Potápi: cél az egységes magyar médiatér kialakítása

Az egységes magyar médiatér megvalósításának fontosságát hangsúlyozta Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár az I. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón csütörtökön, Visegrádon.

A nemzetpolitikai államtitkár úgy fogalmazott: szeretnék összefogni ily módon is a nemzetet.

Ennek jegyében kiemelten fontosnak tartotta a külhoni magyar média megerősítését Kárpát-medence szerte. Kitért a több területen nyújtott fizetés-kiegészítésre, amelyet a médiában dolgozóknak biztosítanak az egészségügyi dolgozókhoz, orvosokhoz, pedagógusokhoz hasonlóan.

Felidézte, hogy Vajdaságban a Pannon Rtv új székházat kapott, hasonló fejlesztések történtek Ungváron, és 2-3 éve támogatják a felvidéki magyar médiumokat is. Erdélyben szintén zajlanak fejlesztések – fűzte hozzá.

Jelezte, a külhoni magyar médiumok „kezét” a jövőben sem kívánják elengedni, a fejlesztéseket folytatni kívánják. Hangsúlyozta: ha nem korszerűsítenek, akkor a határon túli magyarság nem a magyar rádiócsatornákat hallgatja, illetve televízióadásokat nézi majd, hanem a többségi nemzet csatornáira kapcsolnak. Ezért is fontos a korszerű médiahálózat megfelelő módon való üzemeltetése – rögzítette.

Potápi Árpád János előadásában a magyar identitás megerősítését, a magyar családok támogatását és a gazdaságfejlesztési célok megvalósítását jelölte meg kiemelt feladatként 2022-ig.
Emlékeztetett: 2010 után radikális nemzetpolitikai váltás következett be, megalkották a keretrendszert, a jogszabályi hátteret, majd 2014-től Magyarország gazdasági erősödésének köszönhetően soha nem látott mértékű fejlesztési programok indulhatnak el, több száz fejlesztés valósulhatott meg.

Olyan” kegyelmi helyzet” van, amikor a magyar kormány az identitás megerősítése mellett gazdaságilag is támogatni tudja a határon túli magyar közösségeket, családokat – fogalmazott Potápi Árpád János. Hozzátette: azt szeretnék, ha minden területen egységes Kárpát-medencei tér alakulna ki.

Kiemelte: jól haladnak az idei tematikus év, a külhoni magyar gyermekek éve megvalósításában, újdonság, hogy Hargita megye is csatlakozott helyben a programhoz, 360 millió forintnak megfelelő lejjel. Közel 6600 babacsomagot osztottak, illetve osztanak ki – ismertette, hangsúlyozva: a magyar jövő megmaradásának kulcsa a gyermek.

Kitért arra, hogy a nemzeti jelentőségű intézményprogram keretében több mint 2700 pályázattal 5000 külhoni magyar intézmény programjainak megvalósítását segítik.

Beszámolt arról is, hogy az oktatás területén a bölcsődétől a felsőoktatásig valósulnak meg programok. Az a cél, hogy minden magyar gyermek magyar óvodába tudjon járni, akik magyar óvodát választanak, utána nagy többségben magyar iskolába járnak majd.

A diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor programban és a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor programban összesen 225 ösztöndíjas vesz részt, és 240 közösségben vannak jelen a világ számos pontján.

Beszélt arról, hogy eddig egymillió 50 ezer magyar vált közjogilag is a nemzet részévé. Az államtitkár még további néhány százezer új magyar állampolgárra számít a honosítás keretében.
Kitért arra is, hogy a Határtalanul! programban eddig 300 ezer magyarországi diák jutott el a külhoni területre, és jelenleg dolgoznak a program megújításán.

Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy 2,5 millió magyar él a Kárpát-medencén kívül, a 20. század végére a magyarság világnemzetté vált.

A diaszpóra-politika területén kiemelte a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását, amely a Máért mellett a magyar-magyar párbeszéd kiemelt fóruma. 2018-ban már 87 meghívott és 21 megfigyelő szervezett vett részt a tanács ülésén Több új program indult a diaszpóra számára, 2016-ban fogadták el a Magyar diaszpórapolitika- stratégiai irányok című dokumentumot.

Sok esetben szólalnak meg a diaszpóra magyarságának képviselői a Kárpát-medence magyarságát érintő kérdésekben is – hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos.

Kitért a hétvégi magyar iskolák találkozójára, amelyet immár második alkalommal rendeztek meg, megjegyezve: több mint 200 ilyen intézmény van, és működésük egyre fontosabbá válik.
Beszámolt arról, hogy a Kőrösi Csoma Sándor programra idén 620 pályázat érkezett, a résztvevők kiválasztása lezárult, 150 ösztöndíjas kiutazását tervezik. A Petőfi Sándor programban 75 ösztöndíjas vesz majd részt.

A Rákóczi Szövetséggel közös táborozási program keretében 1000 fiatal Kárpát-medencei táboroztatását szervezik meg – ismertette, és kitért a cserkészet kiemelt támogatására is.

Beszámolt arról is, hogy eddig 300 ezer kötetnyi dokumentumot, könyvet hoztak haza a Mikes Kelemen program keretében, és arról is, hogy minden nagyobb magyar közösségnél regionális diaszpóra értekezletet tartottak. Minden magyar diaszpóra közösség azt érzi, hogy az anyaország kinyújtotta feléjük a kezét, soha nem látott figyelem fordul feléjük – fogalmazott Szilágyi Péter. Jelezte: nyáron átfogó felmérést terveznek a diaszpóra szervezetei körében.

Varju Frigyes, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. kisebbségi és külhoni főszerkesztőségének vezetője arról beszélt, hogy az egy nemzet egy televízió elvet követve működik a közszolgálati média. Számukra egyaránt fontos mi történik Kassán, Ungváron, Kolozsváron vagy Szabadkán – fogalmazott. Hozzátette: a közmédia kiterjedt tudósítói hálózattal rendelkezik a Kárpát-medence összes országában, évente közel 4000 tudósítást készítenek munkatársai. Jelezte: a külhoni magyarság a teljes hírfolyamban megjelenési lehetőséget kap.

A hagyományteremtő céllal megszervezett háromnapos médiatalálkozón mintegy 180-an, köztük 150 külhoni magyar újságíró vesz részt a Kárpát-medence minden tájáról.