Már az sem elég, ha a varjak ukránul kárognak…

Ukrajna Nemzeti Közösségi Rádió- és Televízió-társasága (Національна суспільна телерадіокомпанія України, rövidítve: НСТУ) olyasvalamit talált ki, aminek racionalitása körülbelül ahhoz mérhető, mintha valaki szabadalmaztatná a kör négyzetesítésére szolgáló, fából vaskarika alapanyagból gyártott izét. Másként ugyanis nem nehezen értelmezhető a társaság által „Концепція мовлення нацменшин” (A nemzeti kisebbségek műsorszórásának koncepciója) címmel kidolgozott tervezet.

Amint azt az ukrán sajtó is elismeri, ez a tervezet – az új oktatási törvény diszkriminatív rendelkezéseihez hasonlóan – ismét kiváltotta az országban élő nemzeti kisebbségek tiltakozását. Kifejezte értetlenségét a tervezettel kapcsolatban a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnöke is, kiemelve, hogy a tervezet ismét feszültséget kelt Ukrajna és közvetlen szomszédjai között a nyelvi kérdés miatt.

A tervezet számos javaslata közül most csak egyet emelünk ki: azt, amelyik a nemzeti kisebbségek számára készített televíziós műsorok nyelvét érinti.

Az eddigi gyakorlat szerint Ukrajnában regionális szerkesztőségek készítették a nemzeti kisebbségek számára a műsorokat. Odessza megyében bolgár, moldáv és gagauz nyelvű rádió- és tévéműsorok kerültek adásba. Csernyivci megyében a regionális szerkesztőség a régióban élő román közösség számára készített román nyelvű műsorokat. Kárpátalján a Tisza-1 televízió, illetve a Tisza FM rádió sugárzott a nemzeti kisebbségek nyelvén készített műsorokat. Az ungvári regionális szerkesztőségekben magyar, román, orosz, szlovák, német, roma és ruszin nyelvű műsorok is készültek. Nos, a НСТУ által kidolgozott és február 13-án Kijevben hamarosan a nyilvánosságnak is bemutatásra kerülő koncepció alapján az eddigi helyzet gyökeresen átalakul.

A koncepció szerint a regionális szerkesztőségek helyett egy Kijevben létrehozandó központi szerkesztőség készít majd olyan műsorokat, amelyek azonos szempontok szerint, egyszerre szólnak majd minden nemzeti kisebbséghez, és ezek a műsorok természetesen UKRÁN NYELVŰEK LESZNEK, melyeket a televízióban majd a nemzeti kisebbségek nyelvén feliratoznak…

A „Концепція мовлення нацменшин” (A nemzeti kisebbségek műsorszórásának koncepciója) című tervezet alapján tehát a nemzeti kisebbségekről és a nemzeti kisebbségeknek készített műsorok ukrán nyelven kerülnek adásba. Az ukrán állami közszolgálati rádió- és televízió-társaság tehát úgy biztosítja a nemzeti kisebbségek nyelveinek jelenlétét a közösségi elektronikus médiában, hogy a műsorokat ukránul adja adásba. Ez a koncepció tökéletesen illik abba a logikai sorba, amelynek alapján a kijevi oktatási minisztérium szerint az biztosítja a jogegyenlőséget az országban, ha mindenki ukrán nyelven tanul. Úgy tűnik, a НСТУ szerint az szolgálja a legjobban a nemzeti kisebbségek védelmét, ha a róluk és nekik készített műsorok államnyelven szólalnak meg, az ukrajnai románok, bolgárok, gagauzok, magyarok stb. pedig majd a képernyő elé kuporodva silabizálják az anyanyelvükön odarittyentett feliratozást. A kisebbségi nyelvek így láthatóak lesznek ugyan az állami televízióban, hallani azonban nem lehet majd őket.

Innen már tényleg csak egy lépés, hogy azt is előírják Kijevben, milyen nyelven károgjon a varjú Ukrajnában.