Kezdőlap » Kitekintő » Kárpát-medence » Terítéken a kárpátaljai helyzet Kolozsváron is

Terítéken a kárpátaljai helyzet Kolozsváron is

Találkozó az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjával
December 4-én Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen került sor a Magyarországgal szomszédos államokban működő magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek találkozójára Fernand de Varennes professzorral, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjával.
A megjelenteket Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke köszöntötte, majd Brenzovics László, a KMKSZ elnöke az ukrajnai magyar közösség helyzetéről tájékoztatta részletes alapossággal az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács (parlament) egyetlen magyar képviselője beszélt a kárpátaljai magyar nemzetrészre nehezedő és egyre fokozódó nyomásról, a magyar közösség anyanyelvi oktatását és nyelvhasználati jogait veszélyeztető törvényi kezdeményezésekről, a 2019-ben esedékes választások miatt felfokozott hangulatról, az ország bizonyos részein kihirdetett hadiállapotról, és arról, hogy a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteinek tevékenysége a jogállamiságot és a demokráciát szolgálja. Az oktatási jogok kapcsán a KMKSZ elnöke kiemelte, hogy Ukrajna mindeddig a Velencei Bizottság egyetlen ajánlásának sem tett eleget.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a szerbiai, Menyhárt József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a szlovákiai, Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke pedig a romániai magyar közösség problémáit foglalta össze röviden Fernand de Varennes számára.
Másnap, december 5-én a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen került sor a The Hungarian Minority Communities: Struggles and Opportunities (A magyar kisebbségi közösségek: küzdelmek és lehetőségek) című konferenciára, melyen részt vett és előadást tartott Fernand de Varennes professzor, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja is.

A tanácskozás résztvevőit Dávid László, az egyetem rektora, illetve Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke köszöntötte, majd Vincze Loránt, a FUEN elnökének moderálása mellett vette kezdetét a konferencia első része. Ennek keretében tartott előadást Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola professzora, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóintézet vezetője, aki az anyanyelvi oktatás és a nyelvi jogok elleni politikai támadást jelölte meg a kárpátaljai magyar közösség egyik legnagyobb kihívásaként. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna történelmének legnehezebb korszakát éli jelenleg, és ilyen körülmények között kulcsfontosságú lenne a többség és a kisebbségek közti viszony javítása, beleértve az anyanyelvi oktatás és a nyelvi jogok helyzetének megnyugtató rendezését, ami közelebb vihet a békéhez és a jogállamiság megteremtéséhez. Az előadó megköszönte Fernand de Varennes-nek azt, hogy ENSZ kisebbségügyi főbiztosának hivatala 2018. november 11-én Briefing Note ont he Draft Law ’On ensuring the functioning of Ukrainian as the State language’ címmel véleményt adott ki az idén október 4-én Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által az ukrán államnyelvként való funkcionálásáról első olvasatban megszavazott törvényről, és hogy ebben a dokumentumban egyebek mellett megállapították, hogy az államnyelv használatát elsősorban tiltások, korlátozások, büntetések és szankciók révén kívánja előmozdítani az ukrán kormányzat, és ezért a törvény számos rendelkezése aggodalomra ad okot az általános és a nyelvi emberi jogi normák érvényesülése szempontjából. Kiemeli továbbá az ENSZ jelentése, hogy a törvény nem nyújt jogi garanciákat a kisebbségi nyelvek védelmére és használatára.

Előadása végeztével Csernicskó István átadta Fernand de Varennes-nek Az anyanyelvi oktatás joga: Közép-európai hagyományok és Kárpátalja példája című kiadvány egy-egy magyar, ukrán és angol nyelvű példányát, amelyből kiderül, hogy Kárpátalja lakossága számára az elmúlt 150 évben – egészen a 2017-es ukrán oktatási törvény 7. cikkelyének elfogadásáig – minden állam biztosította az anyanyelven való oktatás jogát, sőt: a Kárpátaljával szomszédos Szlovákia, Magyarország és Románia a területén élő ukrán nemzeti kisebbség számára is garantálja ezt a jogot.

Az angol nyelvű konferencia második blokkjában a nyelvi jogok gyakorlati megvalósulásának problémáiról folytattak panelbeszélgetést a romániai magyar érdekvédelmi és civil szervezetek képviselői, szintén Vincze Loránt moderálása mellett.

Forrás: hodinkaintezet.uz.ua

Szólj hozzá!

Read previous post:
europai bizottsag 01
Az Európai Bizottság intézkedéseket terjesztett elő az euró megerősítése érdekében

Az Európai Bizottság intézkedéseket terjesztett elő annak érdekében, hogy megerősítse az euró szerepét a világban - közölte Valdis Dombrovskis euróért...

Close