Oroszország kész a párbeszédre az elnökválasztás után létrejövő új ukrán hatalmi szervekkel

Oroszország azt akarja, hogy béke legyen Ukrajnában, ezért kész a párbeszédre a vasárnapi ukrán elnökválasztás után létrejövő új hatalmi szervekkel – jelentette ki Vlagyimir Putyin pénteken a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén résztvevők kérdéseire válaszolva.

Az orosz államfő kezdetben kerülte, hogy egyértelmű választ adjon arra, Moszkva el fogja-e ismerni a vasárnapra kitűzött szavazás eredményét. A kérdést az orosz és külföldi üzletemberekből, szakértőkből álló hallgatóság köréből többen egymás után feltették. Vlagyimir Putyin végül úgy fogalmazott, hogy országa kész együttműködni „az új struktúrákkal”, amelyek május 25-e után Ukrajnában kialakulnak. Megjegyezte, hogy jelenleg is együttműködnek a kijevi hatalommal. Azt is közölte, hogy tiszteletben tartják az ukrán nép véleménynyilvánítási akaratát, de hozzátette: „figyelni fogjuk, mi történik”.

Vlagyimir Putyin mindazonáltal megjegyezte, hogy „sokkal okosabb lenne” Ukrajnában népszavazást tartani, új alkotmányt elfogadni, amelynek alapján létre lehet hozni a hatalmi szerveket, megválasztani a parlamentet és az elnököt, ahogy erről februárban Viktor Janukovics és az ukrán ellenzék megállapodott.

Moszkva továbbra is Oroszországba menekült Viktor Janukovicsot ismeri el ukrán elnöknek.

Az orosz államfő kijelentése nem sokkal azt követően hangzott el, hogy Szergej Ivanov, az Kreml adminisztrációjának vezetője ugyancsak a szentpétervári fórumon kijelentette, Oroszország attól függően ismeri el a vasárnapi ukrán elnökválasztás eredményét, hogy az hol és hogyan, milyen eredménnyel zajlik majd le.

Vlagyimir Putyin a fórumon azt is leszögezte, hogy Ukrajnában polgárháború kezdődött, káosz van, és szerinte az ukrajnai elnökválasztás körülményei nem felelnek meg a nemzetközi normáknak. Az elnök ezzel kapcsolatosan bírálta a Lifenews orosz televízió két munkatársának a kelet-ukrajnai Kramatorszkban való lefogását.

Putyin kitért a nyugati államok Oroszországgal szemben alkalmazott büntetőintézkedéseire is. Közölte, hogy nem érti, miért volna szükség a szankciók harmadik csomagjának alkalmazására. Az elnök utalt arra, hogy Oroszország és az Egyesült Államok kereskedelmi forgalma kevesebb, mint 28 milliárd dollárt tesz ki, az európai államokkal bonyolított orosz kereskedelmi forgalom mértéke ugyanakkor 440 milliárd dollár. Szerinte az USA előnyöket akar kicsikarni magának azzal, hogy az európai országokat Oroszországgal szembeni gazdasági büntetőintézkedésekre készteti.

Az orosz államfő tagadta, hogy megromlottak volna kapcsolatai Barack Obama amerikai elnökkel, de azt is közölte: Oroszország „belefáradt” abba, hogy a Nyugat elzárkózik a NATO-bővítéséről és az európai rakétavédelmi rendszer fejlesztéséről szóló vitától.

Vlagyimir Putyin a szentpétervári fórumon elmondta, azt sem érti, hova lett az a több milliárd dolláros orosz pénzügyi segítség, amelyről tavaly decemberben írtak alá megállapodást az ukrán vezetéssel Moszkvában. Oroszország 3 milliárd dollár (akkori árfolyamon mintegy 675 milliárd forint) értékben vett ukrán állampapírokat 2013 decemberének elején, és februárban, mielőtt az ukrán parlament Viktor Janukovics elnököt eltávolította volna a hatalomból, újabb 2 milliárd dollár értékben készült ukrán eurókötvényeket venni.

Az orosz elnök szentpétervári tanácskozáson azért is bírálta Ukrajnát, mert az szerinte visszaél azzal, hogy területén halad át az orosz földgázt nyugat felé továbbító vezetékrendszer.

Putyin cáfolta, hogy bezárnák Oroszországban az internetes közösségi oldalakat. Azt mondta:”remélem, hogy sohasem térünk vissza oda, amikor a kommunikáció alapvető eszköze a Kalasnyikov gépkarabély volt.”

Edward Snowdennel kapcsolatos kérdésre válaszolva Putyin hangsúlyozta: Oroszország sohasem adja ki az amerikai informatikust, aki tavaly júniusban érkezett Hongkongból Moszkvába, majd menedékjogot kért, és egy évre ideiglenesen megkapta azt az orosz hatóságoktól. Az engedély meghosszabbítható. Vlagyimir Putyin közölte: „Oroszország nem az az ország, amely kiadja az emberi jogok harcosait”.
Forrás: MTI