Orosz Ildikó beszéde a KMPSZ 2012/2013-as központi tanévnyitóján

A 2011/2012-es tanév kárpátaljai magyar oktatási intézményeit érintő legnagyobb támogatás egy európai projekt keretében valósul meg. Örvendetes, hogy ebben Ukrajna és Magyarország közösen vállalt felelősséget számos kárpátaljai magyar kulturális/oktatási intézmény felújításában.

Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára és Iván Baloga, a megyei tanács elnöke által 2012. március 30-án aláírt megállapodás értelmében kétmillió dollár értékben támogatja a két fél az Európai Unió Keleti Partnerség Programjának keretében a kárpátaljai iskolák, óvodák, kulturális és szociális intézmények felújítását és korszerűsítését.

A program keretén belül az alábbi magyar oktatási/nevelési intézmények felújítására kerül sor 7 194 500 UAH összegben:

Munkácsi járás

1. Csongori Általános Iskola Fűtési rendszer javítása

2. Munkácsi Rákóczi Ferenc Középiskola Ablak- és ajtócsere

3. Beregrákosi 1. sz. Óvoda Ablak- és ajtócsere

4. Izsnyétei Általános iskola Fűtési rendszer javítása

5. Szernyei Óvoda Ablak- és ajtócsere

6. Munkácsi Szent István Líceum Tető javítása

Felső-Tisza-vidék

7. Viski Kölcsey Ferenc Középiskola Fűtési rendszer javítása

8. Técsői Hollósy Simon Középiskola Ablak- és ajtócsere

9. Viski Óvoda Ablak-és ajtócsere

10. Huszti Magyar Iskola Ablak- és ajtócsere

11. Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola Fűtési rendszer javítása

