelv, illetve a szülők anyanyelvének jelnyelvi változatának az elsajátításához.
10. Egyes középfokú oktatási intézmények tanterve magába foglalhatja egy vagy több tantárgy angol vagy az EU más hivatalos nyelvén történő oktatását, az állami nyelv mellett.	10. Egyes középfokú oktatási intézmények tanterve magába foglalhatja egy vagy több, vagy valamennyi tantárgy angol vagy az EU más hivatalos nyelvén történő oktatását,  az állami nyelv mellett, kivéve az ukrán nyelv és irodalom tárgyakat.
11. A magántulajdonban lévő oktatási intézmények, amelyek magán- és jogi személyek által biztosított pénzforrásokból tartják fenn működésüket, szabadon megválaszthatják az oktatás nyelvét (kivéve a köz- és önkormányzati forrásokból finanszírozott intézményeket) és kötelesek biztosítani diákjaik számára a lehetőséget az állami nyelv elsajátítására a középiskolai oktatásra vonatkozó állami szabványoknak megfelelően.	11. A magántulajdonban lévő oktatási intézmények, amelyek magán- és jogi személyek által biztosított pénzforrásokból tartják fenn működésüket, szabadon megválaszthatják az oktatás nyelvét (kivéve a köz- és önkormányzati forrásokból finanszírozott intézményeket) és kötelesek biztosítani diákjaik számára a lehetőséget az állami nyelv elsajátítására a középiskolai oktatásra vonatkozó, „Ukrán mint idegen/második nyelv (nem anyanyelv): nyelvismereti szintek és tudásfelmérés” állami szabványnak megfelelően.
12. Az állam elősegíti azon külföldi oktatási intézmények létrehozását és fenntartását, amelyekben ukrán nyelvű oktatás folyik vagy tantárgyként oktatják az ukrán nyelvet.	12. Az állam elősegíti azon külföldi oktatási intézmények létrehozását és fenntartását, amelyekben ukrán nyelvű oktatás folyik vagy tantárgyként oktatják az ukrán nyelvet.

 

Beregszász, 2018. május 31.

Brenzovics László,
a kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke

Zubánics László,
az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke

Orosz Ildikó,
a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke

4. melléklet

 

Az elemi oktatásra vonatkozó állami szabvány,
a Középiskolai Oktatásról szóló Törvény módosításáról,
az oktatásról szóló törvény nyelvi cikkelyének a megvalósításáról,
Ukrajna Oktatási miniszterével, Lilija Hrinevics asszonnyal történő találkozáshoz
a KMPSZ-től (Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség)

A 2018. Február 21-én kiadott 87. számú kormányrendelet értelmében elfogadott elemi oktatásra vonatkozó állami szabvány kapcsán ésszerű lenne az alábbi ellentmondások tisztázása. A 6. pont szerint a tanulási eredmények iránti követelményeket az oktatás kompetencia-alapú megközelítésének a figyelembevételével kell meghatározni. A 7. pont tartalmazza ezeknek a fő kompetenciáknak a felsorolását, azonban több esetben nem veszi figyelembe azoknak a diákoknak az igényeit, akik számára az államnyelv nem az anyanyelvük, ellentmond az oktatás pedagógiai elveinek, nem biztosít egyenlőséget az oktatáshoz való hozzáférésben.

 

Kérjük az Oktatási és Tudományos Minisztériumot, hogy kommentálja az alábbi megjegyzéseket:

Az állami szabvány 7. pontja 7. A kulcskompetenciák az alábbiak: 1) az állami nyelv felsőfokú ismerete, mi magába foglalja a világos és érthető kifejezésmódot szóban és írásban egyaránt, az érthető és megalapozott érvelés képességét, az olvasás iránti szeretetet, a szó szépségének a megértését, a nyelvnek a kommunikációban és kulturális önkifejezésben betöltött szerepének a megértését, a készséget az ukrán anyanyelvként történő használatának a képességét különböző élethelyzetekben;	Amennyiben az elemi oktatásra vonatkozó állami szabvány a fő kompetenciák között kiemeli az állami nyelv felsőfokú ismeretét, ez a körülmény egyenlőtlen esélyeket teremt az őslakos vagy kisebbségi anyanyelvű diákok számára, hiszen felsőfokú nyelvismeretet követel, valamint azon képességet hogy szóban és írásban egyértelműen kifejezzék a gondolataikat, érzéseiket, érveljenek és érthetően kommunikáljanak az elemi iskola elvégzésekor egy olyan gyermektől, aki számára az állami nyelv nem az anyanyelve, egyenlő a lehetetlennel, hiszen ezek a feltételek sok esetben azon gyermekek esetében sem teljesülnek, akik ukrán tannyelvű iskolában tanulnak, nem beszélve a más tannyelvű iskolákban tanuló diákokról. Tehát az állami szabvány ezen feltétele vagy teljesíthetetlen, vagy a kisebbségi nemzetekhez tartozó gyermekek és szülők egyértelmű diszkriminációja, mert előnytelen pozícióba helyezi őket és arra kényszeríti, hogy nem az anyanyelven történő oktatást válasszák. Véleményünk szerint, az egyenlőség elvének betartása érdekében némi változtatás szükséges az állami nyelv ismeretére vonatkozó szabványokban. Azon diákok számára, akik egy őslakos vagy kisebbségi nyelvek tanulnak, ki kell dolgozni a megfelelő szabványokat az ukrán mint idegen nyelv ismeretére vonatkozóan, az elemi oktatás esetében az A1 szinttel kezdve.
2) olyan anyanyelvi (államnyelvtől eltérő anyanyelv esetén) és idegen nyelvi kompetencia, amely lehetővé teszi az adott nyelv aktív használatát különböző kommunikációs helyzetekben, többek között a hétköznapokban, az oktatási folyamat során, a közösségi és kulturális életben, egyszerűbb idegen nyelvű kifejezések megértése, az interkulturális kommunikációhoz való készség;	Az anyanyelv esetében (amennyiben az állami nyelvtől eltérő nyelvről van szó) a kompetencia leírása tulajdonképpen egy idegen nyelvhez hasonlítja azt, tehát itt a követelmény sokkal korlátozottabb, szegényesebb az államnyelv elvárt ismeretéhez képest. Ennek fényében az állami szabvány ezen pontja nyilvánvalóan lealacsonyítja azoknak a diákoknak az anyanyelvét, akiknek nem az állami nyelv az első nyelvük.
9) olyan állampolgári és szociális kompetenciák, amelyek a demokrácia, az igazságosság, a jogegyenlőség, a jólét, az egészséges életmód, az egyenlő jogok és lehetőségek fontosságának a megértését, a más egyénekkel történő, a közös cél elérése érdekében folytatott együttműködést, a mások jogai iránti tiszteletet teszi lehetővé, valamint az olyan helyzetekben való cselekvőképességet, amelyek a diszkrimináció különböző megnyilvánulásaival kapcsolatosak, továbbá a különböző népek kulturális sokszínűsége iránti tisztelet és ukrán állampolgárként történő önazonosítás.	Ennek fényében, valamennyi ukrán állampolgársággal rendelkező diák egyenlő, hiszen ezek az értékek alapvetőek. Amennyiben egy ukrán iskolában, ahol működik egy osztály őslakos vagy kisebbségi nyelven történő oktatással, egy diáknak nincs lehetősége idegen nyelvet tanulni, mert az anyanyelve idegen nyelvnek számít, így ebben az iskolában két kategóriába sorolhatjuk a gyermekeket – vannak gyerekek, akik rendelkeznek anyanyelvvel, valamint olyan gyerekek, akiknek az anyanyelve idegen nyelv. Egy ukrán tannyelvű osztályban tanuló diák később folytathatja tanulmányait, amennyiben megfelelő idegen nyelvi ismerettel rendelkezik ( például angol nyelven), egy kisebbségi nyelvű osztályban tanuló diák pedig úgy kezdi majd az általános iskolát, hogy előtte az elemi iskolában nem tanult idegen nyelvet. Hol van ebben a helyzetben az egyenlőség?

