Kezdőlap » Kárpátalja » Nézőpont » A KMPSZ állásfoglalása az anyanyelvű oktatás jogáról Ukrajnában

A KMPSZ állásfoglalása az anyanyelvű oktatás jogáról Ukrajnában

A KMPSZ állásfoglalása az anyanyelvű oktatás jogáról Ukrajnában a teljes általános középoktatásról szóló törvény előírásaival kapcsolatosan.

2020. január 16-án, 327 támogató szavazattal az ukrán parlament, a Verhovna Rada elfogadta a 0901 sz., a Teljes és általános középoktatásról szóló törvénytervezetet. Jelzés értékű, hogy „Az Életért – Ellenzéki Platform” és a „Holosz” frakciók kivételével minden más frakció és csoport, valamint minden kárpátaljai körzetből mandátumot szerzett képviselő támogatta e tervezet elfogadását. A kormányzó „Nép szolgája” frakció egymagában 234 szavazattal járult hozzá a döntéshez.

Ezzel Ukrajnában lezárult az a több mint 100-150 éves korszak, melyben az állampolgárok szabadon megválaszthatták gyermekeik számára az oktatás nyelvét, teljessé vált az ukrán homogén nemzetállam kialakításának asszimilációs eszköztára. Ennek folyamatát a továbbiakban Tóth Mihály alkotmányjogász tanulmánya alapján foglaljuk össze.

A folyamat főbb lépései:

2017 szeptemberében elfogadják az Oktatási kerettörvényt. Az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkely alkotmányellenesen, az ország korábbi nemzetközi kötelezettségvállalásait és kétoldalú államközi szerződéseit megszegve jelentős mértékben csökkenti, a minimumra korlátozza 100-150 éves kisebbségi nyelvhasználat jogát a közoktatás területén Ukrajnában:

  • a kisebbségekhez tartozó személyek ezentúl csupán az óvodában és az elemi iskolában (1-4. osztály) tanulhatnak anyanyelvükön,
  • megszüntették a nemzetiségi tannyelvű iskolákat, mert a törvénycikk 1. pontja szerint minden oktatási intézmény ukrán tannyelvű, melynek keretén belül külön osztályokban (csoportokban) lehet nemzetiségi nyelven tanítani. Ez azt is jelenti, hogy az iskolán belül beszélni csupán a magyar tannyelvű osztályokban és az órán lehet. Szüneten, egymás közti kapcsolatban, különböző szintű értekezleteken ukránul kell, és mindent ukránul kell kiírni és ukránul kell vezetni a naplókat, a levelezést stb. ,
  • megszűnt az anyanyelvi oktatás jogalapja és lehetősége mind a szakképzésben, mind felsőoktatásban, ahol esetleges igény szerint, a lehetőségek függvényében megteremthetik a kisebbségi nyelvoktatást.
  • Az ország lakosságát, az anyanyelvű oktatás lehetőségének biztosítása szempontjából 4 minőségi kategóriába, kasztba sorolták:

1) az ukránok, akik az oktatás minden szintjén és formájában anyanyelven tanulhatnak,

2) az őshonos népek (ahova csupán a krími tatárok tartoznak), akik anyanyelvükön tanulhatnak a teljes általános és középfokú oktatásban,

3) valamely EU hivatalos nyelvét beszélő kisebbségek, akik az általános középoktatás folyamatában a tananyag egy részét tanulhatják anyanyelvükön,

4) egyéb kisebbségek (például az oroszok), akik csak az alapszintű oktatásban a 4. osztályig használhatják anyanyelvüket.

 

  • 2018 februárjában az Alkotmánybíróság № 2-p/2018 határozatával, a törvény elfogadásakor felmerülő formai okokra hivatkozva (pl. egy személy szavazott a frakció más tagjai helyett, ami egyébként bevett gyakorlat az Ukrán Parlamentben) hatályon kívül helyezi a Nyelvpolitika alapjairól szóló 2012. évi, a „Regionális nyelvekről” szóló törvényt, ezzel „megtisztítják” az utat a korábbiaktól konceptuálisan eltérő nyelvhasználati szabályozás előtt,
  • 2019 áprilisában a Rada elfogadja az „Ukrán, mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényt” (a továbbiakban Államnyelv törvény), melynek 21. cikkelye szó szerint ismételi az Oktatási Törvény 7. cikkelyét, amit kiegészít két, a kisebbségi nyelveket korlátozó előírással: 1) a felsőoktatásba a felvételik kizárólag ukrán nyelven történnek, 2) idegen nyelvek tanítása csak ukrán nyelvi alapon lehetséges
  • 2019 júliusában az Alkotmánybíróság № 10-р/2019 határozatában megállapítja, hogy az Oktatási Törvény 7. cikkelye megfelel Ukrajna Alkotmányának, ezzel, legalábbis a belső nemzeti jog szintjén, a vitát e jogszabályi újítások alkotmányosságát (jogosságát) illetően lezárja. (A döntés azért érdekes, mert a törvény alkotmányossági vizsgálatát a képviselők egy csoportja részben olyan alapon kérte, mint a regionális nyelvhasználatot szabályozó törvény megszüntetésének alapjául szolgáló döntéskor, vagyis a törvény elfogadásakor formai, és proceduális eljárási hibákat is vétettek, például: egy ember több helyett is szavazott. Ez arra utal, hogy az Alkotmánybíróság nem jogi, hanem politikai döntést hozott).

