„Nyitottságot és lelkesedést várunk a kárpátaljai hallgatóktól”

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak demokratikus alapú érdekképviseleti civil szervezete.
Az anyaországi intézmények érdekképviselete mellett a külhoni magyar – ezen belül a kárpátaljai – felsőoktatási intézmények hallgatói jogainak érvényesítését is célul tűzte ki a képződmény.
A szervezet munkájáról, a beregszászi főiskolához fűződő terveiről Veres Mártont, a HÖOK elnöki megbízottját kérdeztük.

– Mit érdemes tudni a HÖOK-ról?
– A HÖOK a magyarországi és a határon túli magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak érdekképviseletét látja el. A mindennapi tanulmányi, oktatási problémák megoldása éppúgy a hatáskörünkbe tartozik, mint az állami érdekképviselet. Ha a kormány egy új oktatási törvényt vagy bármilyen új tervezetet szeretne véghezvinni, akkor köteles kikérni a véleményünket. Ugyanakkor van egy határokon átívelő küldetésünk is – hogy jó kapcsolatot tartsunk fenn a határon túli magyar felsőoktatási intézmények diákjaival. Ez lehet tanulmányi és személyes baráti kapcsolatfenntartás egyaránt. Ebben a programban specifikusan az én feladatom, hogy Kárpátaljával – ezen belül elsősorban a beregszászi főiskola hallgatói önkormányzatával és az ungvári egyetem magyar karával – foglalkozzak.

– Milyen célokat tűztetek ki a kárpátaljai kapcsolattartás tekintetében?
– Az ukrán válság kirobbanása óta az érdeklődés középpontjába került ez a terület. A gazdasági problémák mellett morális nehézségek is megfigyelhetők: a fiatalok végképp demotiválttá váltak. A fő célunk, hogy a kárpátaljai magyar friss diplomások ne menjenek el Nyugat-Európába mosogatni jobb pénzért, hanem megpróbáljunk olyan körülményeket biztosítani nekik és olyan minőségű személyes kapcsolatokat kialakítani velük, amiért értelmet nyerhet az itthon maradás. Ha bajban vannak, vagy egyszerűen elveszettnek érzik magukat, akkor tudják azt, hogy hozzánk bármikor fordulhatnak. Érezniük kell, hogy nincsenek egyedül – ez a fő irányvonal.

– Milyen lépéseket tettetek eddig Kárpátalja felé?
– Az elmúlt fél évben országos adománygyűjtésbe fogtunk a megye megsegítésére. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a HÖK segítségével egy igényfelmérést tartottunk, hogy megtudjuk, mire van szükségük az itt élőknek. Arra jutottunk, hogy pénzadománnyal tudnánk a leghatékonyabban segíteni. Ez egy új dolog a HÖOK számára, korábban nem foglalkoztunk adománygyűjtéssel. Ennek ellenére nagyon aktívak voltak a felsőoktatásban részt vevő hallgatók. Az egyetemeken működő karitatív szervezetek magukénak érezték az ügyet. Több mint félmillió forintot sikerült összegyűjtenünk, s az akció tovább folytatódik. Azt az információt kaptuk, hogy a téli időszak lesz a nehezebb az itt élőknek, ezért kollégiumi és szociális támogatásokban gondolkodunk. Emellett mobilizált férfiak rászoruló családjait támogatjuk a KMKSZ adatbázisa alapján.
Tudjuk, hogy az adománygyűjtések és a hasonló programok tűzoltásra jók, s nem nyújtanak hosszú távú megoldást. Párbeszéd kialakítására kell törekednünk, s arra, hogy jó mintaként szolgáljunk az itt élő hallgatóknak.
A magyar kulturális örökség nem a jelenlegi magyar határok között él, ez egy Kárpát-medencei érték, amit meg kell őriznünk. A magyar állam és a HÖOK célja megtartani ezt az örökséget és minden feltételt biztosítani a határon kívülieknek a helyben maradáshoz. Tudjuk, hogy most nagyon nehéz, de elképzelhető, hogy 10-12 év múlva már megéri itthon maradni. Jelenleg ez utópiának tűnhet, de ha nem kezdjük el a munkát, akkor sosem fog megvalósulni. Én ebben bízom, talán túl idealista vagyok, de merni kell nagyot álmodni és mindent megtenni annak megvalósításáért.