A 7.1 és 7.2 pontokban egyértelmű eltérések vannak az államnyelvet és anyanyelvet érintő elvárt kompetenciák tekintetében. A 12. pontban az általánosan elvárt tanulási eredmények között azonosak a követelmények az ukrán nyelvet és irodalmat, valamint az őslakos népek és nemzeti kisebbségek nyelvét és irodalmat illetően. Ezen követelmények teljesítése olyan diákok esetében, akiknek nem az államnyelv az anyanyelvük, de az anyanyelvükön tanulnak, tulajdonképpen lehetetlen. Mindez arra ösztönzi a szülőket, hogy ne válasszanak olyan intézményeket, különben előnytelen helyzetbe kerül a gyermekük az érettségi tudásfelmérés során. Ugyanebben a pontban, az idegen nyelvű oktatást illetően (7.2. pont szerint idegen nyelvű oktatásnak tekintendő az államnyelvtől eltérő nyelven történő oktatás), az idegen nyelv ( esetünkben az anyanyelv) ismeretére vonatkozó követelmények sokkal alacsonyabbak, mint az államnyelv esetén. Logikus, hogy nem hasonlíthatjuk az anyanyelvet az idegen nyelvhez, azonban ezt az elvet egyenlően kell alkalmazni valamennyi állampolgárra, anélkül hogy diszkriminatívan lépnénk fal azokkal a diákokkal szemben, akiknek nem az államnyelv az anyanyelvük.

Az elemi oktatásra vonatkozó állami szabvány tartalmaz ajánlott tantervet is, Nova Ukrajinszka Skola (új ukrán iskola) néven. Emellett, elfogadásra kerültek az első négy osztályra vonatkozó mintatantervek, ezeket az oktatási és tudományos Minisztérium Kollégiuma fogadta el 2018. február 22-én és az alábbi tanterveket tartalmazzák:

1. Szavcseko O. V. irányításával, középfokú oktatási intézmények számára kidolgozott mintatanterv.
2. Siján R. B. irányításával, középfokú oktatási intézmények számára kidolgozott mintatanterv.

Az első mintatanterv melléklete például az állami szabvány fő kompetenciáit ismétli, azonban nem tartalmaz megoldási javaslatot arra az esetre, ha az anyanyelv eltér az államnyelvtől. Egyértelmű, hogy a tantervek megvalósítására kidolgozott elvárt fő kompetenciák kizárólag együttesen valósíthatók meg. Vagyis, a nyelv és irodalom ismeretére vonatkozó tudás megszerzése ( az állami szabály 12. pontja) valamennyi tantárgycsoport révén kerül elsajátításra. Az oktatáshoz való egyenlő jogok biztosítása érdekében az oktatás nyelvének meg kell egyeznie az anyanyelvvel, ez a pedagógia cáfolhatatlan alapelve, azonban ebben az esetben egyértelműen korrigálni kell az államnyelv ismeretére vonatkozó elvárásokat azok esetében, akiknek nem ez az anyanyelvük, továbbá ki kell dolgozni a megfelelő tantervet.

Az 1. Táblázat a mintatantervek és a KMPSZ által javasolt, a tantárgycsoportok felosztására vonatkozó egyesített adatokat tartalmazza.