A fentebb vázolt folyamatban az Általános középfokú oktatásról szóló ágazati törvény az oktatás nyelvének szabályozását tartalmazó 5. cikkelye megismétli az Oktatási kerettörvény 7 cikkelyét és az Államnyelv használatát szabályozó törvény 21. cikkelyét:

  • meghatározza az államnyelv mellett valamely EU hivatalos nyelvét beszélő nemzeti kisebbség nyelvén oktató osztályok számára az államnyelv és az adott kisebbségi nyelv alkalmazásának mértékét, az általános oktatási folyamat különböző szakaszaiban. Az általános oktatás szintjén 5. osztálytól az éves tanrend legalább 20%-a államnyelven történhet, melynek mértéke a 9. osztályban 40%-ra növekszik. A középfokú oktatás szintjén, a 10-11-12. osztályokban, a tantárgyak nem kevesebb, mint 60%-át ukránul kell tanítani. Más, nem EU hivatalos nyelveit beszélők számára már 5. osztálytól a tanidő legalább 80%-ában ukrán nyelven oktatnak, míg az őshonossá minősített krími tatárok minden tantárgyat az ukrán kivételével anyanyelvükön tanulhatnak.
  • engedélyezik, hogy az általános és középfokú oktatási intézményekben egy vagy egynéhány tantárgyat angolul, illetve más EU hivatalos nyelvén oktassanak.
  • az általános és középfokú magán oktatási intézményekben, melyeket természetes és/vagy jogi személyek finanszíroznak (azok kivételével, melyek közpénzeket is kapnak) megválaszthatják az oktatás nyelvét, de kötelesek biztosítani a tanulók számára az államnyelv elsajátítását az állami szabványnak, tehát az ukrán nyelv irodalmi standartjának megfelelően, amely az európai nyelvi kategóriák szerint egy C1 típusú nyelvvizsgának felel meg (10. pont).

A felvázolt politikai folyamatok alapján megállapíthatjuk, hogy a hatalmon lévő ukrajnai politikai elit kisebbségi politikájában a 2019. évi elnök- és parlamenti választások nem hoztak változást sem a nyelvhasználat, sem az oktatás nyelvének szabályozása terén. Az Alkotmánybíróság № 10-р/2019 határozata a két választás között, a vizsgált Oktatási kerettörvény kapcsán az előző parlament és politikai elit akaratát erősítette. Az új összetételű parlamentben, ahol Zelenszkij elnök pártjának, a „Nép szolgája” frakciónak abszolút többsége van a pártfrakció teljes támogatásával hagyták jóvá, az előző parlament által 2019 májusában első olvasatban elfogadott, a nemzeti kisebbségek, a szomszédos országok és számos nemzetközi szervezet tiltakozását kiváltó törvénytervezetet.

A kisebbségellenes kurzus fenntartásának eltökéltségére utal az a körülmény is, hogy ma már mindez nem csak egyes szomszédos országok rosszallása mellett, hanem a Velencei Bizottság által e kérdésben megfogalmazott radikális kritikája (CDL-AD (2017) 030 sz. és  CDL-AD (2019) 039 sz. dokumentumok) ellenére történt. Erre utal az ukrán hatalmi szervek a folyamatot kísérő retorikája is, amely a deklaráció szintjén tett csupán eleget a Velencei Bizottság elvárásainak, míg a lényege a törvényi szabályozásnak nem változott.

Egy jogállamban nem lenne megengedhető, hogy ilyen mértékben eltérjenek a jogalkotás alapját jelentő Alkotmánytól, megszegjék, felülírják a korábbi törvények által garantált jogokat bármilyen területen, így a kisebbségek oktatási/nyelvhasználati/kulturális jogainak alkotmányos biztosítása terén sem. Az Alkotmánybíróság döntése ugyanis, mellyel megalapozták a kisebbségek jogszűkítését az anyanyelvű oktatás terén nem semmisítheti meg az Alkotmány előírásait. Az alaptörvény 10. cikkelye szerint az orosz és más nemzeti kisebbségek nyelveinek szabad fejlődésére, használatára és védelmére az 53. cikkelyben a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogára vonatkozóan alkotmányos garanciát biztosít. Továbbá az Alkotmány 11. cikkelye szerint, az államnak az őshonos népek és nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságának megőrzéséért, elősegítéséért kötelezettséget vállal. Az Alkotmány 24. cikkelye tiltja a nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetést (diszkriminációt), a 22. cikkely szerint pedig a meglévő (szerzett) jogok megvonását. Az elfogadott oktatási törvény megszegi ezen alkotmányos kötelezettségeket.

A Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásainak is csak elenyésző részét teljesítették, mert olyan alapvető követelményeket, mint „annak biztosítása, hogy a törvény végrehajtása ne veszélyeztesse a kisebbségek kulturális örökségének megőrzését és a kisebbségi nyelven történő oktatás folytonosságát a hagyományos iskolákban” (CDL-AD (2017) 030 sz. dokumentum 126. pont 7. bekezdés) vagy hogy „helyezzék hatályon kívül a törvény rendelkezéseit, amelyek különbséget tesznek az őslakos népek, a nemzeti kisebbségek nyelvei, amelyek az EU hivatalos nyelvei, és a nemzeti kisebbségek nyelvei, amelyek az EU nem hivatalos nyelvei között …” (CDL-AD(2019)039 sz. dokumentum 139. pont 3. bekezdés) nem hajtották végre.

Az Általános középiskolai oktatásról szóló törvény 5. cikkelyének rendelkezései, csak annyiban módosítottak az anyanyelvű oktatás teljes ellehetetlenítésén, hogy azok, akik ezt anyagilag megengedhetik maguknak, valamint ehhez elegen vannak, és ebben a szándékukban annyira eltökéltek, hogy az sem tántorítja el őket ettől, hogy kockáztassák gyermekeik érettségijét és ezáltal továbbtanulási lehetőségét, továbbra is anyanyelvükön taníttassák gyermekeiket a teljes általános középoktatásban, ami a cenzus bevezetését jelenti az anyanyelvükön tanulni kívánó kisebbségek számára. Ráadásul diszkriminatív megkülönböztetésnek teszik ki az anyanyelven tanuló diákokat, mert nem biztosítják számukra az esélyegyenlőséget az érettségin/felvételin, ugyanis az Államnyelvtörvényben rögzítették, hogy a külső független tudásfelmérés (ami egyben az érettségi és a felvételi vizsgáztatást is jelenti) kizárólag ukrán nyelven történik. Tehát ezek az érettségi vizsgák nem a tanulók szerzett tárgyi tudását mérik majd, hanem az ukrán nyelvtudásukat. Azzal, hogy az Államnyelv törvénybe foglalták az ukrán nyelvű érettségi/felvételizés kizárólagosságát az esetleges későbbi korrigálásnak lehetőségét is törvénymódosításhoz kötötték, míg a kisebbségek által a döntéshozóknak benyújtott módosító javaslatait, melyek bizonyos mértékben korrigálhatták volna a helyzetet, egyáltalán nem vették figyelembe a honatyák a törvényalkotáskor, és a Minisztérium sem tett lépéseket ezek megvalósítása irányában.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a továbbiakban is kiáll az alkotmányos jogai mellett és a korábban megfogalmazott feltételek biztosításáért:

Továbbra is várja a Velencei Bizottság azon javaslatának végrehajtását, mely szerint a megfelelő megoldás a 7. cikkely módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre. 

Ugyanis nem helytálló az, hogy a 7. cikkely jogszűkítő és diszkriminatív rendelkezései annak végrehajtási folyamatában orvosolhatóak az ágazati törvényekben, illetve alacsonyabb rendű jogszabályokban, mert akkor feloldhatatlan törvényi ellentmondás keletkezne. Ezt igazolja a 2014-ben elfogadott felsőoktatási törvény módosítása. A felsőoktatási törvény 48. cikkelyének 3. pontja kimondta, hogy Ukrajna magánegyetemei, -főiskolái önállóan választhatják meg az oktatás nyelvét. Tehát a „Majdan” után, 2014-ben elfogadott törvény a Velencei Bizottság állásfoglalásának megfelelően rendelkezett. A parlament 2019. április 25-i törvénymódosításával megváltozott a 48. cikkely szövege, ami a felsőoktatási nyelvhasználatot szabályozza. A módosítás szerint az oktatás nyelve az államnyelv, és a nyelvhasználatot az oktatási törvény, illetve az újonnan elfogadott nyelvtörvény szabályozza. Ezért jogos aggodalommal vagyunk azon törekvés iránt, hogy majd az ágazati törvényekben korrigálják a 7. cikkelyt, mert nem biztosított, hogy néhány év múlva a jogi összeférhetetlenség miatt azokat nem változtatják-e meg.

Továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy változtassák meg az oktatási alaptörvény 7. cikkelyét, garantálják a korábbi szerzett jogokat, hogy az önkormányzati és magán fenntartású oktatási intézményeknek joguk van megválasztani az oktatás nyelvét, ezen a nyelven és az ukrán mellett az oktatás nyelvéből is tehessenek érettségit/felvételit, mindehhez biztosítsák a magyar nyelvű tankönyvellátást minden tantárgyból az oktatás minden szintjén: az óvodától a középiskoláig.

Az oktatás szakaszait illetően a kisebbségi jogok érvényesítése és a kisebbségi kultúra megőrzése érdekében javasoljuk a következőket:

  1. A törvény által garantált magyar nyelvű óvodai képzés számára dolgozzák ki vagy engedélyezzék a KMPSZ által összeállított anyanyelvi, népismereti képzés tantervét, annak módszertani bázisát, mert erre egyelőre állami szabvány nem létezik, nem történt a kérdésben előrelépés.

Az állam biztosítsa az óvodák ellátottságát anyanyelvű szakképzett óvodai nevelőkkel. Biztosítsák a magyar nyelvű óvónői képzést középfokon (technikusi), BSC és MSC szinten az állami vagy magán felsőoktatási intézmények révén.

 

  1. Az elemi iskolai szinten a következő problémákkal szembesültünk:

2.1. A jelenlegi szabvány nem teszi lehetővé a kisebbségi iskolák esetében, hogy az ukrán iskolákhoz hasonló szinten oktassák az idegen nyelvet, mert nincs külön órakeret az idegen nyelv oktatására. A korábbi gyakorlat szerint a nyelvek oktatására szánt óraszám oktatandó nyelvenként meghatározta hány óra fordítható az ukrán, a nemzetiségi, így a magyar, és a választható idegen nyelv tárgyakra. A 2019/2020-as tanévre ezt úgy módosították, hogy egy óraszám keretében határozták meg a nyelvekre fordítható órák számát, majd egy másik rendelettel rögzítették, hány órában kötelesek tanítani az ukránt, ami a keret több mint a felét elveszi. A maradék óraszámon osztozhat a magyar és az idegen nyelv. Vagy az anyanyelvet, vagy az idegen nyelvet lehetne tanítani megfelelőképpen. A minisztérium a levelezéseink kapcsán egyértelművé tette, hogy mi dönthetünk, hogy idegen nyelvként a magyart vagy mondjuk az angolt választjuk, mindkettő európai nyelv. Ezzel megkérdőjelezik a kisebbségek anyanyelvének jogi  státuszát, azt a külföldi nyelvek kategóriájába sorolják, mintha bevándorlók lennénk saját szülőföldünkön. Javasoltuk, hogy növeljék a kisebbségek számára a nyelvi keretet annyival, amennyi az idegen nyelvre fordítható óraszám az ukrán iskolákban, ez heti 2-3 órát jelentene felmenő jelleggel. Így az ukránt, az anyanyelvet és az idegen nyelvet ugyanolyan óraszámban tanulnák, mint az ukrán iskolákban, igaz a magyar tagozaton nagyobb lenne 2-3 órával a diákok heti megterhelése, de ezt a szülők vállalják, sőt kérik. Erre a válasz az volt, hogy a gyerekek egészsége érdekében nem tudják megadni, egyébként is az állami költségvetésből minden gyerekre egyforma összeget költhetnek, ha a magyar iskolások többet kapnak, csorbul az ukránok joga. Amennyiben így marad, akkor a nemzetiségiek joga csorbul, mert nem biztosított számukra az anyanyelv és az idegen nyelv elsajátításának lehetősége az ukrán iskolában tanulókhoz képest.

2.2. Az elfogadott szabvány ukrán nyelvből nem veszi figyelembe a kisebbségi nyelv sajátosságát, és teljesen irreális követelményrendszert tartalmaz. Nem az integrációt segíti a tanmenet, hanem az asszimilációt.

2.3. Az állami szakképző és felsőoktatási intézmények nem képeznek tanítókat az elemi osztályok számára.

Javaslataink az 1-4. osztállyal kapcsolatban:

2.1.Kategorikusan elutasítjuk azt a javaslatot, hogy az anyanyelvet a más nyelvek kategóriába sorolják (Az Állami szabvány 23. pontja). Az elemi osztályokban tegyék kötelezővé az első osztálytól kezdve az idegen nyelv oktatását, mint az ukrán iskolák esetében, heti 2-3 órában, ahogy az ukrán tagozatokon. Ennek érdekében növeljék a kisebbségek számára a nyelvi keretet annyival, amennyi az idegen nyelvre fordítható óraszám az ukrán iskolákban. Így az ukránt, az anyanyelvet és az idegen nyelvet ugyanolyan óraszámban tanulnák, mint az ukrán iskolákban, igaz a magyar tagozaton nagyobb lenne 2-3 órával a diákok heti megterhelése, de ezt a szülők vállalják, sőt kérik.

