porosenko petro 003

Ukrán szakértő: elérte célját Porosenko washingtoni látogatása

Petro Porosenko ukrán washingtoni látogatása alatt elérte mindazt, amit az út előtt a kijevi vezetés célul tűzött ki maga elé – vélekedett az MTI-nek szerdán adott interjújában Volodimir Feszenko ismert ukrán politológus, a Penta politikai kutatóközpont vezetője.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy Kijev három célt tűzött ki: Porosenko személyesen találkozzon Donald Trump amerikai elnökkel, erre hamarabb kerüljön sor, mint az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő találkozójára, valamint az ukrán fél előbb ismertethesse álláspontját a washingtoni kormányzattal a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus jelenlegi állásáról, mint ahogy azt Moszkva megteszi. Feszenko szerint e három cél teljesült.
A politológus megjegyezte, hogy formáját tekintve az ukrán elnök washingtoni útja munkalátogatás volt. Az amerikai politikai gyakorlatban bevett szokás, hogy ilyenkor a két államfő nem folytat hosszas, mélyreható megbeszélést négyszemközt. Az ukrán elnök és küldöttsége viszont részletesen megvitathatta az amerikai alelnökkel, valamint a washingtoni külügy- és védelmi minisztérium vezetőivel a kelet-ukrajnai válság jelenlegi állását, azt, milyen lépeseket készül tenni ennek rendezésére Kijev, illetve ehhez milyen támogatásra számít az Egyesült Államoktól. Hozzátette: az sem elhanyagolható eredmény, hogy Ukrajna számára fontos gazdasági kérdéseket is átbeszélhettek.
A kelet-ukrajnai konfliktus rendezését illetően, a jelenleg hivatalosan terrorellenesnek nevezett művelet átminősítéséről készülő törvényjavaslattal kapcsolatban a politológus előre bocsátotta, hogy erről most még csak koncepció létezik, egyelőre nem tudni, konkrétan mi kerül be a javaslatba. Ezt – mint monda – még az ukrán elnöki hivatal egyezteti a parlamenti pártokkal és az ország külföldi partnereivel is.
Feszenko emlékeztetett arra, hogy az elnöki hivatalt, a parlamentet az ukrán társadalom részéről folyamatosan éri a bírálat a művelet elnevezése miatt. Sokan háborognak amiatt, hogy miféle terrorizmus elleni fellépésről beszél a politikai vezetés, miközben valójában háború dúl az ország keleti részében – mondta. A készülő törvény célja éppen ezért az, hogy a jelenlegi helyzetre a valóságnak megfelelő definíciót adjanak, amivel biztosítható jogilag a szabadabb mozgástér és a hatékonyabb fellépés a hadsereg számára.
A politológus szerint a módosítás legfontosabb része, hogy az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félsziget jogi státusához hasonlóan hivatalosan ideiglenesen megszállt területekké minősítsék Donyeck és Luhanszk megyének azokat a részeit, amelyeket a Moszkva által támogatott szakadárok irányítanak és amelyek fölött jelenleg nincs ellenőrzése Kijevnek. Elmondta, hogy még nem dőlt el, hogy Kijev hivatalosan agresszornak, azaz Ukrajnával szemben háborút viselő országnak minősíti-e Oroszországot. Leszögezte, hogy Kijev ezzel a jogszabályi tervezettel nem kívánja felrúgni a válság békés rendezése érdekében megkötött minszki megállapodásokat, a tervezet nem áll ellentétben azok teljesítésével Kijev részéről.
A szakértő cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a kijevi vezetés a törvény elfogadása után hadiállapot bevezetésére készülne az országban. Megjegyezte viszont, hogy a Donyec-medencében már most de facto hadiállapot van.
Feszenko cáfolta azt is, hogy az elnöknek és a mögötte álló politikai erőknek az volna a célja, hogy hadiállapot bevezetésével megakadályozzon egy soron kívüli parlamenti választást, amelyen a mostani helyzetben aligha szerezne többséget a parlamentben. Rámutatott arra, hogy az ellenzéki pártok ugyan folyamatosan törekednek előrehozott parlamenti választások kikényszerítésére, de ezt aligha érik el a közeljövőben, mert a törvényhozásban még mindig kellő erővel rendelkezik a kormánypárti oldal.
A legutóbbi parlamenti választásokat 2014 őszén tartották, az ukrán törvényhozás mandátuma négy évre szól.