Kezdőlap » Kárpátalja » Oktatás » Az ukrajnai kisebbségek oktatási helyzete került terítékre Brüsszelben

Az ukrajnai kisebbségek oktatási helyzete került terítékre Brüsszelben

Az Európai Parlamenttel szorosan együttműködő – kisebbségi jogokért, s kifejezetten Ukrajnáért felelős – bizottságokkal, különböző szervezetekkel találkoztak kárpátaljai kisebbségek képviselői november 21-23-án Brüsszelben.

A Kárpátaljai Megyei Pedagógusszövetséget Szilágyi Lajos, a KMPSZ beregszászi járási elnöke képviselte. Az ukrajnai delegáció tagja volt Aurika Bozseszku, a bukovinai román közösség képviselője, Feteszko Anatolij, az összukrajnai moldávok szövetségének vezetője, továbbá a roma közösség egy-egy képviselője Ungvárról és Rovnóból.

A megbeszélések célja, hogy a meghívottak beszámoljanak a nemzeti kisebbségek és az Ukrajnában honos népek oktatási helyzetéről, illetve a romaüggyel kapcsolatos problémák is felvetődtek.

– Ukrajnának 2020-ig van egy elfogadott romaprogramja, amely 2013-ban kezdődött – számolt be a találkozó részleteiről a Kárpátalja.ma megkeresésére Szilágyi Lajos. – A roma képviselők elmondták, hogy ebben több hasznos kezdeményezés is van, azonban nem lett mögé rendelve megfelelő pénzügyi háttér, ezért ezek nem teljesülnek. A roma képviselők több olyan kérdést is felvetettek, ami ügyüket segítené. Ilyen például a mediátor szak elismertetése Ukrajnában, aminek az lenne a feladata, hogy a hátrányos helyzetű – dokumentumokkal nem rendelkező, egészségügyi vagy szociális okokból munkát nem találó – romákat támogassa.

Szilágyi Lajos

A magyar, román, moldáv kisebbség részéről az oktatási, illetve a nyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákat vetették fel a delegált személyek.

– Az Európai Unióban nem látják át teljesen a valós helyzetet – mondta a beregszászi járási elnök. – Az ukrán állam az oktatási törvény alkalmazásával kapcsolatban minden jogvédő szervezetnek megígérte, hogy a szaktörvények, mint például a középiskolákról szóló törvény, majd helyre teszik az ott nem egyértelmű, esetleg félreérthető pontokat. Azonban azt tapasztaltuk, hogy ezek az új törvények és az ukrán, mint államnyelv védelméről szóló törvénytervezet is tovább szűkíti jogainkat. Megerősítettük, hogy ezek a közösségek évszázadok óta rendelkeznek iskolákkal, tehát az új törvény nem egyszerűen módosít bizonyos dolgokat, hanem megszüntetne iskolahálózatokat, s a nyelvet tulajdonképpen visszaszorítaná a család és az egyház területére.

Bár nyugaton – elsősorban a magyar állam határozott fellépése miatt –főként magyar ügyként tekintenek az oktatási és a nyelvtörvény körül kialakult helyzetre, a delegáció tagjai igyekeztek egyértelműsíteni: a magyarokhoz hasonlóan gondolkodik a többi, iskolahálózattal rendelkező ukrajnai kisebbség is. A résztvevők kihangsúlyozták, hogy minden kisebbségi szervezet számára egyértelmű, hogy az államnyelv ismerete fontos és szükséges dolog, de a jelenlegi módszertan nem teszi lehetővé annak elsajátítását.

– Úgy érzem, hogy sikerült a jelenlévő képviselőknek árnyaltabban láttatni a kérdést annál, mint ahogy azt az Ukrán Oktatási Minisztérium kommunikálja az EU felé – értékelte a találkozót Szilágyi Lajos.

 

Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

Read previous post:
Élő tv-sportközvetítések – Péntek, szombat, vasárnap

A vasárnapi élő sportközvetítések:

Close