Figyelembe véve, hogy minden állampolgárnak egyenlő joga van az oktatáshoz, a KMPSZ azzal a kéréssel fordul Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumához, hogy foganatosítsanak korrekciókat az adott szabványokban és dolgozzanak ki olyan óraterveket, melyekben biztosítják ennek a jognak a végrehajtását.

2.2 Dolgozzanak ki reális állami szabványkövetelményt ukránból, mely figyelembe veszi, hogy ez a nyelv a kisebbségek számára második nyelv, és ez alapján készítsenek tanmenetet, tankönyvet, munkafüzetet, módszertani eszköztárat. A nemzetközi tapasztalatok alapján a nemzetiségi iskolákban az államnyelv elsajátításának követelményszintje az alsó tagozat (1–4. osztály) végére a kezdő szint: A1 szint.

2.3 Az állam biztosítsa az elemi iskolák (1-4. osztályok) ellátottságát anyanyelvű szakképzett tanítókkal. Biztosítsák a magyar nyelvű tanítói képzést középfokon (technikusi), BSC és MSC szinten az állami vagy magán felsőoktatási intézmények révén.

  1. Az általános iskolai szinten:

3.1 Az általános iskola végére a tantárgyak 40%-át államnyelven kellene oktatni: ez ellehetetleníti a minőségi képzést a közismereti tárgyak esetén. Egyrészt az elemi és általános iskolai átmenetnél azonnali nyelvváltást feltételez, ami pedagógiai nonszensz szinte minden tantárgy esetén. Amennyiben az elemi iskola szintjén magyar nyelven tanulta a természetrajz tantárgyat a gyermek, akkor a következő évtől hogyan lehetne minőségesen oktatni a földrajzot vagy biológiát ukránul? Az az elvárás, hogy a közismereti tárgyak oktatásánál a szaktanár készítse fel a diákokat az esetleges nyelvváltásra a következő évtől, szintén teljesen abszurd, mert neki nem nyelvet, hanem a szaktárgyat kell tanítani, és egyazon órán belül csak a minőség kárára történhet.

3.2 Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma nem vezetett be intézkedéseket az ukrán nyelv tanításának megreformálására. Az Állami szabvány a meglévő rendszerben nem biztosítja az államnyelv elsajátítását a nemzetiségi iskolákban. Ukrajna függetlenné válása óta nem adtak ki állami finanszírozással egyetlen akadémiai és iskolai szótárt. Azok a szótárak, amelyeket jelenleg az iskoláink használnak, az UNE és a II. RFKMF tanárai szerkesztették és a magyar állam finanszírozásával jelentek meg. Nincsenek biztosítva adekvát didaktikai anyagok: korszerű tankönyvek, munkafüzetek, iskolai és szakszótárak, stb.

3.3 Amennyiben nem ukrán nyelvi környezetben él a tanuló, teljesen irreális elvárás az ukrán nyelv elsajátítása a 9. osztály végére B2-es szinten egy átlagos képességű magyar anyanyelvű általános iskolai végzőstől. Ráadásul mindezt úgy kellene teljesíteni, hogy a jelenlegi tanmenetek nem a nyelvi kompetenciák fejlesztésére, a kommunikációra irányulnak, hanem szinte kizárólag grammatikai szabályokra és azok alkalmazására fókuszálnak, mintha már beszélnének ukránul. Az ukrán irodalom oktatása identikus a nemzetiségi és kisebbségi iskolások esetében, így irreális annak minőségi teljesítése.  A tantervek nem biztosítják a nemzetiségi kisebbségek identitásának megőrzését, sem az anyanyelv és irodalom, kultúra és történelem fejlesztését. Nincsenek programok és szabványok ezekre a tárgyakra. A világirodalmat, amit eddig integráltan tanítottak a magyar irodalommal, most ukrán nyelven tervezik tanítani.

Javaslataink:

3.1 Az oktatás színvonalának megőrzése érdekében meg kell őrizni a gyerekek és szülők  jogát az anyanyelvű oktatáshoz, és nem korlátozni az anyanyelven történő oktatási órák számát. A tanárok az adott tantárgy szakkifejezéseit ismertethetik államnyelven, hogy gyarapítsák a tanulók szókincsét, az anyanyelvű oktatás megőrzése mellett. Az államnyelv oktatását meg kell reformálni európai példákat figyelembe véve, és azt az ukrán nyelv és irodalom órán kell elsajátíttatni.

3.2 Az ukrán nyelvi oktatás minőségi biztosítását nem az óraszámok növelésében látjuk, hanem a szabványok, az ezekhez csatlakozó programok átdolgozásában, az adott kisebbség nyelvi sajátosságainak figyelembevételével. Ennek megvalósítása érdekében elengedhetetlen a megfelelő didaktikai ellátottság biztosítása: korszerű tankönyvek, munkafüzetek, iskolai szótárak, szakszótárak stb. Első lépésben az akadémiai nagyszótárt kellene kidolgozni, majd erre alapozva a többit, és lehetőleg mindezt állami pénzen.

