Kezdőlap » Kárpátalja » Nézőpont » A KMPSZ állásfoglalása az iskolák alapszabályának, nevének és pecsétjének megváltoztatásával kapcsolatban

A KMPSZ állásfoglalása az iskolák alapszabályának, nevének és pecsétjének megváltoztatásával kapcsolatban

2020. március 18-án életbe lépett az Ukrán Legfelsőbb Tanács által 2020. január 16-án elfogadott 463–IX. sz. A teljes középfokú oktatásról szóló törvény, miután aláírta az államelnök és hivatalosan közzétették a Holosz Ukrajini központi lapban. A kárpátaljai iskolák igazgatóinak egy része azonnal levelet kapott, hogy hozza összhangba az iskola alapszabályát, pecsétjét a törvénnyel. Többek között olyan iskolák is kaptak ilyen levelet, melyek pecsétjében szerepelt a „magyar tannyelvű iskola” kifejezés. A törvény 5. cikkelye szerint az oktatási folyamat nyelve az államnyelv, az iskolák keretein belül működhetnek olyan osztályok, ahol az oktatás részben a nemzetiségek nyelvén történik. Az ukrán mint államnyelv funkcionálásáról rendelkező 2074–VIII. számú, 2019. április 25-én elfogadott törvény értelmében az államnyelv használata a magánéleti érintkezésen és az egyházi szertartásokon kívül kötelező a társadalmi élet minden területén.

A középiskolai oktatásról szóló törvény 32. cikkelye kimondja, hogy líceumokat (tehát a teljes középfokú képzést, érettségit biztosító oktatási intézményeket) létrehozni, bejegyezni, azaz engedélyezni vagy a megyék, vagy az 50 ezer fölötti lakossággal bíró városok jogköre. Egy líceumban a 10–12. évfolyamokon legalább 4 párhuzamos osztálynak kell lennie. Ebben az esetben részesülhet csupán a tanintézmény az állami szubvencióban, ezt egészítik ki a helyi költségvetések, a fenntartók (kistérségek/hromadák). Tehát amennyiben egy líceumban vannak kis létszámú osztályok, azokat a helyi büdzséből kell nagyobbrészt finanszírozni.

A KMPSZ a következő kérésekkel fordul az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztériumhoz, és minden, az adott kérdésben döntési joggal rendelkező hivatalhoz:

• Tudomásul vesszük azt a jogi státuszt, hogy Ukrajnában az oktatási folyamat nyelve az államnyelv, de továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy azon iskolák alapszabályába, ahol magyar nyelven is folyik oktatás, kerüljön be, hogy az oktatási folyamat nyelve: „ukrán és magyar”, és a korábbi gyakorlatnak megfelelően ez tükröződjön az iskola nevében és pecsétjében is.
• Továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy azon oktatási intézményekben, ahol magyar tannyelvű osztály/osztályok működik/működnek, a korábbi gyakorlatnak megfelelőn használhassák a magyar nyelvet a személyközi és hivatali kommunikációban, magyar nyelven is lehessen rendezvényeket, értekezleteket vezetni, kitenni az órarendet, a felhívásokat, szemléltetőket, faliújságot stb.
• Kérjük a minisztériumot, hogy a kisebbségi nyelven működő líceumok alapításánál ne legyen előírás a 4 párhuzamos osztály megléte, a gimnáziumi tagozatokon a beiskolázandó tanulói létszám alsó határát illetően a kisebbségek számára határozzanak meg alacsonyabb keretszámot, ahogy a környező országok nagy részében teszik, amit pozitív megkülönböztetésnek neveznek.

A KMPSZ felhívja az oktatási/nevelési intézmények jelenlegi fenntartóinak, igazgatóinak, az iskolák tantestületeinek és a települések önkormányzatainak a figyelmét arra, hogy a kistérségek kialakítása után dolgozzák ki az iskolák új alapszabályát, és vegyék figyelembe az általuk képviselt magyar közösség érdekeit:
o Az új alapszabályok kidolgozásánál és elfogadásánál ne építsék le az oktatási intézmények jelenlegi státuszát, mert a későbbiekben már a megfelelő gyermeklétszám esetén is nehezebb lesz visszaállítani azt, mint megőrizni a meglévő helyzetet.

o Az alapszabályok kidolgozásánál/módosításánál mindenképpen rögzítsék azt, hogy az oktatás nyelve ukrán és magyar: ez továbbra is elengedhetetlen feltétele annak, hogy magyar tannyelvű osztályok/csoportok működhessenek.

o Az oktatási/nevelési intézmények új alapszabályának kidolgozásánál és elfogadásánál az iskolákat nevezzék el neves magyar személyiségekről, hogy ez tükrözze az ott folyó munka szellemiségét, az iskola sajátosságait.

o Ne zárják be a falvak oktatási/nevelési intézményeit. Törekedjenek arra, hogy minden településen, ahol eddig működött általános iskola (1–9. osztály), maradjon meg ez a szint, az új törvény szerint a gimnázium. Amennyiben alacsony a tanulói létszám egy évfolyamon, legalább a 6. osztályig biztosítsák a tanulási lehetőséget helyben. Ez pedagógiai szempontból indokolt, mert a gyerek abban a fejlődési korszakában van, mikor nagyobb figyelmet kíván a szülők részéről. Oktatásszervezésileg ez megoldható, mert az 5–6. osztályban még nincs szükség szaktantermekre, néhány szaktanár megfelelő szinten elláthatja az oktatást.

o Az iskolák bezárása helyett a különböző településeken működő kislétszámú iskolákat, valamint az óvodákat vonják egy irányítás alá, mint tagintézményeket, bizonyos jogkörök megtartása mellett. Az összes tagintézményt nevesítsék az alapszabályban (sorolják fel, melyiknek mi a legmagasabb státusza: óvoda, elemi iskola, gimnázium, líceum).

Beregszász, 2020. április 3.

A KMPSZ elnöksége

Szólj hozzá!

Read previous post:
Meghalt egy koronavírusos beteg Kárpátalján

A vírusfertőzés első kárpátaljai áldozata egy 71 éves nő.

Close