Megvalósíthatatlannak gondolják a Steinmeier-formulát a szakértők

Különleges státuszt kaphatnak a jelenlegi oroszpárti szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területek, ha Kijev elfogadja az úgynevezett Steinmeier-formulát, ami segítené a Donyec-medence helyzetének rendezését. Az ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij megválasztásakor ígértet tett Ukrajna területi egységének helyreállítására. Ebben akadnak segítői és ellenzői is.

Zelenszkij a kampány idején mindenkinek meg akart felelni, hogy maximális számú szavazatot szerezzen – mondta Kun Miklós egyetemi tanár, történész a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Hozzátette, sikerült is neki, hiszen hatalmas előnnyel nyerte meg az elnökválasztás második fordulóját is. Azóta pártja, a Nép Szolgája ugyancsak jelentős többséggel megnyerte a parlamenti választásokat is.

Kun Miklós hangsúlyozta, a kampányidőszak alatt Zelenszkij alapvetően azt a réteget nyerte meg, amely Ukrajnában a békére vágyott. A legfrissebb adatok szerint eddig tizenháromezer fölött van a zavargások áldozatainak a száma, így nem volt nehéz a béke gondolatával tömegeket megnyernie – mondta a történész.

Zelenszkij megvalósíthatatlan ígéretei

Zelenszkij három olyan ígéretet is tett, amit szinte lehetetlen megvalósítani. Az egyik ígérete az volt, hogy a béke mellett visszaállítja Ukrajna egységét is.

Ezt az ígéretet pedig azzal tetőzte, hogy többször is kijelentette, amnesztiarendeletet nem hajlandó sem kiadni, sem elfogadni. Kun Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy ez megvalósíthatatlan, hiszen béke esetén elengedhetetlen, hogy Ukrajna amnesztiát adjon azon katonák számára, akik Moszkva támogatása alatt a fronton harcoltak. Azonban, ha nincs amnesztiarendelet, akkor a katonák mellett az orvosok, tanárok, akik állami tisztséget töltöttek be, lényegében továbbra is kollaboránsnak fognak számítani.

Kun Miklós kiemelte, ha megvalósul a béke, a Donyec-medence autonómiát kap, és a minszki megállapodás eredményeként felállíthat saját rendőrséget, ügyészséget, és választás útján saját hivatalnokokat nevezhet ki.

Ackermann Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külpolitikai elemzője szerint Zelenszkij beiktatása óta eltelt fél év elég volt arra, hogy az államfő szembesüljön azokkal a kényes kérdésekkel, amiket Kun Miklós az előzőekben felvázolt. A kampányidőszakban többször is előkerült Kelet-Ukrajna és a Krím félsziget kérdése, hiszen az elmúlt öt évben teljesen meghatározta a lakosság mindennapjait, a gazdaságot és a belpolitikát is. Így elkerülhetetlen volt, hogy Zelenszkij előálljon valamiféle megoldási stratégiával.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet külpolitikai elemzőjének véleménye szerint a kelet-ukrajnai ügyben nehéz lesz olyan kompromisszumos megoldást találni, ami kielégíti az ukrán társadalom nagy részét, a kelet-ukrajnai szeparatistákat, illetve Oroszországot is.

Elutasítják a föderatív jellegű változtatásokat

Ackermann Sándor hozzátette, már a 2014-es konfliktus évében is felmerült az a megoldás, hogy föderatív jellegű változtatásokat vezetnek be, viszont már akkor sem sikerült ezt megvalósítani, mivel komoly ellenállást váltott ki mind a politikai, mind a társadalmi életben.

A Steinmeier által felvázolt formula is ehhez hasonló, hiszen a lényege, hogy Kijev vezetésével szerveznek választásokat a szeparatista régiókban. Ha a választás rendben lezajlik, vagyis ha nemcsak Kijev, hanem a nemzetközi megfigyelők is rendben találják a választásokat, akkor egy viszonylagos autonómiát adnak a régiónak.

Azonban a szélsőjobboldal számára ez a megoldás sem elfogadható, ezt bizonyítja a napokban kialakult tüntetés is – mondta Ackermann Sándor.

Kun Miklós szerint a Steinmeier-formula több szempontból is teljesíthetetlen. Először is a föderatív berendezkedést nemcsak Zelenszkij, hanem a szélsőjobboldali pártoktól kezdve a kijevi, szurzsik nyelvet beszélő értelmiségen át szinte mindenki ellenzi. Négy ukrán tartomány is kinyilvánította, hogy nem szeretne Ukrajnától leválni, és össze is fogtak, hogy még a tárgyalási kísérleteket is megakadályozzák a témában.