Ballagási ünnepség a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskolában

Utoljára szólt a csengő 2014. május 30-án a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskola 23 dákjának. A tanintézmény udvarán tartott ballagási ünnepség a himnuszok eléneklésével kezdődött.

A rendezvény hivatalos megnyitásaként először Szilágyi Lajos igazgató mondta el ünnepi gondolatait, aki Reviczky Gyula Diákélet c. versének soraival indítva beszédét kifejezte abbéli bizodalmát, hogy a ballagók az iskola falai közül kilépve az élet leckéit majd tisztességgel, bátorsággal és felelősséggel teljesítik. Arra intette a végzősöket, hogy becsületesen, cselekedeteiket Isten igéjéhez mérve tegyenek meg mindent az álmaik megvalósításáért: „Ne keressétek tehát az igazi munka és teljesítmények nélkül kiadott bizonyítványok csalóka világát! A sikerért, a tudásért mindig meg kell dolgozni! Legyenek az Isten által kiállított bizonyítvány jegyei, az életben kapott osztályzatok jelesek és példásak”!

A nyitóbeszédet követően Szilágyi Lajos Debreceni Ilona szervezőpedagógussal közösen okleveleket adott át a különböző járási és megyei szintű vetélkedőkön dobogós helyezést elért tanulóknak. Emellett a tanárok és diákok szavazatai alapján a tanulók és osztályok versenyében különböző címeket (pl. az iskola legsegítőkészebb, legsportosabb, legtrendibb tanulója, a legokosabb, legrendezettebb osztály) és ezzel együtt járó okleveleket osztottak ki. A legokosabb osztály a 11. B, a legrendezettebb a 11. A lett.

A teljesítmények jutalmazása után a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) képviseletében Berki Károly irodavezető szólt az egybegyűltekhez. Az iskolánkban magyar történelmet tanító pedagógus kiemelte, hogy van mire büszkének lenniük a tanároknak és a diákoknak, hiszen a 2013/2014-es tanévben a KMPSZ tanulmányi versenyein elért eredmények alapján a mezővári középiskola az első ötben szerepel a 72 részt vevő oktatási intézmény közül. Ezután a tizenegyedikesek szüleit szólította meg, emlékeztetve őket arra, hogy a nagybetűs életbe való kilépés közben néha elbizonytalanodó gyermekeik mellett továbbra is ott kell lenniük támaszként, a végzősöknek pedig jó utat, sok szerencsét és boldogságot kívánt.

Halász László, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal Művelődési és Turisztikai Osztályának vezetője is megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel. A Mezőváriban élő művelődési szakember arra hívta fel a ballagók figyelmét, hogy ne felejtsék el azokat az útmutatásokat, amelyeket az iskola falain belül tanáraiktól, illetve otthon a szüleiktől kaptak, és tegyenek meg mindent azért, hogy szülőfalujuk közössége számára elérjenek valamit, hogy tanult és becsületes emberekké válva a Beregvidék büszkeségei legyenek. A biztató szavak után Halász László, mint szűkebb pátriánk kulturális és turisztikai nagykövete, a járási szintű megmérettetéseken jó eredményt elért tanulók jutalmait jelentette be: Martin Dominika, hetedik osztályos tanuló a Kaszonyi Termálfürdő ajándékutalványát vehette át, a járási művészeti szemlén néptánc kategóriában legjobbnak ítélt, ezzel iskolánknak és a Vári Művészeti Iskolának is dicsőséget és örömet szerző Tulipán tánccsoport tagjai pedig egyhetes magyarországi honismereti kiránduláson való részvételt nyertek.

Debreceni Ilona ünnepi beszédében a felnőtt lét felelősségére emlékeztette az iskolát befejező diákokat: „Már nemcsak a jegyeitekért feleltek, mától a világnak tartoztok számadással, a jövővel, az élet nyújtotta minden lehetőséggel”.

Ezt követően az osztályfőnökök mondták el útra bocsátó üzeneteiket.

A 11. A tanulóinak mindennapjait ötödikes koruk óta osztályvezetőként végigkísérő, ügyes-bajos dolgaikban őket támogató és nekik segítséget nyújtó Bíró Erika angoltanár megköszönte a szülők pozitív hozzáállását, majd pártfogoltjaihoz szólva a Gondviselőtől kapott ajándékaik helyes felhasználását kívánta számukra, hogy ezáltal szüleik büszkeségeivé, iskolájuk példaképeivé, községük díszpolgáraivá váljanak. A 11. B tanulói által második apának tekintett, szintén angolt tanító Orosz Zsolt a megtett útra, a 11 év alatt szerzett ismeretekre és tapasztalatokra emlékeztette „gyermekeit”, kiemelve, hogy ezen az úton sohasem kellett egyedül járniuk, szüleik, barátaik, tanítóik és tanáraik mindig velük voltak. Hangsúlyozta, hogy az új, ismeretlen úton sem kell félniük, hiszen a Bibliában 365-ször fordul elő a „Ne félj!” kifejezés, tehát minden napra jut belőle egy, vagyis van valaki, aki vigyáz rájuk és egyengeti előttük a rögös utat.

Az ünnepi beszédek után a végzősök verses-zenés műsora következett, amely során búcsút vettek első tanítóiktól, osztályfőnökeiktől, tanáraiktól, az iskola minden alkalmazottjától, alsóbb évfolyamos diáktársaiktól és egymástól is, illetve megköszönték szüleiknek, családtagjaiknak a tőlük kapott támogatást. Az előadások közben a ballagók egy emlékkönyvet adtak át a tizedik osztályosoknak, amellyel új hagyományt kívánnak teremteni: ezentúl minden végzős évfolyam beleragaszthatja az emlékkönyvbe a 2013/2014-es tanév végzőseié után saját tablóképét. A megható és szívet melengető műsor után a tizedikesek átadták az új útra indulóknak a tarisznyákat, amelyekben a KMPSZ Útravalója mellett ott volt a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskola Útravaló emlékfüzete is.

Az iskolai ünnepséget követően az egybegyűltek átvonultak a mezővári református templomba, ahol Menyhárt István segédlelkész hirdetett igét a tanévzáró istentiszteleten. Prédikációjában Máté evangéliuma ötödik részének hatodik verse alapján a boldogság helyes, Istennek tetsző keresésére, az Ő igazságának éhezésére és szomjazására buzdította a fiatalokat.

Az istentisztelet után az iskolába visszatérve végzős diákjaink ünnepélyes pillanatok közepette átvehették érettségi bizonyítványaikat Izsák Valentina igazgatóhelyettestől, illetve osztályfőnökeiktől.

Végezetül engedtessék meg a tudósítás írójának, hogy ennek a médiumnak a segítségével elbúcsúzzon tanítványaitól, és még egy utolsó útmutatást adjon számukra:

Kedves tizenegyedikesek! Ti voltatok az első évfolyam, amelynek irodalmat taníthattam, akikkel együtt szerkeszthettük az iskolaújságot, és mivel a Rákóczi Szövetség Középiskolai Alapszervezetének alapító tagjai közé is tartoztok, több programot is együtt bonyolíthattunk le. A közösen szerzett élmények, tapasztalatok, legyenek kellemesek vagy kevésbé azok, meghatározzák tanári pályámat és emberi fejlődésemet is. Talán elnézitek, ha saját gondolatok helyett most egy kész megfogalmazáshoz nyúlok, amikor útravalót szeretnék írni nektek. Babits Mihály szavaival szeretnék sikeres és boldog életutat kívánni mindegyikőtöknek: