„Nem fogadjuk el a Krím elcsatolását”

Kanada és Lengyelország nem fogadja el a Krím jogellenes elcsatolását, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök kelet-ukrajnai próbálkozásait – jelentette ki Stephen Harper kanadai miniszterelnök kedd délután Varsóban, ahol az Ewa Kopacz lengyel kormányfővel folytatott tárgyalások után közös sajtóértekezleten nyilatkozott.

A kanadai kormányfő a hét legfejlettebb iparú országot összefogó G7 csoport vezetőinek hétfőn véget ért találkozója után érkezett Lengyelország fővárosába, ahol Ewa Kopaczon kívül Bronislaw Komorowski leköszönő, valamint Andrzej Duda megválasztott elnök is fogadta.

Harper a sajtónak elmondta: a lengyel kormányfővel a kétoldalú gazdasági együttműködésről tárgyalt. Nyilatkozatában kitért a készülő szabadkereskedelmi egyezményre is az Európai Unió és Kanada között, hozzátéve, hogy ez „egyértelműen új lehetőségek elé állítja” az érintett országokat.

Az ukrán válságról beszélve Harper „nagyon nehéznek” minősítette a kelet-ukrajnai helyzetet. „Putyin kalandor módszerekhez folyamodott, hogy az ukrajnai békét megzavarja” – értékelte.

A G7-es találkozó megállapodásaira utalva megerősítette: erősödő kelet-ukrajnai orosz agresszió esetén nemcsak fenntartani, hanem szigorítani kellene az Oroszországgal szemben kivetett nyugati szankciókat.

Mint mondta, Kanada és Lengyelország a NATO tagállamaiként katonai téren is együttműködnek, egyebek mellett együtt támogatják Ukrajnát „az orosz agresszióval szemben”. Ezzel vélhetően a szombaton Kijevben ígért újabb kanadai támogatásra utalt. Harper még a G7-es csúcs előtt közölte, hogy hamarosan kanadai katonai kiképzők érkeznek Ukrajnába, akik ukrán katonákat fognak felkészíteni az oroszbarát fegyveresek elleni harcra.

Az Ukrajnával kapcsolatos lengyel-kanadai kezdeményezésekről beszélve, Harper kilátásba helyezett közös humanitárius segítséget is. Mint mondta, a két állam „együtt fogja elősegíteni a szabadságot és a demokráciát Ukrajnában”.

Harpernek Andrzej Dudával folytatott déli tárgyalásai után Krzysztof Szczerski – aki a megválasztott elnök irodájában külpolitikai témákat felügyeli – úgy nyilatkozott a sajtónak: „a diplomáciai udvariasságon messze túlmutató” beszélgetéseken egyebek mellett „nagyon konkrét befektetési kérdésekkel”, valamint biztonságpolitikával is foglalkoztak.