Kezdőlap » Kárpátalja » Oktatás » „Aki megért s megértet egy népet megéltet”– a KMPSZ XXII. közgyűlése

„Aki megért s megértet egy népet megéltet”– a KMPSZ XXII. közgyűlése

Kányádi Sándor gondolatával indult a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) XXII. közgyűlése. A rendezvényt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola dísztermében tartották december 13-án. A gyűlés elején egyperces néma csenddel emlékeztek a jelenlévők Gönczi Sándorra, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség volt elnökségi tagjára, a Tankönyv- és Taneszköztanács nyugalmazott elnökére.
Az egybegyűlteket elsőként Szilágyi Péter, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának kabinetfőnöke köszöntötte, aki Potápi Árpád államtitkár üdvözletét tolmácsolta a jelenlévőknek. Az államtitkár úr levelében elismerően szólt a kárpátaljai magyarság kitartásáról, hiszen az itt élő kisebbség hite és elkötelezettsége az egész nemzet megmaradását szolgálja. E munkában kiemelkedő helyen szerepelnek a pedagógusok, akik a fiatal nemzedéket oktatják, és megtanítják őket magyarnak maradni. A tanárok munkáját tovább segítve az államtitkárság oktatási-módszertani csomagokat állított össze, melyeket a kárpátaljai magyar iskolákba juttatnak el. A csomagokat Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke és Berki Károly, a szervezet irodavezetője vette át.
A továbbiakban Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket. A szülőföldhöz való ragaszkodásról, kisebbségi sorsról és elkötelezettségről beszélt.
Deák Ferenc politikai tanácsadó Czunyiné dr. Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkárának szavait tolmácsolta a jelenlévőknek. Mint elmondta, Ukrajna nemcsak a közelsége miatt fontos Magyarország számára, hanem különösen az itt élő 150 ezres magyar kisebbség miatt, akiknek kultúrája, nyelve elválaszthatatlanul része a magyar nemzetnek. Ezért a magyarországi oktatási tárca aggodalommal szemléli az itteni eseményeket. Elismeréssel beszélt a lelkiismeretes munkáról, melyet az itteniek a magyar nyelv védelméért végeznek, legyen szó szakmai véleményformálásról, érdekvédelemről, vagy akár a magyar oktatást hátrányosan érintő intézkedések ellen való tiltakozásról. Ehhez a munkához járul hozzá a minisztérium és a továbbiakban is támogatni kívánja a különböző pályázatokkal, programokkal. „Mert közös érdekünk, hogy az anyanyelvű iskolák megmaradjanak és fejlődjenek.”
„A kárpátaljai magyarság az utóbbi évtizedekben nagyon sok nehézséget élt meg” – mondta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, parlamenti képviselő. A jelenlegi helyzet hatással lesz saját jövőnkre és gyermekeink jövőjére is. Mint mondotta, elképzelhető, hogy a rendkívül nehéz helyzetben további megszorítások várhatóak a közoktatásban, egészségügyben és más területeken. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyar oktatásra ezért is kell kiemelten figyelni. Mindent meg kell tenni annak fenntartása érdekében, ha már az ukrán állam ne figyel rá kellőképpen. „Ha már nem tudnak pénzt adni,legalább adjanak szabadságot – mondta az elnök úr, – hiszen továbbra sem mondunk le a kárpátaljai magyar oktatási rendszer fejlesztéséről, a magyar oktatás színvonalassá tételéről. Voltak pozitív előrelépések is az oktatásban – hangsúlyozta –, melyért köszönet a magyar kormánynak. Olyan segítségről beszélünk itt, mint a Rákóczi-főiskola támogatása és ezáltal a kárpátaljai magyar felsőoktatás segítése, továbbá a Nagyberegi Református Líceumnak vagy a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumnak nyújtott támogatás, valamint a Keleti Partnerség által felújított intézmények. Reméljük, hogy továbbra is számíthatunk az anyaország támogatására.”
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke és Demkó Ferenc esperes köszöntője után Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke tartotta meg előadását. Az elnök asszony az elkövetkező tíz évre szóló oktatási stratégiáról beszélt, melynek tervezete pozitív és negatív lépéseket is tartogat a kárpátaljai magyar kisebbség számára. Az eddigi eredményeket sorolva szó esett a kétszintű érettségiről, a felsőfokú szakképzésről és a felvételi eljárások módosításáról is.

64300_2

Az elnök asszony bejelentette, hogy a Rákóczi-főiskolán szeptembertől kémia szak indul 12 fővel, mely előrelépést jelent az intézmény életében. Igaz, nincs olyan öröm, melyben némi üröm ne cseppenne – mondta. Itt az ukrán emelt szintű érettségi vizsgára utalt, ahol továbbra is az ukrán anyanyelvűek, az ukrán iskolában tanulók és ukránul érettségizők szintjéhez igazítják azt az emelt szintű érettségi tesztet, melyet a kisebbségi nemzethez tartozóknak is le kell tenniük. Holott tudjuk, hogy az oktatásban és a tananyagban nagy az eltérés. Sajnálatos módon a magyar nyelv és irodalom továbbra sem lehet felvételi tárgy.
Megjelent egy pozitív alapgondolatokat is tartalmazó oktatási stratégia, melyet a KMPSZ is támogat. Az elnök asszony csak néhány pontot emelt ki belőle, melyeket pozitív lépésként tekinthetünk. Ilyen például az, hogy 5-6 éves kortól az iskolákban tarthatják az előkészítő osztályokat. Vagyis minden magyar iskola már az óvodai nevelés idejében rátalálhat saját gyermekeire, akiket az első osztályba majd beiskolázhat. Továbbá differenciálás várható a középfokú oktatásban, s visszatérnek a 12 éves oktatásra. Ezért szaklíceumokat és elméleti líceumokat alakítanának ki. Minőségi oktatást szeretnének elérni, s ennek érdekében fontos lenne, hogy újra a kompetenciaalapú oktatás kerüljön előtérbe az iskolákban. Vagyis a gyakorlat nagyobb szerepet kapjon. E téren fontos, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűeket is be szeretnék vonni az óvodai nevelésbe. A kidolgozott stratégia olyan ígéretet is tartalmaz, hogy rendezik a családi óvodák meghonosítását, bevezetik az inkluzív oktatást. A család és egyéni oktatás jogi kereteit is meghatározza, valamint garantálja a kisiskolák finanszírozását. A tervezet felhívja a figyelmet, hogy egy általános iskola akkor életképes, ha legalább száz tanulója van, a középiskoláknak pedig minimum kétszáz diákkal kell rendelkezniük. Változást ígérnek a személyi állomány terén, és a továbbképzéseket is módosítják. Előírják, hogy a pedagógusoknak minden évben részt kell venniük valamilyen továbbképzésen. A kiadványban javasolják a felsőoktatás színvonalának emelése érdekében a külföldi előadók bevonását a tanításba. Előirányozza, hogy minden pedagógussal egyéni szerződést kell kötni, s az órák száma utáni fizetés helyett a napidíj jelentené a fizetés mértékét. E két utóbbi pont a magyar kisebbségre nézve talán nem a legkedvezőbb.

64300_3

Orosz Ildikó hangsúlyozta, hogy mindezek a változások még csak a tervek között szerepelnek, s mikorra törvénnyé alakul, talán teljesen megváltozik a tartalma. Éppen ezért a KMPSZ is készített egy stratégiát, melyet kárpátaljai szakemberek dolgoztak ki. A gyűlésen mindenki kapott egy nyomtatott példányt a tervezetből. Az elnök asszony javaslatára az előre megírt koncepciót a közgyűlés elfogadta, s részletes áttanulmányozás után bárki tehet javaslatot annak bővítésére vagy esetleges módosítására.
Az elnök asszony arra buzdította a jelenlévőket, hogy otthon mindenki vitassa meg az elhangzottakat, tanulmányozza végig a koncepciót, és szülessen egy olyan stratégia, melynek eredményeképpen a magyar iskola, a magyar oktatás még 20 év múlva is megmarad.
A rendezvény további részében az ellenőrző bizottság és a módszertani központ vezetőjének beszámolóját hallhatták a jelenlévők. A közgyűlés állófogadással zárult.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

More in KMPSZ, közgyűlés
kmpsz avatas02
Felavatták a KMPSZ felújított épületét

Augusztus 22-én Beregszászban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökasszonya rövid köszöntő...

Close