Ballagások vidékszerte 2012-ben – Péterfalvai Református Líceum

Május 13-án, vasárnap ballagtak a Péterfalvai Református Líceum végzősei. Az ünnepség délelőtt kilenc órakor kezdődött a református templomban, ide érkeztek a ballagó diákok, miután elbúcsúztatták iskolájukat.

Az ünnepi istentisztelet kezdetén Seres János esperes köszöntötte a vendégeket: dr. Nagy Ignácot, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulját, dr. Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökét, Nagy Béla egyházkerületi főgondnokot, Petrusinec Vladimirt, a Máramaros-Ugocsa Egyházmegye főgondnokát és Oroszi Pált, a Kárpátaljai Református Egyházkerület egykori főjegyzőjét. Seres János a Jelenések könyvének harmadik részéből idézve szólt a felnőttkor küszöbén álló végzősökhöz: „…ímé adtam elődbe egy nyitott ajtót, amelyet senki be nem zárhat”. Ezt követően dr. Nagy Ignác hangsúlyozta az anyanyelv és szülőföld szeretetét, az istentisztelet végén pedig Nagy Béla is szólt a végzősökhöz kiemelve a felsőoktatás fontosságát.

Az ünnepség a művelődési házban folytatódott, melynek kezdetén az állami és nemzeti himnuszt énekelték el a résztvevők. Két osztály ballagott az idén, ennek köszönhetően igencsak nagy létszámú tanuló búcsúzott a Péterfalvai Református Líceumtól. A nagy létszám annak köszönhető, hogy a kárpátaljai magyarságban még mindig tapasztalhatunk összetartozást és nemzeti hűséget. Ezt bizonyítja, hogy Orosz Pálnak, a líceum egykori alapítójának három unokája is ezt az iskolát végezte a minap. Az ötvenhét ballagó ünnepi műsorral szórakoztatta a jelenlévőket. Versekkel, énekekkel, idézetekkel és búcsúzó szavakkal fejezték ki bánatukat és örömüket afölött, hogy kikerülnek az iskola padjai közül. Virágcsokorral mondtak köszönetet tanáraiknak, osztályfőnökeiknek, Brik Irma igazgatónőnek, valamint az iskola összes dolgozójának. A végzősöktől meghatódottan búcsúztak az osztályfőnökök sok áldás és jókívánság kíséretében. A tizedik osztály, miután megkapta a stafétabotot, verses, zenés műsorszámmal ajándékozta meg a ballagókat. A szülők nevében Lackó Éva könnyek között mondott köszönetet a tanároknak fáradságos munkájukért. Orosz Ildikó idézetekkel intette a jövőre a nagybetűs életbe lépő fiatalokat, kihangsúlyozva, hogy győzzék le félelmeiket és bátran fogjanak neki céljaik eléréséhez. Seres János a kecskeméti testvérgyülekezet levelét olvasta fel, kik ezúton kívánták Isten gazadag áldását az iskola és a tanulók számára. Végezetül az igazgatónő is búcsúszavakat intett a végzősökhöz, majd okleveleket nyújtott át az olimpiákon elért kiemelkedő eredményekért. Az ünnepség végén a tanulók mind megkapták jól megérdemelt bizonyítványukat, többéves munkájuk gyümölcsét, vagy, Brik Irma szavaival élve, az „útilaput”. Az emlékünnepség sokakat könnyekig hatott: tanulókat, szülőket és tanárokat egyaránt.

Ernyei Beáta

KÁRPÁTALJA.ma