Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról”: rövid ismertető (4. rész)

A 2018. október 4-én Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által első olvasatban megszavazott, 5670-д számú, Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної”, azaz: Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” című törvényt bemutató sorozatunk első, második és harmadik része után ezúttal a jogszabály 19. cikkelyét ismertetjük röviden.

A törvény 19. cikkelye a kultúra területének nyelvhasználatát szabályozza. Ahogyan azt megszokhattuk, ezen a téren is az ukrán nyelv dominanciáját akarja megteremteni a jogalkotó. A kulturális programok, rendezvények esetén azért ad némi teret a művészi szabadságnak a törvény, amikor engedélyezi, hogy ha a nemzeti kisebbségekről szóló (egyelőre még tervezetként sem létező) törvény engedélyezi, vagy ha az alkotók-szervezők művészi koncepciója ezt megkívánja, a kulturális rendezvényeken más nyelvek is használhatók. A nem ukrán nyelvű színházi előadásokat azonban kötelezően ukrán nyelvű feliratozás biztosításával lehet csak bemutatni, s ugyanez vonatkozik az Ukrajna területén forgalmazott filmekkel is.

A műsorok, programok, kulturális rendezvények műsorvezetőinek kötelező az államnyelvet használniuk, s ha mégis más nyelven konferálják fel a fellépőket, akkor azt ukrán nyelven is meg kell ismételni. Valószínűleg a jogalkotó éberségét elkerülte, hogy az ukrán nyelv kizárólagossága nem terjed ki a zenés-dalos programokra, pedig igazán izgalmas volna, amikor egy opera-előadás olaszul előadott áriáját a helyszínen újra elénekli a bemutató szervezője, természetesen Ukrajna államnyelvén…

Érdekes, hogy a parlament ezzel a törvénnyel azt is elő akarja írni, hogy minden kulturális rendezvény plakátja, szóróanyaga, hirdetménye, de még a belépőjegyek is ukrán nyelven készüljenek. Csak akkor megengedett más nyelvű szöveg az ilyen nyomtatványokon, ha a szereplő, fellépő nevét jeleníti meg a rövid más nyelvű szövegrész, ám ez esetben is kötelező az idegen nyelvű szövegrész ukrán betűkkel való átírása. Képzeljük csak el, hogy például a világhírű ausztrál rock együttes, az ACϟDC európai turnéja során ukrajnai koncertre szánja rá magát, és a plakátjain cirill betűkkel, fonetikus transzkripcióval tüntetik fel az banda nevét…

Az nem igazán világos, hogy kerül ez a terület a kultúrával foglalkozó cikkelybe, de az tény, hogy itt írja elő a jogalkotó azt is, hogy a turisztikai szolgáltatások nyelve a belföldi turizmusban az államnyelv (a külföldi turisták kiszolgálásában nem kötelező az államnyelv használata). Képzeljük el, hogy egy ungvári család úgy dönt, hogy a hétvégén ellátogat a kaszonyi termálfürdőbe, és a falusi turizmus keretében Kaszonyban tölt egy-két napot. Nos, ha ez a jogszabály hatályba lép, akkor bizony a kaszonyi magyar házigazda és a ungvári magyar vendégei között az érintkezés nyelve az ukrán kell legyen. Az más kérdés, hogy ezt ki és hogyan fogja ellenőrizni. A cél igazából valószínűleg nem is az, hogy betartsák ezt a rendelkezést az érintettek, hanem az, hogy zsarolási alapot teremtsen az állam a különféle ellenőrző szervek számára, amelyekből ebben az országban rengeteg van.