Kik állhatnak a kisebbségi intézmények elleni támadások mögött Ukrajnában?

Elképzelhető, hogy a román és a magyar kisebbségi intézményeket ért támadások az ukrán vezetésnek ürügyet szolgáltatnak az oroszok ellenőrzése alatt álló Donyec-medence elleni támadás megindítására – hangzott el az M1 Szemtől Szembe című műsorában.

Ismeretlenek kedd hajnalban felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodáját Ungvár belvárosában, az épület jelentős része kiégett. Személyi sérülés nem történt. Egy hónapon belül ez volt a második hasonló támadás az intézmény ellen.

A támadások hátteréről az M1 műsorában Pászkán Zsoltot, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértőjét, és Horváth József biztonságpolitikai szakértőt kérdezték.

A KMKSZ székházát február elején is megpróbálták felgyújtani, akkor sikertelenül. A támadással összefüggésben a lengyel elhárítás őrizetbe vett három lengyel ultranacionalistát, akik szakadárok oldalán harcoltak Donbasszban – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Véleménye szerint nehéz kihámozni, hogy kinek lehet az érdeke, hogy Magyarországot ebbe a konfliktusba belerángassa.

Néhány napja több száz kilométerrel távolabb a csernovici régióban két román iskolát próbáltak felgyújtani. Nem kézenfekvő, hogy ugyanaz a csoport állt a háttérben, mint a KMKSZ székház elleni támadásban – hangsúlyozta Pászkán Zsolt. A Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője úgy látja, hogy ez inkább „egy Ukrajnán belüli belső munkának” látszik, mint külső hatalmi beavatkozásnak.

Kárpátalja kormányzója szerint orosz érdekek mozognak a háttérben, azzal a céllal, hogy destabilizálják a régiót – hangzott el a műsorban.

Nagyhatalmi érdekek ütköznek

Az ukrán helyzet megértéséhez Horváth József biztonságpolitikai szakértő kiemelte, hogy az ország 1991-es függetlensége óta hibrid háború folyik. Oroszországgal összefüggésben van egy nagyhatalmi játszma, ami Ukrajnát ebbe beleszorítja Nagyon komoly gazdasági és geopolitikai érdekek is ütköznek – tette hozzá. Amíg korábban csak védekező, most már támadó jellegű fegyvereket is kap Kijev az Egyesült Államoktól.

A jelenlegi ukrajnai helyzet Oroszországnak megfelelő, nem akarja Donbasszt annektálni, Moszkvának ez a jegelt állapot lenne az ideális, így nincs logikája Oroszország részéről belerángatni két NATO tagországot ebbe a konfliktusba – mondta Pászkán Zsolt.

Két hete Petro Porosenko ukrán elnök aláírta a Donyec-medence megszállt területeinek Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvényt. Moszkva szerint ezzel törvénnyel Ukrajna „új háborúra” készül.

Ha mégis belső akció volt, akkor sem a magyar, sem a román, sem az orosz fél nem tud olyan átfogó vizsgálatot végezni Ukrajnában, hogy kiderítse, hogy a támadások mögött az ukrán titkosszolgálat állt volna – fejtette ki Pászkán Zsolt.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője hangsúlyozta, hogy a KMKSZ székház elleni támadás vizsgálatakor azt is szem előtt kell tartani, hogy a magyar kisebbség állandó nyomás alatt van, a helyi újságokban magyargyalázó vezércikkek születnek. „Ebben a helyzetben egy ilyen akció beleillik ebbe a képbe” – mondta a szakértő.

Horváth József felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani támadások casus belliként is szolgálhatnak a hatalom számára. „Az ukrán politikai elit számára evidens érdek lehet, hogy a mostani támadások a kisebbségek ellen ürügyet szolgáltatnak a Donbass elleni támadás megindítására.