A realitások és a nemzetközi tapasztalatok alapján a nemzetiségi iskolákban az államnyelv elsajátításának követelményszintje az általános iskolai tagozaton egy átlagos tanuló számára a 9. osztály végére az alapfok: A2 szint lehet.

3.3 A nemzeti identitás megőrzése és az önismeret fejlesztése céljából a kötelező órakeret terhére vezessék be a magyar népismeret tantárgy oktatását heti 1-1 órában az 5–6. osztályokban, és a magyar nép története tárgyat a 7–8–9. osztályokban szintén heti 1-1 órában. A KMPSZ kidolgozta és kiadta A magyar nép története, A magyar zene története című tanterveket, tankönyveket.  Kérjük, hogy engedélyezzék ezek beiktatását a hivatalos tanrendbe.

Az identitás alakulására ható tantárgyak tantervi programjának összeállításakor, mint például a művészet, ének-zene stb., a tantervek és követelményrendszer része legyen a különböző ukrajnai kisebbségek nemzeti sajátosságainak ismertetése.

A magyar nyelv és irodalom oktatásának tervezésekor vegyék figyelembe az alábbiakat:

  • a tantervi programokat és követelményrendszert igazítsák a magyarországi tantervekhez és követelményrendszerhez, mert mind a nyelv és irodalom szempontjából csupán az lehet a mérvadó, amit abban az országban dolgoznak ki, ahol államnyelv, ott van rá megfelelő szakgárda;
  • a szakirodalom és a tankönyvek biztosítása érdekében tegyék lehetővé, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézmények legalább magyar nyelvből és irodalomból a magyarországi tankönyveket és munkafüzeteket adaptálhassák, és használhassák az oktatásban. Ez az ukrán állam szempontjából még gazdaságos is lenne. A javasolt változtatást a megengedett évi órakeretben a szülői munkaközösség támogatja.

 

  1. Középiskolai szinten:  
  2. 1 A középiskola képzési szintjén az az elvárás, hogy a tantárgyak 60 %-át oktassák ukrán nyelven, ezen iskolák megszűnését vagy a minőség jelentős romlását eredményezi. A középiskolai szinten ezt határozottan elutasítjuk és a meglévő jogok teljes korlátozásaként értelmezzük: az asszimilációt segítő kényszerítő eszközként.
    1. 2 Az új középiskolai szabvány ukrán nyelvből és irodalomból felsőfokú C1 nyelvvizsga szintjével identikus szintet tervez. A tervezett szabványok nem veszik figyelembe, hogy az ukrán nyelv a kisebbségek számára második nyelv, és nem a nyelvi kompetenciák fejlesztését várja el a diákoktól, hanem továbbra is nyelvtancentrikus. Az államnyelv ismeretét jelenleg olyan érettségi-felvételi vizsgával mérik a kimenetelnél, ami egyben felvételi vizsga ukrán filológiai képzésre, egy C1 típusúnak felel meg. A tesztek nem a nyelvi kompetenciákat mérik, hanem javarészt grammatikai ismereteket kérnek számon a leendő a bölcsészektől elvárt szinten. A KMPSZ egy évtizede, 2008 óta, amikor kötelezővé tették az ukrán emelt szintű érettségit, kéri, hogy kétszintű vizsga legyen: egy alacsonyabb elvárás az átlagos érettségiző számára és egy magasabb szintű a leendő bölcsészek számára. Ezt azóta sem valósították meg, helyette a múlt tanévben a kisebbségi iskolák végzőseinek alacsonyabb ponthatárt állapítottak meg, ami viszont nem vonatkozott a nyelvi kérdéscsoportra, ez az érdemjegy került be az érettségi bizonyítványba. Akik nem érték el a megfelelő pontszámot az emelt szintű ukránon, be sem nyújthatták kérelmüket a továbbtanulásra sehová, mert az érettségire épülő szakképzés, és a felsőfokú képzés minden szakjára, még a magyarra is kötelező elvárás az ukrán érettségi meghatározott pontszámának teljesítése.
    2. 3 A nemzetiségek anyanyelvéből nem szerveznek központi vizsgát a független vizsgaközpontokban. Ez sértő és diszkriminatív.
    3. 4 Az EU 4 nyelvén kívül (angol német, francia, spanyol) az EU többi nyelvéből nem tehetnek tesztvizsgát az érettségizők, így például a bolgár, görög, lengyel, román, szlovák, cseh, magyar nyelvből sem, bár ezeket a nyelveket is tanulhatják idegen nyelvként az érvényben lévő tantervek szerint nem csak a kisebbségiek, hanem az ukrán ajkúak is.
    4. 5 Az Államnyelv törvény értelmében a korábbi több évtizedes gyakorlattól eltérően érettségizni, ami egyúttal felvételit is jelent, minden tantárgyból csak ukránul lehet, ami jogszűkítés és diszkrimináció, mert nem a tárgyi tudást méri majd, hanem az ukrán nyelvismertet.
    5. 6 A közoktatási törvény kimondja, hogy 2024-től a líceumokban csak akkor lehet középiskolai szintet indítani, amennyiben legalább négy 10-ik osztály indul. Az osztálylétszámokat szabályozó cikkely miatt (max. 30 fő) ez azt jelenti, hogy legkevesebb 91 tizedikes jelentkező tanuló esetén lehet középiskolai tagozatot indítani. Az adott szabályozás szinte teljesen ellehetetleníti a nemzetiségi középiskolai szintű oktatást.

