Másodlagos kérdés a nyelvi kisebbségek védelme az unióban
Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága (CULT) egyetért abban, hogy az unióban élő nyelvi kisebbségek védelmére uniós és nemzetközi jogszabályokra van szükség – mondta az Európai idő adásában Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő.
A CULT szeptember végén nagy többséggel fogadta el az EP-képviselő véleményét az EU-ban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmének minimumszabályairól.
„A nyelvi kisebbség kérdése mindig háttérbe szorult az unióban, mert mindig volt egy olyan téma, amely fontosabbnak tűnt, akár a migráció, a terrorhelyzet, vagy más konfliktusok” – fogalmazott a bizottság fideszes alelnöke, hozzátéve, hogy a kisebbségvédelmet háttérbe helyezték a geostratégiai és geopolitikai érdekekkel szemben.
A fideszes politikus szerint az egységes európai szabályozással biztosítható a őshonos kisebbségek védelme.
„Meghatároztunk olyan minimális kritériumokat, amelyeket később számon is lehet kérni, ezzel a tagállamokat rá lehet bírni, hogy a kisebbségek jogait jobban tartsák tiszteletben”– fogalmazott.
A tervezetben felszólítják a tagállamokat, hogy foglalják bele a jogrendszerükbe, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés a nemzeti vagy regionális kisebbségekhez tartozó személyeket.
Az anyanyelven folyó oktatás elengedhetetlen a nyelvi jogok érvényesítéséhez, ezért ösztönözni kell a tagállamokat, hogy a regionális és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeknek megfelelő lehetőségük legyen anyanyelvük elsajátítására, továbbá hogy az oktatás minden szintjén anyanyelvükön tanulhassanak azokban a régiókban, ahol nagy számban élnek – fogalmazott Bocskor Andrea.
Alapvető jog kell, hogy legyen, hogy a kisebbségi nyelvet beszélő közösségek egyenlő feltételeket kapjanak az államnyelv megtanulására. „Nem ördögtől való, hogy ha az államnyelvet, mint idegen nyelvet tanulja egy kisebbséghez tartozó gyermek. Amennyiben ez tudatosul, akkor lehetőség van olyan módszertani kialakítására, amely valóban meg is tanítja arra a nyelvre” – mondta a képviselő.
Az EP képviselő Ukrajnát hozta fel negatív példaként, ahol a mai napig nem hajlandók elismerni idegen nyelvként az ukránt, hanem elvárják, hogy egy hatéves készségszinten ismerje az ukrán szavakat. Ezzel a módszerrel 30 év alatt nem értek el semmilyen sikert.
Harmadjára pedig fontos, hogy egy adott régióban ahol egy kisebbség egy tömbben él, ott lehessen a közigazgatási, ügyintézésben használni az adott nyelve és ne ragaszkodjanak az államnyelvhez, mert ez is azt szolgálja, hogy egy kisebbség hátrányba kerül és nem egyenlő feltételekkel indul az életbe.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!