Kezdőlap » Kárpátalja » Nézőpont » A magyar tannyelvű oktatási-nevelési intézmények pedagógusainak beadványa és javaslatai az új ukrán oktatási törvény megvalósításával, a nemzetiségi iskolák rendszerének megóvásával kapcsolatban

A magyar tannyelvű oktatási-nevelési intézmények pedagógusainak beadványa és javaslatai az új ukrán oktatási törvény megvalósításával, a nemzetiségi iskolák rendszerének megóvásával kapcsolatban

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) nevében fordulunk mindazon felelős szervekhez, kormányzati struktúrákhoz, szervezetekhez, amelyeknek feladata, illetve érdeke az állampolgárok oktatáshoz való jogának védelme, az egyenlő feltételek biztosítása az oktatás valamennyi szintjén. Fontosnak tartjuk leszögezni, a magyar tannyelvű oktatási rendszer léte rendkívül fontos jog, annak megőrzése és megvédése elsődleges feladat. Ez a megállapítás arra alapszik, hogy a magyar nyelvű lakosság őshonos Kárpátalján, ezen a területen él több mint 1100 éve, történelmük, hagyományuk, kultúrájuk, iskolarendszerük, vagyis a magyar nyelvű oktatás szorosan összefonódott ezzel a területtel, annak szerves része. A magyar tannyelvű iskolák pedagógusai, szülői közösségei felelősséggel viseltetnek gyermekeik, tanítványaik minőséges oktatása iránt, mindent megtesznek azért, hogy a felnövekvő nemzedékek képesek legyenek megvalósítani terveiket szülőföldjükön, eredményes lehessen integrációjuk az ukrán társadalomba.

A nemzetiségi oktatási-nevelési folyamat sokoldalú, szakmai elemzése, az ukrán nyelv oktatásának mikéntje, az új oktatási törvény megvalósítása s annak 7. cikkelye körül kialakult vita készteti pedagógusközösségünket arra, hogy hangot adjunk észrevételeinknek és kifejtsük álláspontunkat.

1. A nemzetiségi iskolákban folyó anyanyelvi oktatás korlátozásának egyik okaként a magyar iskolák végzősei által a külső független teszteken elért vizsgaeredményekre hivatkoznak. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy az ukrán nyelvből tett független vizsga nem alkalmas a végzősök nyelvi kompetenciájának mérésére azokon a területeken, amelyekre a szakminisztérium utal az ukrán társadalomba való integrációjuk kapcsán. Ez egyértelműen kiderül a vizsgadolgozatok követelményrendszerének a leírásából. A független tesztvizsga elsősorban azon végzősök tudását hivatott mérni, akik ukrán filológián szeretnék folytatni tanulmányaikat.

2. A nemzetiségi iskolák képviselőinek, a helyi és megyei, nemzetközi társadalmi szervezetek több száz beadványának hatására az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium vitákat kezdeményezett, kész terveket indítványozott, amelyek az ukrán nyelvű oktatásra való teljes áttérés bizonyos lépcsőfokait irányozzák elő.

Sajnálatos, hogy erőszakos módon tantárgyak egész sorát nem anyanyelven taníttatnák, ráadásul nem ismert sem a konkrét koncepció, sem a program és a terv az államnyelv oktatására vonatkozó módosításokra, valamint a nemzetiségi iskolák végzősei – akiknek az ukrán nem anyanyelvük – ukrán nyelvi kompetenciájának mérésére vonatkozóan. Éppen ezért esetükben az ukránnyelv-tudás mérése azon módszerekkel, amelyeket az ukránt anyanyelvként (vagyis első nyelvként) használó személyek számára dolgoztak ki, a pedagógia legfontosabb elvének, az esélyegyenlőségnek a megszegését jelenti. Úgyszintén meghiúsul a felsőoktatásba való bejutást biztosító esélyegyenlőség, amelyet Ukrajna a bolognai rendszerhez való csatlakozáskor felvállalt.

3. Az államnyelv oktatási szintjének javításához elengedhetetlen az állami finanszírozás biztosítása, olyan tantervek, módszerek kidolgozása, bevezetése, amelyek garantálják az ukrán nyelv megfelelő elsajátítását. Ezeknek a tervezeteknek a hiánya meghiúsítja az államnyelv magasabb szintű elsajátításának reményét. Továbbra is fontos kérdés, létezik-e költségvetés, vannak-e elkülönített pénzforrások, amelyek garantálnák a fent megnevezett célok megvalósítását. Jelen esetben nemcsak a szakszótárak és iskolai szótárak kiadásáról van szó (amelyeket a mai napig nem biztosított a minisztérium), hanem a reális tantervek, tankönyvek kiadásáról, a tanárok megfelelő szakmai átképzéséről.

4. Az államnyelv ismerete szükséges, de nem elegendő feltétele a nemzetiségi iskolák végzőseinek a társadalmi élet különböző rétegeibe való integrációhoz. A tantárgyak nem anyanyelven történő elsajátítása az adott tárgy elégtelen, nem minőségi ismeretéhez vezet, ami óhatatlanul kardinális tudásszintbeli romlást eredményez, ez a jövőben a nemzetiségi iskolarendszer megszűnését vonja maga után, pedig az nemzeti identitásunk, kultúránk, hagyományaink megőrzésének letéteményese.

A fentieket figyelembe véve a KMPSZ a következő elvek megvalósítását tartja fontosnak:
1. Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium a továbbiakban is köteles garantálni a nemzetiségi iskolák – akárcsak az ukrán tannyelvűek – létezéséhez és fenntartásához szükséges jogokat, és nem szűkítheti a már meglévő jogokat. Ebből következően a Velencei Bizottság javaslataival egyetértve változtatni kell az oktatási törvényen, különös tekintettel annak 7. cikkelyére, hiszen ez a törvény az alapja a többi jövőbeli ágazati oktatási törvénynek. Az oktatási törvény 7. cikkelye szemben áll Ukrajna Alkotmányával, azaz bevezetése törvényellenes, ezért a megvalósítását le kell állítani, míg a kérdés nem rendeződik. A megoldást egyenrangú felek párbeszéde hozhatja meg, figyelembe véve a nemzeti kisebbségek javaslatait.

2. A törvény 7. cikkelyének megváltoztatásáig be kell vezetni a nemzetiségi iskolákban az ukrán nyelv új alapon történő oktatását. A nemzetiségi iskolákban az ukrán nyelvet idegen nyelvként, Az ukrán mint idegen nyelv közoktatási szabványnak megfelelően, nemzetközi tudományos szakkifejezéssel élve a második nyelv módszertana alapján kell oktatni, illetve az európai nyelvek ismeretére vonatkozó különböző szintű besorolásokat tartalmazó Komplex program szerint: A1 – kezdő szint, A2 – alapfok, B1 – középfok. (Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium 2014.06.24-i, 750. számú rendelete http://old.mon.gov.ua/ua/activity/education/1410876247/). Ismeretes, hogy ezen okiratok tudományos-módszertani vizsgálatát elvégezte az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Nyelvészeti Intézete és az akadémia Olekszandr Potebnya Nyelvtudományi Intézete, a Pedagógiai Tudományok Ukrajnai Nemzeti Akadémiája. Az ukrán nyelv idegen/második nyelvként való oktatása új elméleti és gyakorlati módszereket és a nyelvi jelenségek megfelelő értelmezését kívánja. Az említett közoktatási szabvány kell hogy legyen az alapja az ukrán mint második/idegen nyelv elsajátítása feltétel- és követelményrendszerének, ami biztosíthatja az egyén kommunikációs szükségleteit a társadalmi, oktatási, tudományos, szociális, kulturális szférákban. Az európai országok tapasztalata alapján a KMPSZ a következő szinteken képzeli el a nemzetiségi iskolák ukránnyelv-oktatásának a megvalósíthatóságát:
• az elemi iskola végére – A1 – kezdő szint,
• az általános iskola végére – A2 – alapfok,
• a középiskola végére – B1 – középfok.

3. Az ukrán nyelv tanításának ezen koncepció szerinti oktatása változtatásokat követel meg a nemzetiségi iskolák végzőseinek a külső független tesztek (ZNO) során történő felmérésében is. A nemzetiségi iskolák végzőseinek tudásszintjét a fent vázolt irányadó nyelvismereti szintekhez viszonyítva kell mérni. Emellett a nemzetiségi iskolák végzőseinek elidegeníthetetlen joga kell hogy legyen az anyanyelvből és nemzetiségi irodalomból való érettségi vizsga az államnyelvvel azonos feltételek mellett, azaz a független tesztközpontok által szervezett vizsgarendszerben, és a szóban forgó vizsga eredményét figyelembe kell venni a felsőoktatásba való bejutáskor.

4. Az állam köteles gondoskodni, anyagilag finanszírozni a nemzetiségek jogainak biztosítását az önismeret megőrzéséhez. Ennek megfelelően a nemzetiségi iskolák kötelező tantárgyai sorába állami finanszírozással fel kell venni:
a) 5. osztályban a magyar népismeretet,
b) 6. osztályban a magyar környezetismeretet,
c) 7–9. osztályokban a magyar nép történelmét,
d) a művészeti tantárgyak tananyagába minden évfolyamon be kell illeszteni az aktuális témához kapcsolódó, a magyar nemzeti kulturális örökséget, művészetet ismertető részeket.

5. A tantárgyak minőségi elsajátításának alapvető eszköze az anyanyelv. Az anyanyelv oktatása, néhány tantárgy anyanyelven való tanítása még nem nemzetiségi iskola. Az állam köteles finanszírozni az ilyen típusú iskolákat az oktatás minden szintjén. Ahhoz, hogy Ukrajna minden állampolgára azonos jogokat élvezzen, elengedhetetlenek a következő feltételek:
a) Biztosítani kell a tankönyvek minőségi fordítását, időben történő megjelentetését.
b) Biztosítani kell a módszertani, didaktikai anyagok minőségi fordítását és megjelentetését a nemzetiségi iskolák számára az ukrán nyelvű iskolákhoz hasonlóan.
c) Biztosítsák a külső független vizsgatesztek (ZNO) minőségi magyar nyelvű fordítását!
d) Tegyék lehetővé a Magyarországon használatos tantervek, tankönyvek adaptálását magyar nyelvből és irodalomból, mint azt az Ungvár városában működő szlovák iskola teszi Szlovákiából!
e) Az iskolai dokumentációt, iratokat és a bizonyítványokat az iskola nyelvének megfelelően állítsák ki!

A KMPSZ, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a magyar társadalmi szervezetek készek a valódi együttműködésre, megfelelő szakemberek delegálására a koncepciók, tantervek megvitatásának, kidolgozásának céljából, hogy megmaradjanak és működjenek nemzetiségi iskoláink az oktatási-nevelési rendszer minden szintjén.

Beregszász, 2018. 02. 22.

A KMPSZ elnöke: /Orosz Ildikó/

Egy hozzászólás

Szólj hozzá!

Read previous post:
2018. március 1., csütörtök

164 éve született Pecz Samu építész, műegyetemi tanár (Országos Levéltár).

Close