1.       táblázat	1. osztály						2. osztály						3. osztály						4. osztály						összesen
Mintatanterv változata→	1.	2.	3.	4.	5.		1.	2.	3.	4.	5.		1.	2.	3.	4.	5.		1.	2.	3.	4.	5.		1.	2.	3.	4.	5.
Invariáns összetevő
Nyelv+irodalom, beleértve:	315	385	315	245	420		315	385	350	280	420		315	385	350	280	420		315	385	350	280	420		1260	1540	1365	1085	1750
Ukrán nyelv és irodalom	245	175		175	175		245	175		175	175		245	210		175	210		245	210		175	210		980	770		700	770
Az adott őslakos vagy nemzeti kisebbségi nyelv és idegen nyelvű oktatás	70	210		70	245/175+70		70	210		105	245/ 175+70		70	175		105	245/ 175+70		70	175		105	245/ 175+70		280	770		385	980/ 700+280
Matematika	140	140	140	105	140		140	140	140	105	140		140	140	140	105	140		140	140	140	105	140		560	560		420	560
Természet- és társadalomtudományok, egészségvédelem, történelem, technológia, informatika, világ- és környezetismeret.	140	105	105	245	105		175	175	105	280	140		210	175	105	280	175		210	175	105	280	175		735	630	420	1085	595
Technológia, Informatika			35						70						70						70						245
Művészet	70	70	70	70	70		70	70	70	70	70		70	70	70	70	70		70	70		70	70		280	280	280	280	280
Testnevelés*	105	105	105	105	105		105	105	105	105	105		105	105	105	105	105		105	105	105	105	105		420	420	420	420	420
Változó összetevő
Plusz órák a tantárgycsoportok oktatására, választott kurzusok, egyéni konzultációk és csoportos foglalkozások	35		35	35			70		35	35	35		70	35	70	70	35		70	35	70	70	70		245	70	210	210	140
Költségvetésből finanszírozott tanórák éves száma (csoportos felosztás figyelembevétele nélkül)	805	805	805	805	840		875	875	875	875	910		910	910	910	910	980		910	910	910	910	980		3500	3500	3500	3500	3710
A diák megengedett heti/éves terhelése	20 700	20/ 700	20/700	20/ 700	21/ 735		22/ 770	22/ 770	22/ 770	22/ 770	23/ 805		23/ 805	23/ 805	23/ 805	23/805	25/ 885		23/ 805	23/ 805	23/ 805	23/ 880	25/ 885		88/ 3080	88/ 3080	88/ 3080	88/ 3080	94/ 3290

 

1. Ukrán tannyelvű általános és középiskolák elemi osztályai számára kidolgozott mintatanterv (az állami szabvány 2. melléklete)

2. Őslakos vagy kisebbségi tannyelvű általános és középiskolák elemi osztályai számára kidolgozott mintatanterv (az állami szabvány 2. melléklete)

3. Szavcseko O. V. irányításával

4. Siján R. B. irányításával

5. A KMPSZ javaslatai magyar tannyelvű iskolák számára

 

A KMPSZ javaslatai az elemi osztályok tantárgyfelosztására, kivonat az 1. táblázatból

Invariáns összetevő	1. osztály	2. osztály	3. osztály	4. osztály	összesen
Nyelv+irodalom, beleértve:	420	420	420	420	1750
Ukrán nyelv és irodalom	175	175	210	210	770
Az adott őslakos vagy nemzeti kisebbségi nyelv és idegen nyelvű oktatás	245 175+70	245 175+70	245 175+70	245 175+70	980 700+280
Matematika	140	140	140	140	560
Természet- és társadalomtudományok, egészségvédelem, történelem, technológia, informatika, világ- és környezetismeret.	105	140	175	175	595
Technológia, Informatika
Művészet	70	70	70	70	280
Testnevelés*	105	105	105	105	420
Változó összetevő
Plusz órák a tantárgycsoportok oktatására, választott kurzusok, egyéni konzultációk és csoportos foglalkozások		35	35	70	140
Költségvetésből finanszírozott tanórák éves száma (csoportos felosztás figyelembevétele nélkül)	840	910	980	980	3710
A diák megengedett heti/éves terhelése	21/735	23/805	25/885	25/885	94/3290

 

Az őslakos vagy kisebbségi nyelven tanuló diákok állami nyelv oktatásához való hozzáállás és az állami szabvány követelményei meglehetősen ellentmondásosak. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium kollégiuma által 2018. február 22-én elfogadott „Ukrán nyelv a magyar tannyelvű középiskolák első és második osztályában” elnevezésű mintatantervben az elemi iskolára vonatkozó állami szabvány értelmében az alábbi tartalmi fejezetek szerepelnek: szóbeli kommunikáció, nyelvi jelenségek megismerése, olvasás, írásbeli kommunikáció.

A mintatanterv tartalmazza továbbá azt is, hogy a fenti célkitűzéseket az alábbi integrált kurzusok és tantárgyak révén kell megvalósítani:

1. osztály – szóbeli kurzus
2. osztály – írástudás integrált kurzus
3. osztály – integrált kurzus az ukrán nyelv és olvasás tantárgyakból
4. osztály – integrált kurzus az ukrán nyelv és olvasás tantárgyakból.