Javaslataink:

4.1 Az oktatás színvonalának megőrzése érdekében meg kell őrizni a gyerekek és szüleik jogát az oktatás nyelvének megválasztásához, ahogy ez évszázadon át biztosított volt számukra.   Továbbra is biztosítsák a szaktantárgyakból az érettségi/felvételi tesztvizsga lehetőségét anyanyelven.

4.2 A nemzetiségi iskolákban az államnyelvet második nyelvként kell oktatni, figyelembe véve a kisebbségek nyelvének sajátosságait. A nyelvismeretet az Európában elfogadott nyelvismereti követelményrendszernek a CEFR (Common European Framework of Reference) és az ET határozata (2001. november) által megállapított kritériumai alapján kell értékelni.  Az ukrán mint második nyelv oktatásához ki kell dolgozni a megfelelő módszertant, valamint a széleskörű kommunikáció megteremtésének szakmai alapjait.

A nemzetközi gyakorlat szerint a B2 szint elérése a felsőoktatás elvárása, az alapszintű BSC diploma alapfeltétele, ezért ezt kellene elérni a főiskolába jelentkezőknek, az átlagos érettségizőnek a B1-et. Ez a szint lenne reális azok számára, akik szakmát szeretnének tanulni, vagy technikumban folytatni tanulmányaikat érettségi után. Ez alól természetesen kivételt képezne az ukrán filológiára felvételizőkkel szembeni elvárás.

4.3 Tegyék lehetővé a külső független felmérést és érettségi vizsgát anyanyelvből is Ukrajnában. Követelményrendszerét és tartalmát igazítsák az anyaországi érettségi követelményrendszeréhez.

4.4 Tegyék lehetővé a külső független felmérést minden EU-ban hivatalos nyelvként elismert nyelvből, például a bolgár, görög, lengyel, román, szlovák, cseh és magyarból, mint idegen nyelvből.

4.5. Töröljék az Államnyelv törvénynek azt a cikkelyét, amely az a korábbi több évtizedes gyakorlattól eltérően előírja, hogy minden tantárgyból csak ukránul lehet érettségizni, ami jogszűkítés és diszkrimináció, mert nem a tárgyi tudást méri majd, hanem az ukrán nyelvismeretet. Alkalmazzák azon európai országok jó gyakorlatát, ahol a nemzeti kisebbségieknek engedélyezik az érettségit anyanyelvükön.

4.6. A szaktárca a nemzetiségi iskolák számára más arányokat állítson fel az osztály indításához szükséges minimális létszámokra, mint a többségi nemzet esetén. Alkalmazzák azon európai országok gyakorlatát, ahol pozitív szorzókat alkalmaznak a kisebbségi oktatást biztosító tanintézmények fenntartását illetően.

  1. Felsőoktatás

5.1. A „Majdan” után, 2014-ben elfogadott felsőoktatási törvény a Velencei Bizottság állásfoglalásának megfelelően rendelkezett arról, hogy a magán felsőoktatási intézmények önállóan választhatják meg az oktatás nyelvét. A parlament 2019. április 25-i törvénymódosításával megváltozott a 48. cikkely szövege, ami a felsőoktatási nyelvhasználatot szabályozza. A módosítás szerint az oktatás nyelve az államnyelv, és a nyelvhasználatot a közoktatási törvény, illetve az újonnan elfogadott nyelvtörvény szabályozza.

5.2. Továbbra sincs lehetőség, hogy az oktatás nyelve kisebbségi oktatás esetén része lehessen a központi érettségi rendszernek, így ezek a tárgyak nem lehetnek felvételi  tárgyak. Ugyan a felsőoktatási intézmények kérésére ezekből a tárgyakból lehet belső érettségit tenni, azonban ez nem az állami érettségi-felvételi rendszer része. Nincs lehetőség anyanyelvből tett érettségit egyetemi felvételi eljárásban kérni. Például az ukrán állam által anyagilag nem támogatott II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára felvételizők számára sem lehet felvételi tárgy a magyar nyelv és irodalom még a magyar szakra sem, mert nem szerveznek belőle központi érettségit. A belső nyelvvizsgával a tanár szakon azt mérhetjük, hogy a jelentkező tud-e magyarul.

