Potápi: a magyar kormány integrálni, nem asszimilálni szeretné a nemzeti kisebbségeket

A magyar kormány integrálni és nem asszimilálni szeretné a Magyarországon élő nemzeti kisebbségeket – emelte ki Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár csütörtökön Budapesten.

Az államtitkár a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kétnapos konferenciájának zárónapján rámutatott: az a szándékuk, hogy a nemzetiségi mozaikok bekapcsolódjanak a magyar nemzet egészébe, s együtt, teljes képet alkothassanak. Eközben meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy ezek a darabok ne veszítsék el saját, önálló formájukat, színüket.
A közös múlt arra tanított többek között, hogy ha „meg tudjuk becsülni a velünk élő nemzetiségeket, akkor hatalmas eredményekre vagyunk képesek együtt”, a nemzeti és etnikai kisebbségek pedig a magyarság ügyének élharcosai lesznek – mondta az államtitkár, aki a 13 nemzetiséget anyanyelvén köszöntötte.
Megjegyezte: ugyanakkor voltak olyan időszakok a magyar történelemben, amikor külső és belső erők megpróbálták elhitetni, hogy a más nemzetiségekhez tartozó honfitársaink ellenségek. Kitért arra is: jelenleg 13 nemzetiségi szószóló hallathatja hangját az Országgyűlésben a közösségét érintő ügyekben, illetve előterjeszthet a nemzetiségek számára fontos törvénymódosításokat. A szószólói rendszer bevezetése óta számtalan elismerés érkezett külföldi politikusoktól és szakértőktől. Bízik benne, ez azt jelenti, hogy a kisebbségek önazonosságát, megtartását elősegítő modellt sikerült kidolgozni. Abban is bízik, hogy a nemzeti kisebbségek „valódi országgyűlési képviselőket tudnak eljuttatni a parlamentbe a következő választás alkalmával”.
Az államtitkár kiemelte: hisznek abban, hogy a magyarországi nemzetiségek felkarolásával valódi, garantált nemzetiségi jogok biztosításával olyan példát állíthatnak, amely követendő lehet a szomszédos országok számára is a magyar kisebbségekkel való viszony kialakításában.
Joggal várják el azt, hogy a határon túli magyarok megkapják a többségi nemzettől a nekik kijáró tiszteletet és jogokat – közölte. Hozzátette: szeretnék, ha a magyarországihoz hasonló széles, számarányuknak megfelelő jogok illessék meg őket mindenütt, saját szülőföldjükön.
Bíznak benne, hogy idővel a környező államok mindegyikében az asszimilációs politikát végre az integrációs politika váltja fel – mondta.
Potápi Árpád János megjegyezte: a legnagyobb szerepe a kisebbségek megtartásában a közösségek tagjainak van, nekik kell kiharcolniuk az őket megillető jogokat, fenntartani a megmaradás kereteit.
Szólt arról is, hogy a nemzetiségek évszázados küzdelemben harcoltak meg jogaikért, azokért, amiket most mindenféle küzdelem nélkül megkaphatnak azok, akik a legújabb migrációs hullámmal érkeztek a kontinensre. Ezen jogok védelmében is ki kell mondani: a magyarság és a nemzetiségek közös érdeke, hogy az elmúlt évszázadok során kialakult etnikai viszonyok ránk erőltetve ne változhassanak meg.
Szász Jenő, a kutatóintézet elnöke azt mondta, fontos, hogy a magyarországi jó példát meg tudják mutatni a külvilágnak a külhoni magyar közösségek érdekében.
Úgy fogalmazott: a közös múltra, a közös gyökerekre kell építeni a közös jövőt. Európa modernkori kihívásaira tekintve pedig különösen fontosak a keresztény gyökerek – tette hozzá. Szász Jenő szerint felelősséggel, hűséggel kell szolgálnia mindenkinek közösségét, s azt gyarapítva kell átadnia unokáinak.
Turgyán Tamás, örmény szószóló szerint „létszükséglet”, hogy ne külön-külön, hanem együtt tervezzék a jövőt, s úgy érzi, ezt a munkát elkezdték.