Nagyszőlősi járás

12. Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskola – Tető javítása

13. Újakli Elemi Iskola – Felújítás

14. Aklihegyi Általános Iskola – Felújítás

15. Fancsikai Szent Katalin Óvoda – Felújítás

16. Verbőci Középiskola – Ajtó- és ablakcsere

17. Batári Elemi iskola – Ajtó- és ablakcsere

18. Tiszaújhelyi Iskola – Ajtó- és ablakcsere

19. Nevetlenfalui Művészeti Iskola – Fűtési rendszer javítása

20. Akli 1. sz. Elemi Iskola – Ajtó- és ablakcsere

21. Tiszakeresztúri Általános Iskola – Felújítás

22. Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola – Ajtó-és ablakcsere

23. Gyulai Általános Iskola – Ajtó-és ablakcsere

24. Forgolányi Általános Iskola – Padló felújítása

25. Péterfalvi Református Líceum – Ajtó-és ablakcsere

26. Salánki Mikes Kelemen Középiskola Külső javítási munkálatok

27. Nevetlenfalui Középiskola Ajtó-és ablakcsere

28. Péterfalvai Középiskola Ajtó-és ablakcsere

29. Fertősalmási Általános Iskola Ajtó-és ablakcsere

Ungvári járás

30. Nagydobronyi Óvoda – Ajtó-és ablakcsere

31. Tiszaásványi Általános Iskola – Fűtési rendszer javítása

32. Gálocsi Általános Iskola – Ajtó-és ablakcsere

33. Nagygejőci Általános Iskola – Fűtési rendszer javítása

34. Csapi Középiskola – Ajtó-és ablakcsere

35. Ungvári Drugeth Gimnázium – Ajtó-és ablakcsere

36. Ungvári Dayka Gábor Középiskola – Javítási munkálatok

38. Szürtei Közpiskola – Vízvezeték javítása

39. Téglási Óvoda – Ajtó-és ablakcsere

Beregszász és Beregszászi járás

41. Guti Általános Iskola – Ajtó-és ablakcsere

42. Badalói Óvoda – Ajtó-és ablakcsere

43. Kisbégányi Kultúrház – Belső felújitás

44. Kaszonyi Középiskola – Ajtó-és ablakcsere

45. Beregszászi Magyar Gimnázium – Fűtési rendszer javítása, elektromos hálózat cseréje

46. Gecsei Iskola – Fűtési rendszer javítása

47. Hetyeni Általános Iskola – Ajtó-és ablakcsere

48. Zápszonyi Általános Iskola – Tető javítása

49. Beregszászi 3.sz. Középiskola – Ajtó-és ablakcsere

50. Beregszászi 17. sz Óvoda – Ajtó-és ablakcsere

51. Beregszászi 18. sz Óvoda – Ajtó-és ablakcsere

54. Asztélyi Óvoda – Ajtó-és ablakcsere

55. Bótrágyi Általános Iskola – Ajtó-és ablakcsere

A KMKSZ közreműködésével megvalósuló felújítási programokra, melynek lebonyolítója és felügyelője a KMFA és annak elnöke Brenzovics László, a támogatás első részlete érkezett meg, így abból a pályázó 70 intézmény nagy részében elkezdődhetett a munka és több iskolában és óvodában már be is fejeződtek a legszükségesebb felújítások: a terveknek megfelelően elsőként az ablakok és ajtók cseréje. Az Európai Únió Keleti Partnerség Programja keretében a Magyar Külügyminisztérium által folyósított támogatásnak köszönhetően a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség közreműködésével tovább folytatódik Kárpátalján az oktatási, kulturális és szociális intézmények fejlesztése.

A magyar állam támogatásának köszönhetően rendeződött a kárpátaljai egyházi líceumok és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola finanszírozásának kérdése. Az intézmények, mint nemzeti jelentőségű intézmények, immár nem csak címükben azok, mint a korábbi években volt, hanem a címhez a jelenlegi magyar kormány hozzárendelte az alapműködést biztosító támogatást is.

Örömünk akkor lenne teljes, amennyiben sikerülne elérni, hogy az ukrán állam is biztosítsa a normatív támogatást az egyházi intézményeknek, ahogy ez az alapításkor működött, és amit a 2004-es törvénymódosítások miatt, amikor megszűnt a kollektív tulajdonjogi státusuk és automatikusan a magánintézmények kategóriájába kerültek, megvonták azt. Az egyházi líceumok helyzete így stabilizálódott, de nem szabad feladnunk jogainkat, és ezért felhívjuk az alapítók figyelmét itthoni és otthoni politikusainknak, és mi magunk is kiállunk amellett, hogy orvosolják az intézményeket diszkriminatívan érintő helyzetet.

A Közigazgatási Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága a 2012-es évet az óvodák évévé nyilvánította. Ennek a programnak köszönhetően az óvónők megismerkedhettek a magyarországi anyanyelvi és nemzeti kultúránk óvodai ápolása és nevelése szempontjából jó példákkal. Pályázati alapon 16 nevelő vehetett részt a jó óvodai nevelési módszerek alaposabb megismerése érdekben magyarországi továbbképzésen. Nagy szükség van a módszerek átvételére, mert tapasztalataim szerint gyengül a magyar iskolások identitása. Például számos iskolai rendezvényen, ahol szerencsém volt a tanév folyamán megfordulni, azt tapasztaltam, hogy az iskolás korosztály nem énekli nemzeti imádságunkat, pedig az történelmi egyházaink énekeskönyveiben is szerepel. Ez lehet tanrendi kérdés is, hiszen nincs magyar iskolák számára kidolgozott és jóváhagyott ének-zene tanterv és tankönyv, de inkább hozzáállás kérdése, utal az intézmény rejtett nevelői tantervére.

Az Emberi Erőforrás Minisztériuma támogatásával ez éven is megrendezhettük a Kárpátaljai Kölcsey Nyári Pedagógus Akadémiát, melyen 208 hallgató vett részt, 20 magyarországi és 53 helyi előadó közreműködésével.

A kárpátaljai magyar iskolák életében a 2011/2012-es tanév fordulópont volt a tehetséggondozás szempontjából. A Géniusz Jótékonysági Alapítvány révén több tehetséges iskoláshoz eljutottunk, segítettük őket fejlődésükben. 2011. szeptemberében kezdte el tevékenységét a 8 tehetségpont: Ungvár, Nagydobrony, Bátyú, Beregszász, Mezővári, Tiszaújlak, Nagyszőlős, Aknaszlatina iskoláiban. A tehetségpontokban 88 iskola, valamint 174 pedagógus vett részt a munkában, ahol 2007 gyermekkel foglalkoztak. A munkát 8 koordinátor fogta össze. A foglalkozásokat október, november, december folyamán tartottuk az alábbi csoportokban: matematika – informatika – fizika, történelem – magyar – művészettörténet, biológia – földrajz – kémia, idegen nyelv (ukrán, angol, német) és alsó tagozat.