A fenti elosztás teljesen logikusnak tűnik, azonban kétségtelenül kijelenthetjük, hogy ilyen módon lehetetlen elérni azt, hogy valamennyi hallgató szabadon beszéljen az állami nyelven. Ezért egyértelműen módosítani kell ezeket a követelményeket. A pedagógia alapelvei szerint őslakos vagy kisebbségi tannyelv esetében az ukrán mint idegen nyelvre vonatkozó szabványt kell alapul venni (A1 szint az elemi iskola esetében).

A 2017/18-as tanévben a középfokú oktatási intézményekben azokat a mintatanterveket alkalmazták az elemi iskolai osztályokra, amelyeket az Oktatási és Tudományos Minisztérium 2011. június 10-én az 572-es számú rendelet értelmében fogadott el (1. és 3. melléklet).

Az itt feltüntetett táblázatok szerint az állami nyelv elsajátítására a magyar tannyelvű iskolákban mindössze a tanórák 50% áll rendelkezésre, az ukrán tannyelvű iskolákhoz képest. Emellett, a végeredményre vonatkozó követelmények megegyeznek valamennyi iskola esetében. Ez azt eredményezte, hogy a magyar tannyelvű iskolák diákjaira lehetetlen volt alkalmazni a kompetenciát és a kommunikációs készségek fejlődését előtérbe helyező megközelítést az állami nyelv oktatásakor. Mindezt tetézte a külső független tudásfelmérés rendszere, amely az ukrán nyelv esetében is azonos tudást követel valamennyi végzőstől, annak ellenére, hogy az oktatási feltételek eltérnek.

Továbbá meg kell jegyezni, hogy az őslakos vagy kisebbségi tannyelvű iskolákban az anyanyelv és az államnyelv mellett mindig volt idegennyelv-oktatás is. Ezt a gyakorlatot akarja megszüntetni az állami szabvány 23. pontja, amely az alábbiakat tartalmazza. „Az őslakos és kisebbségi tannyelvű középfokú oktatási intézmények önállóan osztják fel az oktatási terhelést az adott őslakos vagy kisebbségi nyelv és az idegen nyelv között, amit be kell építeni a tantervbe. A pedagógus tanács határozatának értelmében, amennyiben a kisebbségi nyelv az Európai Unió egyik hivatalos nyelve, úgy az tanítható idegen nyelvként is.” Azonban a mintatantervekben nem szerepel egyenlő óraszám az állami nyelv, az anyanyelv és az idegen nyelv oktatására. Az „Ukrán nyelv a magyar tannyelvű középiskolák első és második osztályában” elnevezésű mintatanterv szerint erre a tárgyra az első osztályban 175 tanóra áll rendelkezésre a nyelvi és irodalmi tantárgycsoportra elkülönített 315 órából. Amennyiben az anyanyelvre is ugyanennyi tanórát különítünk el, ami egyértelműen kevesebb mint az államnyelv elsajátítására elkülönített óra (ha az államnyelv az anyanyelv is), így egyáltalán nem marad rendelkezésre álló tanóra, ami felhasználható lenne idegennyelv-oktatásra, akkor sem, ha felhasználjuk a változó összetevőre elkülönített óraszámot is. Ugyanez a helyzet áll fenn a későbbi osztályokban is. A táblázatban feltüntetett óraszámokból kiderül, hogy valóban lehetetlen ugyanazt az eredményt elérni az állami nyelvtudás szintjében a nem anyanyelvi beszélők esetében, őslakos vagy kisebbségi tannyelvű iskolákban. Itt negatív diszkrimináció figyelhető meg az idegennyelv-tanulás lehetőségét illetően ezekben az iskolákban. Továbbá, nem érvényesül az őslakos vagy kisebbségi tannyelvű oktatási intézmények joga, hogy önállóan határozzák meg az oktatási irányzatot, hiszen a változó összetevő valamennyi tanóráját az anyanyelv és/vagy az államnyelv fokozott oktatására kell elkülöníteni, hogy legalább minimális szinten elérhető legyen az állami és anyanyelv oktatására vonatkozó állami szabvány által elvárt tudásszint. Ez meglehetősen diszkriminatív hozzáállás, ami negatívan befolyásolja az oktatási folyamat eredményességét és nagy mértékben korlátozza ezeknek az oktatási intézményeknek a diákjait és az ő szüleiket.

