Bemutatták a 2025-ig tervezett új oktatási koncepciót

Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium ismertette a 2015–2025 közötti időszakra vonatkozó új oktatási koncepció tervezetét, amelyet nyilvános megvitatás után hagyhatnak jóvá.
A koncepció tervezetét az Oktatás nevű stratégiai tanácsadócsoport készítette elő.
A tervezet 5 fő fejlesztési területet foglal magában, melyek megreformálását az elkövetkező években tervezik.
A tervezet szerzői megállapították, hogy a független Ukrajna létezése óta az oktatás rendszerében számos probléma halmozódott fel. A legfőbb közülük a technikai eszközök elavulása, a tantestületek tagjainak magas átlagéletkora, az alacsony fizetés, az oktatásban dolgozók társadalmi státuszának csökkenése.
Az oktatás rendszerének további problémája, hogy nem hatékony, túlságosan elavult, központosított irányítás és finanszírozás alatt áll, jelen van a korrupció, csökken az oktatás minősége, romlik a tanulók tudásszintje, elavult módszereket és technikákat alkalmaznak az oktatásban.
Az új fejlesztési koncepció első irányának célja, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a modern gazdasági követelményeknek és az európai gazdasági és kulturális térséghez való integráció támasztotta feltételeknek.
Ennek alapján összhangba kell hozni az ukrajnai oktatást az európai normákkal: 12 éves oktatási rendszerre kell áttérni és a tanév időtartamát is igazítani kell az európai mintához.
Az egyik oktatási szintről a másik oktatási szintre való átmenetet csak külső független teszteléssel valósíthatnák meg. Az elsőről a második szintre való átlépéskor a külső független tesztelés csak felmérő jellegű lenne. A másodikról harmadik szintre való továbblépéskor azonban a teszt eredményei alapján határoznák meg, hogy milyen szintű oktatási intézményben folytathatja tovább tanulmányait a diák: szakiskolában, szakosított líceumban, akadémiai líceumban, esetleg gimnáziumban.
A javaslat szerint a középiskoláknak 2017-től teljesen át kellene állniuk a profilorientált oktatásra és fokozatosan ilyen típusú intézményeket kellene létrehozni. Ez azonban nem vonatkozna a sport- és a művészeti iskolákra.
A felsőoktatásban három évig tartó baccalaureus képzésre térnének át attól az évtől kezdve, amikor a diákok először fejezik be a 12 évig tartó középiskolai oktatást. Előkészítő évfolyam létrehozását javasolják az egyetemeken azon felvételizők számára, akik nem az adott szakra való felkészülést választották a középiskolákban. A két évig tartó mesterképzésre (magiszter) való áttérésre attól az évtől lehet számítani, amikor azok kapnak baccalaureus (bakalavr) diplomát, akik 3 év alatt szerezték azt meg.
Az oktatásfejlesztési tervezet második pontja az oktatás tartalmi megújítására vonatkozik. 2015–2017 között a 12 éves oktatási rendszerben új nemzeti alaptanterv, úgynevezett curriculum kidolgozása lesz szükséges. Egységes követelmények szerint mérik majd fel a tanárok és diákok tudását, készségét és képességeit az információs és kommunikációs technológiák terén.
2015-től 2017-ig új, kompetenciákra épülő szabványt vezetnének be a felsőoktatásban, amely figyelembe veszi az európai baccalaureus és mesterképzés rendszerét. 2020-tól 2025-ig fokozatosan szűnne meg a felsőoktatás állami szabványa.
Az oktatás megújításának legfontosabb szempontja, hogy minden ukrán állampolgár számára elérhetővé tegyék a minőségi oktatást. E cél eléréséhez új mechanizmusok bevezetésére van szükség.
A fejlesztési koncepció következő iránya szerint 2015-től áttérnek arra a rendszerre, melyben az oktatási intézmény önállóan megrendelheti, illetve kiválaszthatja a tankönyveket és más oktatási eszközöket, amelyeket az állami költségvetés finanszíroz.
A negyedik irányzat a pedagógusok és más, oktatási ágazatban dolgozók továbbképzésének és átképzésének megreformálásáról rendelkezik, illetve magas szintű szociális normákat biztosít az oktatási dolgozók számára.
A tanároknak lehetőségük lesz eldönteni, melyik intézményben kívánják elvégezni a továbbképző tanfolyamot.
A pedagógusok bérezését is módosítanák. 2020-ra a pedagógusok éves átlagfizetése nem lehet kevesebb, mint az egy főre jutó éves bruttó hazai termék (GDP) értéke. A koncepció azt is tartalmazza, hogy minden pedagógusnak munkaszerződést kell kötnie, amelyben figyelembe kell venni a független minősítés eredményét. Fizetésen kívüli juttatás járna az innovatív módszerek és technológiák alkalmazásáért, valamint diákjaiknak a külső független tesztelésen elért kiváló eredményeiért.
Az eddigiektől eltérően a tanárok nem a tanítási órák alapján kapnának fizetést, hanem a teljes munkaidejük szerint.
A 2015–2025 közötti oktatásfejlesztési koncepció ötödik pontja az oktatás vezetésének, finanszírozási és menedzselési rendszerének átszervezése decentralizáció útján, intézményi, akadémiai és pénzügyi autonómia megvalósítása.
Csökkentenék a helyi és a központi oktatásügyi hivatalok ellenőrző és felügyeleti funkcióit. 2017-ig átszerveznék a járási oktatási osztályokat. Társadalmi, szülői tanácsokat akarnak létrehozni, melyek ellenőrző szerepet töltenének be.
Pontosan meghatároznák az oktatási intézmények kompetenciáinak határait, hogy az állami hivatalok ne várhassák el az oktatási intézménytől olyan funkció ellátását, mely nem tartozik ezekhez a kompetenciákhoz.
Az igazgatókat pályázat alapján öt évre neveznék ki. A pedagógusok minősítése pedig a tanintézményben történne.

Az osvita.ua nyomán