– Milyen viszonyban álltok a kárpátaljai diákönkormányzatokkal?
– Kapcsolatépítésbe kezdtünk a Rákóczi-főiskola Hallgatói Önkormányzatával. Célunk, hogy elhívjuk őket a programjainkra, bevonjuk őket a tagintézményeink munkájába. Ezen kívül a 2015-ös szeptemberi gólyatáborukat is mi finanszírozzuk majd.
Az egyén szintjén is segíthetünk a diákoknak, amennyiben a magyarországi felsőoktatásban gondolkodnak. A kollégiumi elhelyezkedéstől a mentorprogramokon át az ösztöndíjakig segíthetünk a beilleszkedésben, tanácsokkal látjuk el őket. Minden felsőoktatási intézményben működnek alegységeink, a kárpátaljaiaknak csak annyit kell tenniük, hogy jelzik felénk, hogy honnan érkeztek és mire van szükségük.
Szeretnénk elérni továbbá, hogy évente 200-300 magyarországi hallgató utazzon ki Kárpátaljára, hogy élő baráti kapcsolatok alakuljanak ki a diákok között és fizikailag is érezhetővé váljon számukra, hogy milyen is a mai Kárpátalja. Ez egy hosszú távú elképzelés, de mi abban bízunk, hogy ezek a fiatalok 10-20 év múlva, ha betöltenek bizonyos pozíciókat – többek között a projekt indíttatására is –, lesz késztetésük a segítségnyújtásra.

– Milyen formában valósulnának meg ezek a kiutazások?
– Egyelőre 3-4 napos kirándulásokban gondolkodunk Beregszász, Ungvár, Munkács tengelyében. Szeretnénk, hogy a KMKSZ Ifjúsági Szövetsége és a HÖK segítségünkre legyen a látogatásokat illetően. Egy generációt kell motiválni, hogy utazzanak ki, ismerjük meg egymás problémáit, egymás pozitív oldalát. A baráti kapcsolatok pillanatok alatt ki tudnak épülni.
Ha élővé tudjuk tenni Kárpátalját a magyar hallgatók számára, hogy rá tudjanak döbbenni, hogy Kárpát-medencében kell gondolkodnunk és nem Magyarországban, akkor már sikert értünk el.

– Mit vártok a kárpátaljai hallgatóktól?
– Mi azt kérjük, hogy bombázzanak minket kérdésekkel, nyissanak felénk, hisz mi végképp nyitottak vagyunk az együttműködésre. Egy közös, 5-10 éves jövőképet kell előre lefektetnünk és beütemeznünk. A magyarországi fiatalok rendkívül nyitottak és szeretnek utazni. Érzik, hogy egy európai térséghez tartoznak, amely rengeteg lehetőséget rejt számukra. Ezt a mentalitást és gondolkodásmódot szeretnénk áthozni Kárpátaljára, ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy nekünk is van mit tanulnunk a kárpátaljai hallgatóktól. Kíváncsiak vagyunk a terveikre, ötleteikre, mert tudunk és akarunk segíteni és fontosnak tartjuk Kárpátalját, azon belül a beregszászi főiskolát és az ungvári egyetem magyar karát.
A határon túli programjainkon belül, a hallgatói önkormányzatokon keresztül szeretnénk vendégelőadókat küldeni az intézményekbe, ami szintén frissítésként szolgálhat. Tervek vannak, csak az igényeket és a programok lebonyolítását kell közösen kitalálni. Mi tényleges munkát, nyitottságot és lelkesedést várunk a kárpátaljai hallgatóktól viszonzásképp, hisz enélkül nincs értelme az együttműködésnek, más helyett nem lehet megoldani a dolgokat.

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma