Nem eszik olyan forrón a kását – odébb van a katonák betelepítése Beregszászba
A földtulajdoni papírok tisztázása is hónapokat vehet igénybe, az egykori katonai objektum területén uralkodó katasztrofális állapotok pedig aligha teszik lehetővé a tervezett mintegy félezer katona közeljövőben történő befogadását.
– A Beregszászi Városi Tanács képviselői március 28-i ülésükön megszavazták, hogy megkezdik a Bohdan Hmelnickij utcában található egykori kaszárnya állami tulajdonba történő átadásának előkészületeit – tudatta Babják Zoltán, a város polgármestere az említett megbeszélést követően.
A közösségi oldalakon nagy felháborodást váltott ki az eset, a lakosok a város eladásával vádolták meg a tanácstagokat, s könnyelmű döntésüket rótták föl. De miről is szavaztak valójában?
– A tanács arról hozott döntést, hogy utasítja a városháza illetékes osztályait, hogy térképezzék fel az adott objektumot: készítsenek állapotfelmérést, környezetvédelmi leírást, s pontosítsák, hogy mely területeket privatizálták már, és mi maradt kommunális tulajdonban – mondta a Kárpátalja.mának Darcsi Karolina, a városi tanács közös magyar frakciójának vezetője.
A képviselő leszögezte: a vádakkal, pletykákkal ellentétben egyelőre nincs szó a terület katonai tulajdonba történő átadásának megszavazásáról. Az ukrán hadügyminisztérium hivatalos levélben kérte be az adott objektummal kapcsolatos adatokat, melyeket a városi tanács köteles kiszolgáltatni.
Az Ukrán Fegyveres Erők Nyugati parancsnoksága még korábban kezdeményezte a kommunális tulajdonban lévő egykori laktanya visszaszolgáltatását. Terveik szerint az Ukrán Védelmi Minisztérium 2019-ig felújítaná a romos épületeket, és lehetővé tenné mintegy 600 katonacsalád beköltöztetését a városba. Ennek fényében biztosak lehetünk abban, hogy a hadügyminisztérium nem formaságból kéri be a területtel kapcsolatos adatokat, s előbb-utóbb előáll a terület katonai tulajdonba történő visszaszolgáltatásának igényével. A folyamat azonban nem megy egyik lépésről a másikra, a teljes kivitelezés pedig – az ukrajnai léptékeket ismervén – nem éveket, hanem évtizedeket is várathat magára.
– A dokumentumok előkészítése, a terület kataszteri számmal történő ellátása Kijeven keresztül működik. Egy hosszú folyamat, mely a legjobb esetben is legalább egy fél évet vesz igénybe. Ha ez megtörtént, azután kerülhet napirendre a helyszín átszolgáltatásának kérdése – mondta a képviselő.
Ha megtörténik az elkerülhetetlen, s katonai tulajdonba kerül a terület, több milliárd hrivnyás felújításra lenne szükség, hogy lakhatóvá és kiképzésekre alkalmassá tegyék az objektumot. A tátongó államkassza, valamint az ukrajnai kivitelezők feneketlen zsebei funkcionális analfabetizmusa garancia lehet arra, hogy a beregszászi elkerülő út megépítéséhez vagy az asztélyi határátkelő felújításához hasonló ütemben valósul meg a projekt. A késlekedő megvalósítással ez esetben alighanem a lakosság is elégedett lenne…
Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma