A 2015-ös érettségi/felvételi eredményekről a tanév közepén bevezetett új eljárási rendszer függvényében

2008-tól Ukrajna felsőoktatási intézményeibe kizárólag úgy lehet bejutni, ha külső független tesztelésen vesznek részt a felvételizők. A külső független tesztelés szabályai évről évre változtak.

2015-ben először a rendszer bevezetése óta minden érettségiző tanulónak kötelező volt részt venni az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztelésen. Az ukrán nyelvből megszerzett jegy kerül be az érettségi bizonyítványba. Az érettségi bizonyítvány a továbbtanulás jogalapja. Ukrajnai továbbtanulás esetén a jelentkezők az ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgán elért alap- vagy emelt szintű tanúsítvány pontszámával vehetnek részt, amennyiben megugrották a minimális ponthatárt. Ezzel az eljárással központosították az érettségit, de szétválasztották a felvételit és az érettségit: míg az érettségibe a tesztek nyelvi kérdéseinek eredménye kerül, úgy a felvételinél az irodalmi kérdések eredménye is beszámít.

Az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztelés két szinten történt: az érettségizők alap- és emelt szintű tesztek között választhattak bejelentkezéskor. A továbbtanulók esetében a felsőoktatási intézmények felvételi szabályzata határozza meg, hogy alap- vagy emelt szintű teszt szükséges az adott szakra, és ennek eredménye hányadrészét képezi az elérhető maximális pontszámnak. A legtöbb ukrajnai felsőoktatási intézmény az alapszint küszöbének számító 100 pontban határozta meg a jelentkezéshez szükséges minimális ponthatárt.

A tanév folyamán a független tesztek értékelése is változott. Az Európában használt értékelési rendszerek ötvözetét vették alapul, és alsó ponthatárt (úgynevezett küszöböt) szabtak a felvételizők számára. Aki ezt eléri, az jelentkezhet a felsőoktatásba.

Az alapszint 58 feladatból állt, melyek teljesítéséért maximum 104 vizsgapontot kaphatott mindenki. Az emeltszint 74 feladatból állt, és maximum 136 vizsgapontot lehetett szerezni. A teszteken elért vizsgapontokat átvezették egy 100-tól 200 pontig terjedő skálára. A felvételizők ezzel az eredménnyel vehetnek részt a felsőoktatási intézmények felvételi kampányában Ukrajnában.

A külső független tesztelést értékelő munkacsoport a vizsga után a kitöltött teszteredmények alapján állapította meg, hogy mi a minimális átmenő pontszám. 2015-ben ezt 22 vizsgapontban állapították meg ukrán nyelv és irodalomból. Ez azt jelenti, hogy 22 vizsgapont esetén kapta meg a felvételiző a felsőoktatási továbbtanuláshoz szükséges 100 pontot, minden további vizsgapont ezt a pontszámot növelte. Minden felvételiző kapott plusz 5 pontot, mert a bizottság szerint öt kérdésre, a 29-33 közötti feladatsorokra nem lehetett egyértelmű választ adni, így az alapszint eléréséhez elegendő volt 17 vizsgapontot teljesíteni.

Az idén az ukrán nyelv és irodalom független tesztelésen elért eredmények alapján a teszt nyelvtani részén elért vizsgapontok egyben az érettségi jegyet is jelentik ukrán nyelvből, amit konvertáltak 1-től 12-ig terjedő skálára. Az érettségi esetén nem határoztak meg átmenő ponthatárt. Az ukrán eredménye így az érettségi átlagpontszámára hat ki, aminek részarányát a felvételi összpontszámban a felsőoktatási intézmények határozzák meg. Például a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola felvételi bizottsága a következőképpen döntött a pontszámításról: a független vizsgaközpontban tett ukrán alapszinten elért eredmény az összpontszám 20%-kát, a szaktárgyi vizsgaeredmény az 50%-kát, az intézmény által kijelölt harmadik tárgy a 20%-kát, az érettségi bizonyítvány átlaga pedig a 10%-át teszi ki.

A nyelvi kérdésekre kapott vizsgapontok alapján az alábbi táblázat szerint állították ki az osztályzatokat ukrán nyelvből, ami bekerül az érettségi bizonyítványba.

A vizsgapontok átszámítása az 1-től 12 pontig terjedő skálára az alábbi táblázat szerint történt:

 

Vizsgapont	1-12 skála	Vizsgapont	1-12 skála	Vizsgapont	1-12 skála	Vizsgapont	1-12 skála
1	1	17	4	33	7	48	10
2	1	18	4	34	7	49	10
3	1	19	4	35	7	50	10
4	1	20	5	36	8	51	10
5	2	21	5	37	8	52	11
6	2	22	5	38	8	53	11
7	2	23	5	39	8	54	11
8	2	24	5	40	8	55	11
9	2	25	6	41	9	56	11
10	3	26	6	42	9	57	12
11	3	27	6	43	9	58	12
12	3	28	6	44	9	59	12
13	3	29	6	45	9	60	12
14	3	30	6	45	9	61	12
15	4	31	7	46	9	62	12
16	4	32	7	47	10	63	12

Az idei ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgán 275 000 érettségiző vett részt. Ebből mindössze 14 tanuló dolgozatára adtak maximális vizsgapontot. Ők az alapszintet választották. Az emelt szinten egyetlen diák sem ért el maximális tesztpontot. 142 diák szerezte meg a maximális 200 pontot. Ez annak köszönhető, hogy az alapszinten nemcsak a maximális 104 vizsgapontra adtak 200 pontot, hanem már 102-re is. Emelt szinten 136 volt a maximum vizsgapont száma, de 132-től már mindenki 200 pontot kapott. A 142 diák közül, aki 200 pontot kapott, 127 tanuló az alap-, 15 pedig az emelt szintű feladatsort választotta.

A 275 000 résztvevőből 23 125 diák nem érte el az alsó ponthatárt.

Több érettségiző szabálytalanságot követett el, így munkájukat nem értékelték. Az oktatási minisztérium azonban engedélyezte, hogy a kihágást elkövető diákok az iskoláikban külön vizsgát tegyenek ukrán nyelvből annak érdekében, hogy ők is kapjanak érettségit. Erre a vizsgára a felvételi eljárás után augusztusban kerülhet sor.

A felvételi alappontszámot elértek számát iskolánként a hivatalos honlapok még nem közölték, június végére várható.

Az iskolák önkéntes adatszolgáltatása alapján az alábbi táblázatba összesítettük a kárpátaljai magyar iskolák eredményeit. Azt kérdeztünk az iskoláktól, hogy az érettségizők közül hányan érték el a felvételihez szükséges küszöböt, s így hányan vizsgázhatnak a szaktantárgyakból, amennyiben bejelentkeztek. A vegyes tannyelvű iskolák esetén az egyes intézmények nem adták meg külön a magyar tagozat eredményét.

	A MAGYAR KÖZÉPISKOLÁK ADATAI ALAPJÁN TANULMÁNYAIKAT FELSŐOKTATÁSBAN FOLYTATHATJÁK
Sorszám	Iskola	Érettségizők száma	alapszint	emeltszint	Közülük továbbmehet felsőoktatásba	%	MEGJEGYZÉS
	Líceumok, gimnáziumok
	Técsői Magyar Tannyelvű Líceum	27	27	0	19	70
	Péterfalvi Református Líceum	31	31	0	28	90
	Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum	24	24	0	16	67
	Beregszászi Bethlen GáborMagyar Gimnázium	47	47	0	31	66
	Jánosi Mezőgazdasági Líceum	55	55	0	13	24
	Nagyberegi Református Líceum	29	29	0	24	83
	Munkácsi Szent István Líceum	10	10	0	5	50
	Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Gimnázium	19	19	0	19	100
	Nagydobronyi Református Líceum	29	28	1	11	38
	Összesen	271	270	1	166	61
	Középiskolák
	Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola	10	10	0	5	50
	Técsői Hollósi Simon Középiskola	7	6	1	4	57
	Viski Kölcsey Ferenc Középiskola	35	35	0	3	9
	Nevetlenfalui Középiskola	33	32	1	1	3
	Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskola	13	13	0	3	23
	Csepei Középiskola	6	6	0	1	17
	Feketeardói Középiskola	6	6	0	0	0
	Péterfalvai Középiskola	24	24	0	6	25
	Nagyszőlősi Perényi Zs. Középiskola	13	13	0	10	77
	Salánki Középiskola	16	16	0	2	13
	Tiszaújlaki Széchenyi I. Középiskola	19	19	0	3	16
	Verbőci Középiskola	10	10	0	8	80
	Bátyúi Középiskola	15	15	0	6	40
	Beregszászi 3.Sz. Középiskola	23	22	1	13	57
	Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskola	43	43	0	3	7	informális forrás, mivel az intézmény nem szolgáltatott adatot
	Beregszászi 10.Sz. Középiskola	12	12	0	0	0
	Gáti Középiskola	18	4	0	3	17
	Jánosi Középiskola	14	14	0	1	7
	Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola	15	15	0	2	13
	Nagymuzsalyi Középiskola	25	25	0	6	24	az ukrán és magyar tagozaton együtt
	Nagyberegi Középiskola	24	23	1	7	29
	Tiszacsomai Középiskola	16	16	0	0	0
	Mezőkaszonyi Középiskola	26	26	0	6	23
	Barkaszói Középiskola	24	24	0	4	17
	Derceni Középiskola	36	36	0	8	22
	Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola (3.Sz.)	15	15	0	8	53
	Ungvári Magyart Tannyelvű Középiskola	14	14	0	9	64
	Sislóci Dobó István Középiskola	19	19	0	5	26
	Nagydobronyi Középiskola	39	39	0	20	51
	Kisdobronyi Középiskola	11	11	0	4	36
	Csapi 2. Számú Középiskola	28	27	1	4	14
	Eszenyi Középiskola	14	13	1	4	29
	Szürtei Középiskola	14	14	0	8	57
	Kisgejőci Oktatási és Nevelési Komplexum	12	12	0	5	42
	Összesen	649	629	6	172	27

A táblázatban szereplők egy része, bár sikerült ukránból a vizsga, nem jelentkezett be további szakvizsgára, csupán a kötelező ukránra, így ők nem jelentkezhetnek főiskolára.

            Az ukrán vizsgaeredményt országos felmérésnek is tekinthetjük. Vajon az illetékesek kielemzik-e az eredményeket, és levonják az előremutató következtetéseket? Vajon az illetékesek az országosan is nagyon gyenge eredmények alapján kielemzik-e az okokat, vagy csupán minden érintett az őszinte szembenézés helyett hárítani fog és bűnbakot keres a rögzült beidegződések szerint. Az oktatás többtényezős tevékenység, melyben a résztvevőknek meg van a saját helyük és felelősségük. Az eredmények alapján a minisztériumnak el kellene gondolkodni azon, hogy megfelelő-e a tanrend, a követelményrendszer, a tesztek szerkezete, nehézségi foka, az oktatás tartalma, folyamata, módszerei. Vajon a nyelvtanárok megteszik-e a javaslataikat a reális tantervek, követelményrendszer érdekében? Az oktatást irányítók az iskolák eredményei alapján levonják a megfelelő következtetéseket?

            Hogyan hat ez az eredmény a magyarországi továbbtanulásra.

A jelentkezéseket kezelő Oktatási Hivatal a 2015. évi felvételi tájékoztató 6.1.1.1. pontja értelmében felvételi eljárás során a magyar középiskolai érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek tekinti azt a külföldi középiskola elvégzését tanúsító és az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosító bizonyítványt, amelyet az 1997. április 11-én Lisszabonban aláírt Egyezményt ratifikáló országokban állítottak ki, ennek értelmében az Ukrajnában kiállított érettségi bizonyítványt is. A magyarországi felsőoktatási felvételi tájékoztató értelmében a felsőfokú képzésre való jelentkezés jogalapja az érettségi bizonyítvány megléte, tehát logikus, aki megkapja az ukrán érettségit, az benyújthatja jelentkezését, miután Magyarországon a felvételi pontszámítás nem csupán a független vizsgaközpontokban tett vizsgaeredmények alapján történik.

Az Oktatási Hivatal a felvételi eljárás során megvizsgálja, hogy az adott érettségi bizonyítvány tartalmazza-e azokat a tantárgyakat, amelyek a felvételi eljáráshoz szükségesek.

A magyarországi felvételi eljárás során a pontszámítás három összetevőből áll:

– érettségi pontok számítása;

– tanulmányi eredmények;

– többletpontok számítása.

Az érettségi pontok számítása során valamennyi szakhoz két kötelező érettségi tárgyat határoznak meg, amelyet ukrajnai végzősök esetében vagy az érettségi bizonyítványban található eredményekből számítanak, vagy a külső független tesztközpontban szerzett eredményből, vagy a Magyarországon tett közép- vagy emelt szintű érettségit. Ezek közül a jelentkező számára a legkedvezőbbet választják. Előbbi kettőt Magyarországon középszintű érettséginek ismerik el.

A tanulmányi pontok számítása során az alábbi tantárgyak utolsó két tanévben szerzett jegyeit számítják: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy választott idegen nyelv és egy természettudományi tantárgy. A tanult idegen nyelv és természettudományi tárgyak közül a jelentkező számára legkedvezőbbeket veszik a pontszámítás alapjául. Ezen kívül a tanulmányi pontok eredményének másik komponense az érettségi jegyek átlaga.

Amennyiben a szakhoz kötelező két érettségi tantárgy eredményének kétszerese kedvezőbb összpontszámot jelent a tanuló számára, mint az érettségi és tanulmányi pontok összege, abban az esetben tanulmányi pontot nem számítanak a jelentkező számára.

Magyarországon egytől ötig terjedő skálán osztályoznak, ahol a 2-es az átmenő jegy. Érettségikor független bizottság előtt vizsgáznak, míg Kárpátalján belső érettségit tesznek. Így itthon a legtöbb tanuló eléri a 8 és 12 közötti érdemjegyet, nem jellemző, hogy 5 alatti jegyet adnának, különösen a tovább tanulni szándékozók esetében.

LTI