A fentiek fényében a KMPSZ az alábbiakat kéri:

1. Továbbra is tartsák fenn az őslakos és kisebbségi tannyelvű középfokú oktatási intézmények működési jogát.
2. Engedélyezzék, hogy a magyar tannyelvű iskolák az 1. táblázatban javasolt tantervet alkalmazzák.
3. Az őslakos és kisebbségi tannyelvű iskolák számára dolgozzanak ki új szabványokat az államnyelv oktatására, az ukrán mint idegen nyelv oktatásának a szabványa alapján:

– az Elemi iskola végére – A1 szint
– az általános iskola végére – A2 szint
– a Középiskola végére – B1 szint

4. Az őslakos és kisebbségi tannyelvű iskolák számára kötelezően biztosítsák az idegen nyelv (nem anyanyelv) oktatásának a lehetőségét.
5. Módosítsák a középiskolai oktatásról szóló törvényt, pontosabban annak az 5. Cikkelyét (3. melléklet).

Felkérjük Az Oktatási és Tudományos Minisztériumot a konstruktív együttműködésre az oktatáshoz való egyenlő hozzáférési jog érvényesítése érdekében az őslakos és kisebbségi tannyelvű iskolák diákjai számára.

Brenzovics László,

A kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke

Zubánics László,

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke

Orosz Ildikó,

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke

 

 

2. táblázat

Mintatanterv ukrán tannyelvű elemi iskolák számára

Tantárgycsoport	Tantárgy	Heti óraszám
		1	2	3	4	Összesen
Nyelv és irodalom	Ukrán nyelv	7	7	7	7	28
(nyelvi és irodalmi komponens)	Idegen nyelv	1	2	2	2	7
Matematika	Matematika	4	4	4	4	16
Természettudományok	Természetismeret	2	2	2	2	8
Társadalomismeret	Én és a világ	–	–	1	1	2
Művészet	Művészet*/zene, képzőművészet	1	1	1	1	4
		1	1	1	1	4
Technológiák	Munka	1	1	1	1	4
	Bevezetés az informatikába	–	1	1	1	3
Egészség és testnevelés	Egészségügyi alapismeretek	1	1	1	1	4
	Testnevelés **	3	3	3	3	12
Összesen		18+3	20+3	21+3	21+3	80+12
Plusz órák a tantárgycsoportok oktatására, választott kurzusok, egyéni konzultációk és csoportos foglalkozások		2	2	2	2	8
A diák megengedett heti terhelése		20	22	23	23	88
Költségvetésből finanszírozott tanórák éves száma (csoportos felosztás figyelembevétele nélkül)		23	25	26	26	100

 

Mintatanterv orosz vagy más kisebbségi tannyelvű elemi iskolák számára

Tantárgycsoport	Tantárgy	Heti óraszám
		1	2	3	4	Összesen
Nyelv és irodalom	Tannyelv (anyanyelv)	6	6	5	5	22
(nyelvi és irodalmi komponens) Matematika	Ukrán nyelv	3	3	4	4	14
	Idegen nyelv	1	2	2	2	7
Természettudományok	Matematika	4	4	4	4	16
Társadalomismeret	Természetismeret	2	2	2	2	8
Művészet	Én és a világ			1	1	2
	Művészet*/zene, képzőművészet	1	1	1	1	4
Technológiák	Munka	1	1	1	1	4
	Bevezetés az informatikába		1	1	1	3
Egészség és testnevelés	Egészségügyi alapismeretek	1	1	1	1	4
	Testnevelés **	3	3	3	3	12
Összesen		19+3	21+3	22+3	22+3	84+12
Plusz órák a tantárgycsoportok oktatására, választott kurzusok, egyéni konzultációk és csoportos foglalkozások		1	1	1	1	4
A diák megengedett heti terhelése		20	22	23	23	88
Költségvetésből finanszírozott tanórák száma (csoportos felosztás figyelembevétele nélkül)		23	25	26	26	100