Moszkva: Konstantinápoly legalizálta az egyházszakadást a kiátkozás érvénytelenítésével

Legalizálta az egyházszakadást a konstantinápolyi patriarchátus azzal, hogy érvénytelennek minősítette a nem kánoni ukrán egyháznak a moszkvai patriarchátus általi kiátkozását, ami jóvátehetetlen következményekhez vezet a világ ortodoxiája számára – jelentette ki Alekszandr Volkov, Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának sajtótitkára csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek.

„Ez az egyházszakadás legalizálása. Konstantinápoly döntéseivel túllépi a vörös vonalat, és katasztrofálisan megsérti a világ ortodoxiájának egységét” – fogalmazott Volkov.

A szóvivő az Szpasz orosz egyházi tévécsatorna csütörtök esti adásában arra figyelmeztetett, hogy az orosz ortodox egyház kénytelen lesz megszakítani az eucharisztikus közösséget a konstantinápolyi patriarchátussal és más lépéseket is megtenni.

Igor Jakimcsuk, a moszkvai patriarkátus egyházközi külkapcsolatokért felelős osztályának titkára a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy egyháza a történtekre „a leghatározottabb és legkeményebb választ” fogja adni Konstantinápolynak, amely megfelel a kialakult helyzetnek. Közölte, hogy az orosz ortodox szinódusa hétfőn Minszkbe fogja értékelni a helyzetet.

A nap folyamán korábban a konstantinápolyi pátriárka képviselője közölte: a konstantinápolyi szinódus úgy döntött, hogy leveszi az átkot két, a moszkvai patriarkátus által törvénytelennek tartott ukrajnai egyház vezetőjéről, Filaretről az úgynevezett kijevi patriarkátus és Makarijról, az ukrán autokefál egyház irányítójáról. Az egyházi tanács úgy döntött, hogy folytatja az ukrán egyház önállóságát kimondó bulla kibocsátásának folyamatát, és egyúttal bejelentetette azt a szándékát, hogy a kijevi főegyházterületet visszatérítse a konstantinápolyi patriarkátus joghatósága alá.

Ilarion volokolamszki metropolita, a moszkvai patriarchátus egyházközi külügyeinek irányítója szeptember 16-án leszögezte, hogy az orosz ortodox egyház nem ismeri el a konstantinápolyi pátriárka joghatóságának felsőbbségét. Hangot adott meggyőződésének, hogy I. Bartolomaiosz, Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája nem avatkozhat be az egyes ortodox egyházak belügyeibe, legfeljebb ezen egyházak felkérésére koordinálhatja egyes közös ügyeiket.
A moszkvai patriarkátus saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, azt hangoztatva, hogy a három évszázada a joghatósága alá tartozó, de autonóm ukrán ortodox egyház sosem folyamodott autokefáliáért.

Az orosz ortodox szinódus szeptember 14-én úgy határozott, hogy az orosz egyház kivonul a konstantinápolyi patriarkátus irányította szervezetekből és megszünteti a közös főpapi liturgiákat. Arról is döntött a tanács, hogy Kirill pátriárka többé nem említi meg a szertartások során Bartolomaiosz nevét, de „az eucharisztikus közösség” még nem szakad meg meg a két ortodox egyház között.

Ukrajna politikai vezetése az ország 1991-ben történt függetlenné válását követően több kísérletet tett a moszkvai patriarkátustól független, nemzeti egyház létrehozására. Petro Porosenko ukrán elnök 2018. április 17-én fordult I. Bartolomaioszhoz azzal a kéréssel, hogy adjon ki bullát az „egységes” ukrajnai egyház megalapításáról.
Moszkvai félelmek szerint újabb erőszakhoz és a vagyonmegosztás körüli bonyodalmakhoz, templomfoglalásokhoz vezet az önállóság megadása a 90-es évek elején magalakult „szakadár” ukrán egyháznak. A moszkvai patriarkátus érvelése szerint a joghatósága alá tartozó ukrajnai ortodox egyház mind követői, mind templomai számában messze meghaladja az elszakadni és hivatalossá válni kívánó helyi egyházat. Ukrajnában közölt adatok szerint viszont az orosz ortodox egyháztól való elszakadás hívei vannak többen.

Az orosz egyház részéről aggodalmat váltott ki Porosenkónak az a kijelentése, hogy a kánoni (a moszkvai patriarkátus alá tartozó) ukrán ortodox egyházat ukrajnai orosz egyházzá fogják átkeresztelni, ami megítélése szerint azt létében fenygeti.

Az ortodoxia 15 autokefál („saját fejű”, önálló) részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de másfél milliónyira becsült tengerentúli követőre is támaszkodó konstantinápolyi (Isztambulban székelő) patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében „első az egyenlők között”, ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.

Az orosz ortodox egyház azzal vádolta meg az 1991-ben pátriárkává választott Bartolomaioszt, hogy igyekszik „ortodox pápaként” pozícionálni magát. A moszkvai patriarkátus azt is sérelmezi, hogy Konstantinápoly a bolsevik forradalom után nyilvánította magát a tengerentúli egyházterületek vezetőjévé, és hogy az elmúlt évtizedekben poszt-szovjet térség több régiójában is megerősítette önhatalmúlag a befolyását.