A Genius Alapítvány részben támogatta a KMPSZ vetélkedőire érkező diákok utaztatását. A KMPSZ vetélkedőkön részt vett 2 546 versenyzőből 1 225 fő volt valamelyik tehetségpont hallgatója. A KMPSZ-vetélkedőkbe így a tavalyi 1 547 résztvevőhöz képest mintegy ezerrel több gyereket tudtunk bevonni 61 iskolából.

A tehetségpontokban résztvevő legsikeresebb gyerekek teljesítményének elismeréseként anyaországi támogatással a KMPSZ, a Genius, a Pro Cultura JA együttműködésének eredményeként mintegy 250 gyermek üdülhetett Magyarországon: A Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum közvetlen meghívására 40-en, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával 18, a Közigazgatási Minisztérium támogatásával az Erzsébet táborokban a „Határtalan túra – Határtalan vidámság” program keretében 101 fő, a NIKE sportegyesület jóvoltából 90 gyerek nyaralhatott. A KIM, BGA, EEF támogatásának köszönhetően az évben az itthon maradottak is jelképes összegért vagy ingyen nyaralhattak a különböző szülőföldi táborokban. A szervezetek együttműködése által a tehetséggondozást felvállaló 9 szülőföldi táborban 484 gyerek vett részt. A 25 legjobb eredményt elért diák részesülhetett Ady ösztöndíjban a Vekerle Alap közvetítésével. A nyári anyaországi és szülőföldi táborozási lehetőségekről és az Ady Endre Ösztöndíjról szóló Talentum utalványokat a nyertesek az első Kárpátaljai Tehetségnapon vehették át Balog Zoltán miniszter Úrtól.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség üdvözli, hogy Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa, a Parlament elfogadta a regionális nyelvekről szóló törvényt, melynek értelmében azokban a régiókban, ahol egy adott nemzetiség aránya eléri a 10%-ot, az adott kisebbség nyelve hivatalos nyelvvé válhat. Aggodalomra ad okot, hogy a törvény egyetemes bevezetése kapcsán az állampárti politikusok egy része mindezt úgy interpretálja, hogy csak az orosz kisebbségre vonatkozik és a többiek esetében a bevezetése egyre távolabb kerül. Érthetetlen az is, hogy a parlament által elfogadott törvényt, még regionális szinten is meg kell erősíteni, míg a bevezetését megvalósító országos és helyhatósági rendeletekről szó sem esik.

A múlt tanévben bevezetett kötelező iskola előtti óvodai nevelés, amit a KMPSZ már több mint egy évtizede kért és így nagy várakozással fogadott, egyelőre nem hozta meg a várt eredményt. Kárpátalján nincs megfelelő óvodai kapacitás, és a magyar tannyelvű első osztályba beiskolázott 1530 tanuló közül 1299 vett részt óvodai előkészítőben, tehát az elsősősök 85 %-a. Ezzel majdnem elégedettek is lehetnénk. Sajnos a magyar óvodából nem a magyar tagozaton folytatták tanulmányaikat a gyerekek. Például hiába van állami magyar óvoda Kőrösmezőn, egyházi Gyertyánligeten, Nagybocskón, Bustyaházán – a településeken nem indult magyar első osztály. A huszti magyar óvodából egyetlen gyerek sem ment magyar iskolába és a viski magyar óvodából is zömében az ukrán iskolába kerültek a gyerekek. Célszerű lenne megvizsgálni ennek mi az oka: az ott folyó munka eredménytelensége, az intézmény vezetősége által kialakított rejtett tanterv, amely nem a magyar iskolába küldi a gyerekeket, ahogy egyesek feltételezik?

A felsőoktatási intézmények mindegyik szakára három kötelező vizsgát kellett ebben a tanévben is tenni a jelentkezőknek: ukrán nyelvből és irodalomból, egy szakirányút és egy szakiránynak megfelelő általános ismeretit. A profil szerinti vizsgatárgyból emelték az elérendő ponthatárt 124-ről 140 pontra. Ukrán nyelvből és irodalomból ugyanazt a tesztet kell mindenkinek teljesíteni, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizett, ukrán nyelv és irodalom szakra felvételizők írnak. Ebben az évben két turnusban felvételiztek a jelentkezők, és a második turnus ukrán tesztjeibe a szervezők hibájából olyan feladat is bekerült, ami korábban már a próbatesztekben is szerepelt, ezért abban a turnusban vizsgázók pontszámaiból levonták ezen feladatok pontértékét. Az eljárás szakmailag és jogilag megkérdőjelezhető és diszkriminatív volt. A hiba a vizsgát szervező szervek mulasztásából jött létre, de annak a következményeit a vizsgázókra hárították. Szakmai szempontból ilyen esetekben általában nem a diákot büntetik, aki nem tehet arról, hogy milyen feladatsort kapott, hanem kompenzálják plusz pontokkal azok eredményét, akik nem ezt a feladatsort kapták. A nem megfelelő eljárás eredményeként mintegy 70 kárpátaljai magyar diák esett el az ukrajnai felsőoktatási továbbtanulás lehetőségétől, miután a Beregszászi és Nagyszőlősi járások felvételire jelentkező érettségizők nagy része, ahol a magyarság zöme lakik, éppen abban a turnusban vizsgázott, ahol a hibát elkövették a szervezők, és a pontlevonás miatt nem érték el a főiskolai jelentkezéshez szükséges minimális pontszámot ukránból.

