A kettézárt faluban tartottak közös tanévnyitót a kárpátaljai és a felvidéki magyar iskolák

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) összefogásával a kettézárt falu Szlovákiában lévő részén, Nagyszelmencen tartották a kárpátaljai és a felvidéki magyar tannyelvű iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 2-án. Az ünnepségnek a nagyszelmenci görögkatolikus templom adott otthont.

A rendezvény ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen Szabó Zsolt, görögkatolikus paróchus, Kótyuk Zsolt, református lelkipásztor és Weiszer Attila, római katolikus plébános szolgáltatták Isten igéjét.
Az ökumenikus istentiszteletet követően a nagyszelmenci, kissszelmenci és palágykomoróci iskolák első osztályosainak fogadalomtételével és műsorával folyatódott az ünnepség. Ezután áldást kaptak az iskolák legifjabb diákjai.

Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke történelmi pillanatnak nevezte az első közös tanévnyitót, mely abban bízva valósult meg, hogy a találkozás új kapcsolatokat épít, új fejlesztő gondolatokkal gazdagít közösséget és egyént egyaránt. Kiemelte, hogy meghatározó szellemiséggel bír a helyszín, ugyanis a falu közepén húzódó határ hosszú évtizedekre kettészakította a települést. A tanévnyitó ünnepség által közös összefogás valósult meg, amely egyesíti a magyar közösségeket, összeforrasztja azt, amit egyik hatalom sem tud szétválasztani. Mindezt a határon lévő kettéfűrészelt székelykapun olvasható felirattal támasztotta alá: „Mi reményünk megmarad, összeforr, mi szétszakadt.”

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke köszöntőbeszédében elmondta, hogy a politikai nagyhatalmak 1945-ben drasztikus módon indokolatlanul húztak határt szögesdrótból egy falu közepén ember és ember közé. Az elszakított területek mindkét oldalán sokáig reménykedtek a rokonok, családok, de a fal nem bomlott le, csupán rést nyitottak rajta. A közös összefogással megvalósuló tanévnyitó célja, hogy ami a meghívón jelképként látható, a minket évszázadokon keresztül összekötött vastag kötél minden elszakadt szálát találjuk meg és kössük újra. Meg kell keresni az elszakadt szálakat, közeli és távoli rokonokat, s el kell felejteni, hogy a történelem fintorából az egyik felvidéki, a másik kárpátaljai külhoni magyar lett – hangsúlyozta a KMPSZ elnöke. Orosz Ildikó rávilágított, hogy mindezek megvalósításáért a pedagógusok is felelősek. Családfák megrajzoltatásával, osztálykirándulások, biciklitúrák, tantestületi csapatépítések szervezésével, egymás rendezvényein való részvétellel vihetik közelebb a felnövekvő generációt a közös összefogáshoz. Beszéde végén arra biztatott, hogy fogjuk meg egymás kezét az elszakított Ungban, Beregben, Ugocsában és Szatmárban, vagy a kettészelt Máramarosban. Köszöntőjét Albert Camus szavaival zárta:
„Kezet csak megfogni szabad
Elveszíteni vétek, ellökni átok.
Egymásba simuló kezek
tartják össze az Eget és a világot.”

Tóth Tibor Jászai Mari-díjas színművész Mécs László Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld című versét szavalta el.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy lassan száz éve, hogy a történelmi Magyarország, így az oktatási rendszer is szétszakadt. Jelenleg 8 országban működik a Kárpát-medencében magyar tannyelvű oktatás. Hangsúlyozta, hogy elindult az új óvodaépítési projekt. A tervek szerint az Oktatási Hivatalban létrehoznak egy, a külhoni magyar szakmai közösséget támogató oktatási központot, illetve a diaszpórákban új magyar fenntartású köznevelési intézmények indítását tervezik. Beszéde végén felolvasta Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének üdvözletét.

Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa köszöntőbeszédében elmondta, hogy a magyar tannyelvű iskoláknak meghatározó szerepük van az elszakított területeken. Kiemelte, hogy a magunk munkájával tarthatjuk meg szülőföldünket az iskolában megszerzett és átadott tudás alapján. Így nevelhetünk sikeres fiatalokat, hogy legyen erős magyar közösség minden külhoni magyar nemzetrész valamennyi településén.

Duncsák Mária, Kárpátalja szülötte, Kassa nyugalmazott pedagógusa Szellemi építkezés értékeink mentén című előadással köszöntötte a jelenlévőket. A pályakezdő pedagógusokat Nagy Dayka Enikő tiszasalamoni nyugalmazott pedagógus üdvözölte.

Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke üzenetet intézett a magyar iskolákban tanító pedagógusokhoz, illetve az ott tanuló diákokhoz és szüleikhez.

Az ünnepség a Himnusz és a Szózat eléneklésével zárult.

A Kárpátaljáról érkező pedagógusok csoportja ellátogatott a szelmenci székelykapuhoz a magyar falut elválasztó ukrán szlovák határátkelőhöz.

Ezt követően megtekintették és megkoszorúzták Dobó István síremlékét Dobóruszkán. A nap további részében a látogatócsoport Kassa nevezetességeit tekintette meg. A Szent Erzsébet-dóm altemplomában megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szarkofágját.
A kárpátaljai csoport látogatást tett a borsi Rákóczi-várkastélyhoz, a fejedelem szülőhelyéhez. A kétnapos kirándulás a széphalmi Kazinczy-mauzóleum és a Magyar Nyelv Múzeuma megtekintésével zárult.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma