Ismét felújított óvodákat adtak át Kárpátalján

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében újabb öt magyar tannyelvű óvodát újítottak fel korszerűen Kárpátalján. Az oroszi, a kígyósi, a beregszászi (4. és 17. számú), illetve a macsolai óvodát ünnepélyes keretek között adták át április 18-án.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke minden óvodának jelképes mesefát adományozott, melyhez laptop, vetítő, vetítővászon és hangszórók társulnak. A számítógépekre előzetesen magyar népmeséket írtak fel, ezzel is elősegítve a magyar kultúra fejlesztését Kárpátalján.

Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa elmondta, hogy a kárpátaljai óvodákra jutó 4,5 milliárd forintból egy újabb jelentős szelet várható a közeljövőben. Reményét fejezte ki aziránt, hogy ebből az összegből mélyreható változást tudnak a kárpátaljai óvodai oktatási-nevelési rendszerbe hozni, mely még vonzóbbá teszi a magyar intézményeket.

Hozzátette, hogy az óvodai program egyik célja az volt, hogy növelni tudják a magyar tannyelvű óvodákba járó gyerekek számát, hogy aztán egy magyar kisiskolai rendszer reformjához is hozzá tudjanak kezdeni. Végezetül megköszönte a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek (KMPSZ) és a történelmi egyházaknak az együttműködést.

Orosz Ildikó elmondta, hogy a pedagógusszövetség által felvállalt munkálatok befejezése júliusra várható, s hogy 24 óvodát adtak át eddig. Mostanra újabb 19 óvoda felújítása fejeződött be, s ezek között van a szerdán átadott öt intézmény is.

Kiemelte, hogy az óvodafejlesztés következő szakaszában több olyan magyarlakta községben is új gyermekintézményeket szeretnének építeni, ahol több mint hetven éve nem volt intézményes magyar nyelvű oktatás, ilyen Taracköz, Nagyberezna, Szerednye stb.

Orosz Ildikó beszédében kitért a jelenlegi ukrán oktatási törvényre is, mely idén szeptembertől lép érvénybe. Hangsúlyozta, hogy e törvényhozatal gazdaságilag is tönkreteszi a kislétszámú iskolákat, hisz a költségvetésben csak azon oktatási intézmények kapják meg a teljes támogatást, ahol az első osztályban a létszám meghaladja falun a húsz, városon pedig a huszonöt főt. Azzal, hogy az infrastruktúrát sikerült több településen is összevonni, biztosítva van, hogy az intézményekben megmarad a magyar nyelvű oktatás bizonyos szintig – fogalmazott az elnök asszony.

A későbbiekben szólt az ukrán oktatási miniszterhelyettes látogatásáról is, majd kifejtette, milyen álláspontok születtek a KMPSZ és az ukrán szaktárca között. A Velencei Bizottság intézkedést hozott arról, hogy mi az, amit elvárnak az oktatási törvény kapcsán, mely egyértelműen tartalmazza, hogy nem sérthetik a kisebbségi jogokat. Továbbá azt, hogy meg kell hosszabbítani a törvény érvénybelépésének időtartamát, illetve azokra az intézményekre, melyekre az ukrán állam nem ad semmilyen támogatást, nem vonatkozhat ez a törvény.

Válaszul az ukrán kormány kezdeményezte a parlamentnél a törvény módosítását két pontban. Egyrészt a magánintézményekre vonatkozóan, másrészt a bevezetés moratóriumára illetően. A törvényhozásnak kell döntenie arról, hogy érvényt szerez-e a kezdeményezésnek, vagy sem. Ha a parlament megszavazza a moratóriumot, akkor van értelme érdemi vitát folytatni a törvény többi pontjával kapcsolatban. Hisz mindaddig, míg nem támasztják alá törvényi alapok, addig ez csak a minisztérium és a kormány sóhaja – fejezte beszédét Orosz Ildikó.

Mondik Márta
Kárpátalja.ma