Továbbra sem tehetnek emelt szintű érettségit az oktatás nyelvéből a kisebbségi iskolákban érettségizők. Ebben a tanévben abból a szempontból sem változott a helyzet Ukrajnában, hogy az országban továbbra is vannak egyenlő és egyenlőbb nemzeti kisebbségek. Például, míg az orosz hivatalosan is vizsgatárgy lehetett a független vizsgaközpontokban, és így, aki ebből a tárgyból elérte a 170 pontot, benyújthatta kérelmét orosz szakra bármelyik felsőoktatási intézménybe, abban az esetben is, ha ukránból nem érte el a 124 pontot, addig ezt más kisebbségek nem tehették meg. A magyar nyelv és irodalomból ugyan engedélyezték a belső felvételit, de amennyiben ukránból nem érték el a meghatározott minimumot, abban az esetben jelentkezhettek magyar szakra, ha 170 pontra teljesítettek idegen nyelvből.

A Beregszászi Hivatásos Szakszolgáltatási Líceumban a 2009-es évtől kezdve nem indítanak magyar tannyelvű csoportokat, nem oktatják a magyar nyelv és irodalom tantárgyat.

Az egyházi oktatási-nevelési intézmények megalakulásuk óta folyósított állami támogatásának megvonása, az iskolai dokumentáció magyar nyelvű vezetésének betiltása, az 1988 óta bevezetett „Magyar nép története” tantárgy oktatási lehetőségeinek fokozatos leépítése, a magyar iskolások hátrányos megkülönböztetése a tantárgyi vetélkedőkön olyan kisebbségellenes oktatáspolitika megnyilvánulása, amely a magyar nyelvű oktatás teljes felszámolásához vezető út egy-egy kockaköve.

Folyamatosan szűkül a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvellátása. Az előző tanévekben jelentős hátralék halmozódott fel a különböző magyar nyelvű tankönyvek kiadásával kapcsolatban, teljesen megszűnt a magyar nyelvű munkafüzetek, módszertani segédanyagok kiadása.

Mindezek a rendelkezések az ukrán alkotmány, az ukrán törvények és nemzetközi megállapodások által biztosított kisebbségi jogok jelentős szűkítését jelentik. Továbbra is tiltakoznunk kell az ukrajnai kisebbségpolitikában tapasztalható, az európai normákat durván sértő tendenciák ellen, s erre felhívni az ukrajnai és a nemzetközi politikai szereplők figyelmét is.

Szorgalmazzuk, hogy az anyanyelvi oktatás terén biztosítsák a korábban kivívott és államilag garantált kisebbségi jog szűkítésének visszavonását és a valós esélyegyenlőség biztosítását az oktatás minden szegmensében:

• A felvételi rend szerinti, a tényleges esélyegyenlőség érdekében a felsőoktatási felvételinél minden szakra kötelező nyelv és irodalom emelt szintű érettségit a kisebbségi tannyelvű iskolákban érettségizők az oktatás nyelvéből, így a magyar tannyelvű iskolákban magyar nyelv és irodalomból tegyék ugyanúgy, mint ukrán anyanyelvű kortársaik, és ezt az eredményt számítsák be a felvételi pontszámaikba, ahogy Magyarország is lehetővé teszi ezt a kisebbségi tannyelvű iskolákban érettségizők számára.

• Ukrán nyelvből és irodalomból a kötelező érettségiket a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, differenciáltan lehessen tenni. Külön vizsgateszteket dolgozzanak ki az ukrán szakra felvételizőknek, amely az anyanyelvi szintet jelentené a nemzetközi rendszerben; azok számára pedig, akik nem ukrán filológiára felvételiznek, az ukránt a második nyelv követelménye szerint fogadják el.

