Kezdőlap » Kárpátalja » Oktatás » „Nemzeti minimum legyen a nyelvtörvény betartása” – Konferencia a nyelvtörvényről

„Nemzeti minimum legyen a nyelvtörvény betartása” – Konferencia a nyelvtörvényről

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szervezésében az elmúlt hétvégén konferenciára került sor Beregszászon, amelyen a közelmúltban elfogadott nyelvtörvény került terítékre.

A résztvevők – oktatási szakemberek, iskolaigazgatók, igazgatóhelyettesek, pedagógusok, önkormányzati képviselők – arról osztották meg gondolataikat, miként lehet érvényt szerezni a nyelvtörvénynek, milyen felelősség hárul e téren a hivatalokra, az intézményvezetőkre, a pedagógusokra, a szülőkre, a diákokra… Orosz Ildikó, a KMPSZ és a főiskola elnöke így fogalmazta meg felelősségünket: a nyelvtörvény betartása, betarttatása mindannyiunk számára nemzeti minimum kell legyen.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédében arra a kérdésre kereste a választ, más lett-e az élet Ukrajnában a nyelvtörvény elfogadása óta. Mint kifejtette, az ukrán állam a nyelvtörvénnyel kifejezett egy szándékot a nyelvi jogok egyenlőségét illetően, hogy a nyelvhasználat ne ossza meg az országot, az Ukrajnában élő népeket, nemzetiségeket. Ez szép üzenet, s pozitív hatással lehet a magyarok számára is, de kérdés, hogy végrehajtják-e az egész országban a nyelvtörvényt, vagy csak az orosz anyanyelvűek számára lesz kézzelfogható eredménye. Mindamellett hangsúlyozta, hogy a jogi keretek tartalommal való megtöltésében fontos szerepet játszanak a kárpátaljai magyarok, magyar szervezetek is. Németh Zsolt nagyra értékelte a Rákóczi-főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szerepvállalását ebben a munkában. Fontosnak nevezte, hogy a kárpátaljai magyarság hangot adjon a véleményének, növelje nyelvpolitikai tudatosságát, s karakán kiállással segítse elő Ukrajna európai perspektíváját. Ebben a magyar kormány támogatásáról biztosította a résztvevőket az államtitkár, aki egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a nyelvtörvény olykor érdemtelen politikai indulatokat gerjeszt.
Telep Vaszil, a megyei oktatási és tudományos főosztály osztályvezetője az anyanyelvű oktatás lehetőségének biztosításáról szólt, mindamellett úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában ukrán iskolák vannak, melyekben a nemzetiségek nyelvén (magyar, szlovák, román stb.) oktatnak.
Az új ukrán nyelvtörvény lehetőség, amivel élnünk kell, kezdte átfogó elemző előadását Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese. Ehhez biztosítani kell a nyelvhasználat lehetőségét, kellenek beszelők, akik fenntartják a nyelvet, kellenek helyzetek, színterek, ahol a nyelvet gyakorlati célokra használni lehet, és kellenek a jogok, melyek biztosítják a nyelv használatának lehetőségét, no meg a beszélők szándéka is szükségeltetik, hogy legyenek, akik akarják is használni ezt a nyelvet, illetve tovább örökíteni a következő generációk számára. Az előadó hiteles dokumentumok alapján mutatta be, hogy vidékünkön hagyománya van a két- illetve többnyelvű feliratoknak, ügyvezetésnek.
A nyelvtörvény végrehajtása nemzeti minimum kell legyen, fogalmazott Dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnöke. Benedek Eleket idézve „Törvények nem döntöttek le válaszfalakat, fiam, azt nekünk magunknak kell ledönteni!” – a nyelvtörvénnyel kapcsolatosan mindannyiunk személyes felelősségére hívta fel a figyelmet. Az elnökasszony elmondta, hogy a nyelvtörvény deklarálja az államnyelv és az anyanyelv státuszát. Olyan jogokat biztosít a kisebbségeknek – ha csak az oktatási intézményeket vesszük alapul, mint pl, a nemzetiségi iskolákban az anyanyelven történő ügyvezetést, a kétnyelvű bizonyítványok kiadását stb. Azokon a településeken, ahol a 10 %-ot meghaladja a kisebbség létszáma, minden hivatalos ügyintézés folyhat magyarul. Merjünk magyarul megszólalni hivatalokban, taxi-híváskor, üzletben, meg minden adandó alkalommal. Ezzel nem vétkezünk, csupán a törvény adta lehetőségeinkkel élünk. A kitartásunkon, kiállásunkon is múlik, mi valósul meg a nyelvtörvényből.
Sutanics Natalia, a megyei tanács nemzetiségi osztályának képviselője hozzászólalásában kifejtette, hogy fontosnak tartja az egymás mellett élő népek nyelvének kölcsönös megismerését, és úgy véli, hogy az ukrán iskolák nagy része nem zárkózik el attól, hogy második idegennyelvként a magyart tanulják. Dolgoznak azon, hogy ehhez biztosítsák a feltételeket. Hrabovics Ljudmilla, a nagyszőlősi járási oktatási osztály munkatársa szintén arról erősítette meg a résztvevőket, hogy Ugocsában az ukrán tanintézmények vezetői nem zárkóznak el a magyar nyelv mint második idegen nyelv oktatásától. Lengyel László, a beregszászi járási tanügy vezetője is hasonlókról számolt be, mindamellett, mint felszólalásából kiderült, a járás iskoláinak nagy részében (98%) a németet jelölte meg második idegen nyelvként. A továbbiakban a járások egy-egy igazgatója mondta el véleményét a nyelvtörvénnyel kapcsolatosan. Szabó Árpád, a Beregszászi Magyar Gimnázium igazgatója hangsúlyozta, hogy érvényt kell szerezni a nyelvtörvénynek, az igazgatóknak kérvényezniük kell a kétnyelvű bizonyítványokat, bélyegzőket stb. Emellett azt is szóvá tette, hogy a magyar gimnázium kimagasló eredményei ellenére sem került be a nemzeti intézmények közé. Simon József, a tiszaújlaki magyar iskola igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a felvételizéskor azonos feltételeket kell teremteni a magyar iskolák végzősei számára, az ukrán nyelvtudás mérésénél differenciáltan kell eljárni. Nagy Sándor, a Csongori Általános Iskola igazgatója a járási tanácsban tapasztalható magyar érdekvédelem hiányára hívta fel a figyelmet. A hivatalok nagy részében nem veszik komolyan a nyelvtörvényt, erősítette meg az előző gondolatokat Kántor József, a Nagydobronyi Középiskola igazgatója, aki azt is szorgalmazta, hogy a magyar végzősök számára is állami pénzekből finanszírozzák a vizsgatesztek lefordítását. Az anyanyelven tanulás fontosságát és azok feltételeinek biztosítását szorgalmazta Januta Sztella, az Ungvári Dayka Gábor Középiskola igazgatója, aki abbéli aggodalmának is hangot adott, hogy félő: ha szorgalmazzuk, hogy az ukrán iskolákban második idegennyelvként oktassák a magyar, az még több magyar diákot von majd el a iskolákból. A vitában viszont annak a véleménynek is hangot adtak, hogy csak úgy ismerhetik meg a mellettünk, velünk együtt élő ukránok a magyar nyelvet, a kultúránkat, ha azt az iskolában is tanulják. Benedek Imre, a Felső-Tisza-vidéki körzet vezetője, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola igazgatója felszólalása elgondolkodtathatta a tömbben élő magyar iskolák vezetőit, tanárait is. Úgy tűnik, a szórványban, a végeken élők jobban ragaszkodnak anyanyelvükhöz, annak alkalmazásáért jobban kiállnak. Mint megtudtuk, a régióban hivatalosan használják az iskolák neveit: Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola, Técsői Hollósi Simon Középiskola, Viski Kölcsey Ferenc Középiskola… Az aknaszlatinai magyar iskolában magyar nyelven vezetik évek óta a dokumentációt, amit a járás tanfelügyelősége elfogad, sőt a megyei ellenőrök is tudomásul vették ezt… (Tanulhatnak tőlük kiállást, kitartást és bátorságot a tömbben élők!)
Az olykor kemény vitát kiváltó hozzászólások után a konferencia résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amely a többi között megállapítja, hogy a kárpátaljai magyarság kedvezően fogadta az ukrán nyelvtörvényt, ám aggodalomra ad okot, hogy a jogszabály alkalmazását a politikusok egy része csak az orosz kisebbség esetében tekinti indokoltnak, illetve szorgalmazza a nyelvtörvény széles körű érvényesítését a magyar oktatásban.
Kovács Erzsébet

Forrás: karpatinfo.net

More in KMPSZ, konferencia, magyarság, oktatás
Megjelent az Irka idei első száma!

Bizonyára sokan elolvasták már, aki viszont még nem jutott hozzá, feltétlenül szerezze be mielőbb, mert ismét rengeteg érdekes olvasnivalóval, játékkal,...

Close