Nyelvi jogaink: ki állja a költségeket?

Honnan lesz pénz a törvény alkalmazására? Ki állja a költségeket?
Mivel a törvény gyakorlatba ültetéséért saját jogkörén belül a kormány, a központi és helyi végrehajtó szervek, a helyi önkormányzatok (tanácsok), valamint az állampolgári egyesülések, szervezetek, intézmények felelnek [31.1.], a jogszabály egyes rendelkezéseinek alkalmazását a központi, másokat a megyei, járási vagy települési önkormányzat költségvetéséből kell finanszírozni, s vannak olyan passzusai is a jogszabálynak, melyek megvalósításának költségei az állami vállalatokat, intézményeket, esetleg a magánszemélyeket terhelik.
A parlament által elfogadott törvényeknek a 18 regionális vagy kisebbségi nyelvre történő fordítását és ezeken való publikálását, vagy éppen azoknak a feltételeknek a megteremtését, melyek révén a személyi igazolványokban, diplomákban, érettségi bizonyítványokban lehetőség nyílik arra, hogy a tulajdonos személyes adatai az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is szerepeljenek, a központi, illetve az illetékes minisztériumok költségvetéséből kell finanszírozni. Annak pénzügyi hátterét azonban, hogy a megyei és járási hivatalok szintjén legyenek kétnyelvű űrlapok, formanyomtatványok, az illetékes megyének, illetve járásnak kell biztosítania. A többnyelvű helynévtáblák elkészítését és kihelyezését az illetékes állami vállalatnak kell finanszíroznia. Ahhoz, hogy a városon vagy falun belül legyenek kétnyelvű utcanév-táblák, intézménynév-kiírások, információs feliratok, a helyi önkormányzatnak kell anyagi áldozatot hoznia. Amennyiben egy magánvállalat kétnyelvű bélyegzőt, számlatömböt, nyomtatványt készíttet, azt a cég költségei között kell elszámolnia. Ám ha egy vállalkozó szeretné, hogy cége neve több nyelven legyen kihelyezve, hogy reklámja ukrán és magyar nyelven is megjelenjen, akkor ennek költségvonzatát nyilván saját magának kell állnia. S ha egy magánszemély azt szeretné, hogy már meglévő személyi igazolványát olyanra cseréljék, melyben az ukrán mellett magyarul is feltüntetik személyes adatait, akkor az ezzel járó állami illetékeket saját zsebből kell fedeznie.

Forrás: Nyelvi jogaink és lehetőségeink (Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Ferenc Viktória)