Kezdőlap » Kárpátalja » Nézőpont » Nem a tartalom, hanem a forma… Elmeszelte az Alkotmánybíróság a 2012-es nyelvtörvényt

Nem a tartalom, hanem a forma… Elmeszelte az Alkotmánybíróság a 2012-es nyelvtörvényt

Ukrajna Alkotmánybírósága február 28-án határozatot hozott a közbeszédben csak nyelvtörvényként emlegetett, „Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól” című, még 2012-ben elfogadott jogszabály alkotmányosságáról. A testület hivatalos honlapján már elérhető № 2-р/2018. számú határozat teljes szövege is.

Az Alkotmánybíróság határozata egyértelműen kimondja, hogy „Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól” nem felel meg Ukrajna Alkotmányának (alkotmányellenes); a nyelvtörvény a döntés következtében a határozat elfogadásának napjától (azaz február 28-tól) már nem hatályos. A döntés jogerős, megfellebbezhetetlen.

Bár az alkotmányossági vizsgálat alapját képező beadvány – amelyet még 2014-ben nyújtott be parlamenti képviselők egy csoportja – elsősorban azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy azért nyilvánítsa alkotmányellenesnek a nyelvtörvényt, mert az háttérbe szorítja az ukrán nyelvet mint az ország egyetlen államnyelvét, a határozat indoklásában nem tartalmi, hanem formai és procedurális okokra hivatkoznak az alkotmánybírák.

Az Alkotmánybíróság határozata arra hivatkozva nyilvánította alkotmányellenesnek a nyelvtörvényt, hogy a törvény elfogadása és hatályba léptetése során Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa megsértette az ide vonatkozó alkotmányos és jogszabályi normákat.

***

A most alkotmányellenesnek minősített jogszabály a még az Ukrajna függetlenné válása előtt, 1989-ben megszavazott nyelvtörvényt váltotta fel. Az állami nyelvpolitikai alapjairól című, 2012-ben botrányos körülmények közepette megszavazott jogszabály 18 ukrajnai nyelvet – köztük a magyart – regionális vagy kisebbségi nyelvvé nyilvánította; a törvény alapján azoknak a közigazgatási egységeknek (megyék, járások, helyi önkormányzatok) a területén, ahol egy vagy több ilyen nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya elérte a 10 százalékot, a kisebbségi nyelv az államnyelv mellett használhatóvá vált a hivatali életben, az önkormányzatok munkájában stb. (A nyelvtörvény rendelkezéseinek részletes elemzésé lásd itt.)

Amint az a Nyelvpolitika a háborús Ukrajnában című kötetből kiderül, a 2012-ben megszavazott nyelvtörvény eltörlésére már szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt is kísérletet tett a kijevi hatalom.

Amikor 2014. február 22-én Viktor Janukovics államelnök elmenekült Ukrajnából, a parlamentben azonnal gyors átrendeződés következett be: részben ugyanazokkal a képviselőkkel, akik korábban az elnök párti többséget alkották, új parlamenti több­séget hoztak létre. Az új parlamenti hatalom másnap, 2014. február 23-án Vjacseszlav Kirilenko képviselő előterjesztésére a Janukovics rezsim alatt elfogadott nyelvtörvény eltörléséről fogadott el jogszabályt.

Az Ukrajna elnöki posztját és a parlament házelnöki tisztjét akkor egy személyben ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov azonban az országban kialakult válsághelyzetet mérlegelve 2014. február 27-én úgy döntött, nem írja alá a 2012-es nyelvtörvényt hatályon kívül helyező dokumentumot, így az állami nyelvpolitika alapjairól 2012-ben hozott törvény – egészen 2018. február 28-ig, az Alkotmánybíróság döntéséig – hatályban maradt. A sok vitát kiváltott 2012-es nyelvtörvény eltörlésének kísérlete azonban egyik ürügye lett a Krím megszállásának és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kitörésének.

***

Az ukrán nyelvpolitika történetében nem ez az első eset, hogy az Alkotmánybíróság a nyelvpolitika egyik eszközévé válik. 2000-ben a mostanihoz nagyon hasonló eset borzolta a kedélyeket.

Ukrajna az Európa Tanácshoz való csatlakozás egyik feltételének eleget téve 1999-ben ratifikálta egy erről szóló törvényben a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartáját.

A Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának védelme alá Ukrajnában a következő 13 nemzeti kisebbség nyelveit vonta 1999-ben a jogalkotó, köztük a magyar nyelvet is. A ratifikációs törvény azokon a területeken biztosította a legszélesebb jogokat a kisebbségi nyelv használatára, ahol az adott nemzeti kisebbség képviselőinek aránya meghaladta a 20%-ot. A Karta ratifikációs törvénye tehát az akkor hatályos, 1989-es nyelvtörvényhez mérten (amely csak azokon a közigazgatási egységeken belül tette lehetővé a kisebbségi nyelv hivatali használatát az államnyelv mellett, ahol a nemzeti kisebbség képviselői 50%-nál magasabb arányban élnek) jóval kedvezőbb feltételeket teremtett a kisebbségi nyelvek használatához.

A nemzetközi dokumentum azonban akkor nem lépett hatályba: a törvényt ugyanis 2000. július 12-én hatályon kívül helyzete Ukrajna Alkotmánybírósága. A határozat indoklása szerint a törvény visszavonásának oka az volt, hogy a ratifikációs törvényt nem az államelnök, hanem a parlament elnöke írta alá és hirdette ki. Eddig a döntésig azonban Ukrajnában minden ratifikációs törvényt a parlament elnöke írt alá, ám az Alkotmánybíróság döntése csak ezt az egy ratifikációs törvényt hatálytalanította. A politikai szándék nyilván az volt, hogy Ukrajna eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek és formailag ratifikálja a Kartát, de a nemzetközi dokumentum ne lépjen hatályba, mert alkalmazásával felborulhat a nyelvi helyzet kényes egyensúlya.

Amikor 2003-ban Ukrajna ismét ratifikálta a Kartát, az új (máig hatályban lévő) jogszabály az előzőhöz mérten sokkal szűkebb jogokat biztosított a kisebbségi nyelvek beszélői számára.

***

Az Alkotmánybíróságnak a 2012-es nyelvtörvényt formai és procedurális okok miatt hatályon kívül helyező mai döntése arra utal, hogy a kijevi hatalom ismét szűkíteni akar a kisebbségi nyelvek használati körét.

A kijevi parlamentben négy új nyelvtörvény tervezetét regisztrálták be 2016 decembere óta:

1) Законпроект України «Про мови в Україні» № 5556.

2) Законпроект України «Про функціонування української мови як державної та порядок застосування інших мов в Україні» № 5669.

3) Законпроект України «Про державну мову» № 5670.

4) Законпроект України «Про функціонування української мови як державної» № 5670-д.

A most alkotmányellenesnek minősített nyelvtörvényhez képest ezek bármelyikének elfogadása jelentősen szűkítené a kisebbségek nyelvhasználati jogait.

Forrás: hodinkaintezet.uz.ua

Szólj hozzá!

Read previous post:
Halálra gázoltak egy nőt Szolyva közelében

Kedd este egy külföldi regisztrációval rendelkező teherautó gázolt el egy 35 éves szolyvai nőt, aki az út közepén gyalogolt Kisanna...

Close