  1. 3 Az új felsőoktatási törvény ellehetetleníti a kisebbségi felsőoktatást is, még a magánegyetemek esetén is. Mert a kimeneteli külső vizsgarendszer csak ukrán nyelven engedélyezné a mérést. Azaz, ha magyarul tanult is valaki a felsőoktatásban, a záró felméréseket ukrán nyelven kellene teljesítenie, a szakdolgozatot ukrán nyelven kellene írnia még magyar és angol szakon is, ami jelentős hátrányba hozza a magyar felsőoktatásban tanulókat.
  2. 4 Az új felsőoktatási törvény a magánegyetemek autonómiáját azzal is korlátozni kívánja, hogy csak olyan személy töltheti be a rektori pozíciót, akinek az ukrán állam hagyta jóvá a fokozatát  (docensi vagy professzori).
  3. 5 A felsőoktatási törvény akkreditációs eljárása továbbra is szélsőséges normákat tartalmaz. A Kárpátaljai Magyar Főiskola pl. azért nem tudja licenzáltatni/akkreditáltatni az óvodapedagógia MSC szintű képzését, mert nincs megfelelő nagydoktori címmel rendelkező személy, akinek az alapképzettsége is óvodapedagógus lenne.
  4. 6 A magánegyetemek munkáját megnehezíti a külföldön szerzett diplomák, tudományos fokozatok honosítási eljárása. Ebben sem tapasztalunk jelentős pozitív elmozdulást.
  5. 7 Továbbra is túl bürokratikus a külföldi professzorok alkalmazásának rendszere. Az alkalmazásukhoz hozzá kell járulni a megyei adminisztrációknak. Az adminisztráció jóváhagyása nélkül nem lehet számukra ideiglenes tartózkodási engedélyt kérni, így nem vállalhatnak munkát. Az ideiglenes tartózkodási engedélyt minden évben meg kell újítani, addig viszont nem kaphat munkavállalói engedélyt, sem adóazonosítási kódot. A professzorok fokozata akkor számít be egy intézmény minősített oktatóinak számába, ha azt honosítja, egyébként  egy nagyon bürokratikus és helyenként megalázó eljárásban, viszont csak ukrán állampolgár kezdeményezheti. Ez az eljárási rend egy nemzetközileg elismert tudós esetében sértő.

Javaslataink:

  1. 1 Továbbra is ragaszkodunk az anyanyelvű oktatási jogainkhoz. Követeljük az Oktatási törvény 7. cikkely megfelelő pontjának megváltoztatását a következő módon:”Az Ukrajnában lévő magánegyetemek szabadon választják meg az oktatás nyelvét.”
  2. 2 Az Ukrán Állam Biztosítsa a jogot és lehetőséget a középiskolai kimeneti számonkéréskor/felvételizéskor a kisebbségek számára anyanyelven.
  3. 3 Tegyék lehetővé a magán felsőoktatási intézmények számára, hogy az alapító és fenntartó választhassa meg az oktatás nyelvét és azon a nyelven történjen az összegző vizsgáztatás,  szakdolgozat írása is.
  4. 4 Biztosítsák a felsőoktatási intézmények autonómiáját a rektor tudományos fokozatához támasztott követelményeket illetően, és kérjük a felsőoktatási törvény módosítását az alábbi módon: „A felsőoktatási intézmény vezetőjének jelöltje szabadon használja az államnyelvet, rendelkezzen megfelelő oktatói címmel  vagy tudományos fokozattal (a művészeti felsőoktatási intézmény esetében oktatói címmel  vagy tudományos, illetve művészeti doktor fokozattal), valamint nem kevesebb, mint 10 év tudományos-pedagógusi szolgálati idővel. A felsőoktatási intézmény vezetőjének jelöltje Ukrajna állampolgára lehet.”
  5. 5 Az akkreditációs eljárást és normákat igazítsák a pozitív európaiakhoz normákhoz.
  6. 6 A külföldön szerzett fokozatok honosításának rendjét egyszerűsítsék, új egyezményt kellene kötni Magyarországgal.
  7. 7 Egyszerűsítsék a felsőoktatás rendszerében munkát vállaló szakemberek, oktatók, kutatók ukrajnai tartózkodási és munkavállalási engedélyének eljárási rendjét.

 

Forrás: kmpsz.uz.ua

Szólj hozzá!

Read previous post:
Újabb felsőoktatási rangsor más szempontból – előkelő helyen a Rákóczi-főiskola

A napokban megjelent a Vstup.Osvita.ua főiskolai és egyetemi rangsora, amely az elmúlt tanévben beiratkozó hallgatók száma alapján minősítette az állami...

Close