A 2016-os ukrajnai felvételi rendszer első nehézségei

Szeptember folyamán Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma kidolgozta a 2016-os felvételi eljárás szabályait és feltételeit.

A minisztérium a rendeletet közzétette, s vitára bocsátotta a felsőoktatási intézmények számára. Az oktatási intézményeknek és szervezeteknek október 8-ig állt jogukban a határozattal kapcsolatos észrevételeiket közölni a minisztérium felé. Ezzel kapcsolatban kérdeztük dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnökét.

Az oktatási minisztérium szeptember elején közzétette a következő év központi vizsgarendszerének tantárgyi listáját. Az orosz ajkúak kivételével a független vizsgaközpontokban a nemzeti kisebbségek továbbra sem tehetnek anyanyelvükből vizsgát.
A Rákóczi-főiskola és a KMPSZ a külső független tesztrendszer 2006-os tervezetétől kezdve számos olyan kéréssel és levéllel fordult Ukrajna elnökéhez, miniszterelnökéhez, oktatási miniszteréhez, a vizsgaközpontok igazgatóihoz, melyben kérelmezték, hogy a magyar nyelv is szerepeljen a választható tantárgyak listáján, illetve konferenciákat szerveztek a kérdés európai megoldásairól, minden hazai és nemzetközi illetékes fórumon felvetették a problémát. 2015 elején úgy tűnt, hogy a II. RF KMF és a KMPSZ magyar nyelvű felvételizésért tett majd egy évtizedes erőfeszítései végre eredményt hoztak, ugyanis az Ukrán Oktatási Minisztérium rendeletet fogadott el, melyben az állt, hogy kibővítik a 2016-os külső független tesztelés tantárgyainak listáját. Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium 2015. január 29-én kelt 64-es számú rendelete szerint a 2016-os listára az oroszon kívül felkerülnek a nemzeti kisebbségek nyelvei is, így a magyar nyelv is választható tantárgy lesz a külső független tesztelésen. A minisztérium honlapján elérhető volt a magyar, román, lengyel, moldáv, krími tatár, szlovák, bolgár és újgörög nyelvek külső független teszteléséhez összeállított tantárgyi program. Mára ez az oldal nem elérhető, s a kisebbségi nyelvek közül csak az orosz szerepel a listán.

Orosz Ildikó portálunknak elmondta, hogy mélyen felháborítónak, diszkriminatívnak érzi, hogy a minisztérium kettős mércével méri az országban élő nemzeti kisebbségeket, s a korábbi ígéreteivel ellentétben a magyar nyelv az orosszal szemben nem került fel a választható tárgyak listájára. A KMPSZ 2015. szeptember 12-én tartott nagypaládi központi tanévnyitó ünnepségén elfogadott egy nyilatkozatot, melyben tiltakozik a hátrányos megkülönböztetés ellen, és sértőnek tartja, hogy Ukrajnában továbbra is vannak egyenlő és egyenlőbb nemzeti kisebbségek. A pedagógusszövetség a nyilatkozatot továbbította Ukrajna oktatási miniszterének, az ukrajnai független vizsgaközpont igazgatójának, a kárpátaljai megyei közigazgatás elnökének és a kárpátaljai megyei tanács elnökének is. Tiltakozott a diszkriminatív rendelet ellen a KMKSZ elnöksége, és más kárpátaljai nemzetiségi szervezetek is kérelmezték, hogy a kisebbségi nyelvekből is lehessen független tesztet írni.

A Rákóczi-főiskola vezetősége szintén tiltakozik az orwelli helyzet ellen. A II. RF KMF arra kérte az oktatási minisztériumot, hogy amennyiben nem teszik lehetővé, hogy a kisebbségi nyelvekből is legyen külső független tesztelés, engedélyezzék, hogy a főiskola magyar nyelvből ne csak a magyar szakra szervezhessen belső felvételi vizsgát, hanem a bölcsésztudományhoz tartozó szakokra is. A kérést azzal indokolják, hogy a főiskola főleg a magyar tannyelvű iskolák számára képez pedagógusokat, s ehhez elengedhetetlen, hogy jól ismerjék a magyar nyelvet.
„Kértük, hogy a tanítói, óvodapedagógia, ukrán és angol filológia szakokon is mérhessük a diákok tudásszintjét magyar nyelvből, engedélyezzék számukra a magyar vizsgát felvételikor. Az az álláspontunk, hogy a főiskola leendő végzőseinek, főleg a tanítóinknak és óvónőinknek a gyerekeket meg kell tanítaniuk a szép magyar beszédre és a magyar helyesírás szabályaira. Az tudja hatékonyan oktatni a magyar iskolákban az ukránt és az angolt, aki ismeri a magyart is” – ismertette az intézmény vezetésének álláspontját Orosz Ildikó. Jó lenne, ha minél több társadalmi és civil szervezet és az érintettek – az érettségizők, szüleik, a tantestületek és az oktatást irányító magyar hivatalnokok – is tiltakoznának a diszkrimináció ellen, s hangot adnának véleményüknek, hogy elérje a hivatal ingerküszöbét.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma