Kezdőlap » Kárpátalja » Oktatás » Habár szabad, de nem lehet… Félszáz magyar fiatalt zártak volna ki az ukrán felsőoktatásból

Habár szabad, de nem lehet… Félszáz magyar fiatalt zártak volna ki az ukrán felsőoktatásból

Technikai okokra hivatkozva vették volna el a továbbtanulás jogát a kisebbségi nyelven tanuló diákoktól Ukrajnában. A kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervezeteknek és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetőségének a napokban ismét meglévő jog elvétele ellen kellett felemelniük hangjukat, és harcolnunk azért, hogy a fiatalok anyanyelven tehessék le a felvételi vizsgájukat.

– 2008-ban vezették be a független vizsgarendszert Ukrajnában. Már ekkor csökkentették jogainkat, hisz korábban az intézményünk mellett akár az Ungvári Nemzeti Egyetemen is felvételizhettek magyar nyelven, magyar nyelvből és irodalomból a diákok, amit a központi vizsgarendszer már nem tett lehetővé – nyilatkozta a Kárpátalja.ma hírportálnak Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora. – Néhány év harc után a minisztérium “kegyesen” megengedte, hogy azokon az egyetemeken, ahol van kisebbségi nyelvoktatás, belső felvételi vizsgát tehessenek az adott nyelvből a tanulók. Olyan engedmény is született, hogy egy vizsgatárgyat – ami nem az ukrán – ezzel kiválthatnak a választható tárgyak közül.

Ez a módszer éveken át működött, idén azonban hiba került a gépezetbe – tudtuk meg a felsőoktatási intézmény vezetőjétől: a központi vizsgarendszerben „kifelejtették” a belső vizsga igényét bejelentő ablakot.

– A főiskola felvételi bizottsága és tanulmányi osztálya napokon át harcolt a technikusokkal, hogy nyissák meg az adott fület, akik egy nappal a regisztráció lezárása előtt közölték, hogy egyébként sincs jogunk a belső vizsgához, mert rosszul értelmeztük a törvényt – mondta Orosz Ildikó. – Azonnal írtunk az oktatási miniszternek, fellebbeztünk minden fórumon. A regisztráció utolsó napján, 14.00 órakor aztán mégis megnyílt a lehetőség. Idén a tanulóknak kellett regisztrálniuk a belső vizsgára, de mivel az utolsó pillanatban kaptak erre lehetőséget, kérelmeztük, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően engedélyezzék, hogy a felvételi vizsgabizottság az írásbeli kérvények alapján maga regisztrálhassa a tanulókat.

Mint kiderült, az ablak mindössze 15-20 percig volt elérhető, s csupán két diák regisztrálására volt lehetőség a 65-ből. Újabb fellebbezés, kérvények, hívások sora következett, és végül a felvételi jelentkezés határidejét négy nappal, július 26-ig kitolták, azonban továbbra sem indult el a rendszer. Július 22-én éjszaka csak a levelező hallgatók adatait sikerült bevinni, ám a vizsgaközponttal történő szóbeli megegyezés alapján július 23-án megtartottuk a vizsgákat. A felvételizők pedig írtak egy kérelmet, melyben igényelték, hogy ne korlátozzák meglévő jogaikat és fogadják el a vizsgájukat. Végül a vizsga után egy nappal minden magyar vizsgát tett hallgató jelentkezését sikerült regisztrálni.

A tanulók belső vizsgáját tehát elfogadták. Orosz Ildikó azonban aggasztónak tartja, hogy a törvény által lassan tíz éve biztosított jogokat technikai okokra hivatkozva meggátolhatják az országban. Az ominózus eset pedig precedens értékű lehet a jövőre nézve és olyan üzenetet közvetíthet, miszerint az ukrán állam mindent elkövetne azért, hogy kitaszítsa az ukrán felsőoktatásból a nemzeti kisebbségek fiataljait.

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma

Szólj hozzá!

Read previous post:
Az internetfüggőség nyomában

Az Internet, vagyis a számítógépes világháló az ezredvég sajátos jelensége. A legóvatosabb becslések szerint is (mivel pontos meghatározás nem lehetséges),...

Close