Amit az új felsőoktatási törvényről tudni lehet

A Legfelsőbb Tanács új felsőoktatásról szóló törvényt fogadott el, melynek teljes szövegét nem hozták nyilvánosságra.

Több olyan hír terjed a világhálón, mely az új törvény tartalmára vonatkozik. Az ukrán sajtóban július 2-án a blog.liga.net honlapon megjelent egy írás, mely eddig még nem közölt változásokról tudósít.

Az állami felsőoktatási intézmények a saját oktatási, tudományos és kutató tevékenységükből származó bevételeiket állami bankok számláján helyezhetik el. Ezzel a módosítással kiszélesítik a tanintézmények pénzügyi autonómiáját.

A felsőoktatási intézmények rektorai, dékánjai és tanszékvezetői legfeljebb két terminusban tölthetik be állásukat, azaz kétszer öt évig.

Az egyetemi oktatók megterheltségét 900-ról 600 órára, a hallgatókét pedig kreditenként 36-ról 30 órára csökkentik. Így az oktatók nagyobb figyelmet szentelhetnek a tudományos kutatásnak és a módszertani anyagok előkészítésének.

2016-tól az elektronikus felvételi rendszer új mechanizmusát vezetik be, valamint az államilag finanszírozott helyek automatikus elosztását a felsőoktatásban. Ezzel az intézkedéssel akarják csökkenteni a korrupciót a felvételi folyamat során.

Az új felsőoktatási törvény nagyobb mobilitást biztosítana a hallgatóknak és a tanároknak egyaránt. A tantárgyak számát csökkentenék, s a 25 százalékát a hallgatók választhatnák ki.

A törvényjavaslatban meghatározott átmeneti időszakban a felsőoktatásban eltörlik az ifjú szakember és a tudományok kandidátusa fokozatot. Helyettük bevezetik az ifjú baccalaureus, baccalaureus, mester, filozófia doktora (PhD) és tudományok doktora fokozatokat.

Az új törvényben foglaltak értelmében az ukrán felsőoktatási intézmények szabadon alkalmazhatnak külföldi egyetemeken végzett hallgatókat és professzorokat.
Az Ukrán Oktatási Minisztérium hivatalos honlapján eddig még nem hozták nyilvánosságra a felsőoktatásról szóló új törvényt, így a felsőoktatás nyelvének kérdése még mindig megválaszolatlan maradt.