• A magyar nyelv és irodalom kerüljön be az orosz nyelv és irodalom mintájára a választható vizsgatárgyak sorába a független vizsgaközpontokban.

• Az emelt szintű érettségik lebonyolításakor az adatfelvétel objektivitása érdekében azokban a vizsgapontokban, ahol a nemzetiségi iskolák végzősei is vizsgáznak, biztosítsanak az adott nemzetiség nyelvét ismerő felügyelő biztost, vagy hozzanak létre külön vizsgaközpontot a magyar tannyelvű iskolák végzősei számára.

• A kárpátaljai felsőoktatási intézmények presztízs szakjaira (orvosi, jogi, nemzetközi kapcsolatok, banki ügyintézés, idegenforgalom-turizmus, állam- és közigazgatás, építészmérnöki, gépészmérnöki stb.) az államilag finanszírozott keretszámaiknak megfelelően határozzanak meg kvótát a kárpátaljai magyarok regionális számarányának (12%) figyelembevételével, melyekre a magyar tannyelvű iskolát végzettek versenyvizsgák alapján nyerhetnek felvételt.

• Állítsák vissza a magyar nyelvű csoportokat a kárpátaljai szakközépiskolákban, elsősorban a Beregszászi Hivatásos Szakszolgáltatási Líceumban. Bővítsék a szakközépiskolákban, technikumokban a magyar nyelven tanulható szakokat, szakmákat, hozzanak létre magyar csoportokat, vagy szervezzenek alcsoportokat, ahol részben magyar nyelven tanulhatnak szakmát a diákok. A szakképzésben megszüntetett magyar képzési formákat állítsák vissza.

• Biztosítsák az Ungvári Művészeti és Közművelődési College magyar tagozata részére a magyar nyelvű tan- és szaktantárgyi könyvekkel való ellátást.

• Vizsgálják felül Ukrajna és Magyarország között a végzettségeket igazoló okiratok, tanúsítványok, oklevelek, diplomák és fokozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezményt, figyelembe véve, hogy mindkét állam az egyetemes európai oktatási tér része, mivel csatlakoztak a bolognai folyamathoz. A dokumentumok elismerésének folyamatát egyszerűsítsék, oldják meg adminisztratív eljárás keretében.

• Az ukrán állam biztosítsa állami költségvetési forrásokból az ukrán nyelv oktatásához szükséges módszertani eszközöket (tankönyv, szótár, csoportbontás ukránórákon).

• Az ukrán nyelv oktatását a második nyelv oktatásának módszertana alapján végezzék, olyan tanárok, akik ismerik a magyar nyelvet is, és az ellenőrzése is ennek megfelelő minőségbiztosítási kritériumok alapján történjen. Dolgozzanak ki a magyar iskolák számára ukrán nyelvből a nyelvi különbségeket figyelembe vevő oktatási koncepciót, erre épülő tantervet, tankönyvet, a magyar nyelvet ismerő pedagógusok bevonásával.

• Az ukrán állam biztosítsa a magyar tannyelvű általános és középiskolák számára, illetve az egyházi líceumok részére a folyamatos és rendszeres magyar nyelvű tankönyvellátást minden tantárgyból.

• Biztosítsák az alapítványi oktatási intézmények számára az alapműködéshez szükséges ukrán normatív támogatást.

• Kérjük, hogy a magyar és vegyes ukrán-magyar tannyelvű oktatási intézményekben tegyék kötelezővé A magyar nép története oktatását tantárgyként tanórák keretében a 7-8-9. osztályokban heti egy óraszámban.

• A kárpátaljai szórványvidék magyar nyelvű/nyelvi helyzete sokrétű és sokféleképpen alakult, így oktatásukat differenciáltan, a régiók és települések magyar lakosságának igényei szerint kell alakítani: vasárnapi iskolákban, állami iskolákban fakultációként, tantárgyként tanítani a magyart nyelvet és irodalmat, a népismeretet, a magyarságismeretet, a magyar nép történetét, magyar kultúrismeretet, magyar zenei ismereteket, a Kárpát-medence földrajza című tantárgyakat, esetleg igény szerint kiterjeszteni más tárgyak oktatására a magyar nyelvet.

• Önállósítsák a Rahói Általános Iskola és a Kőrösmezői Középiskola magyar tagozatát.

• Azokon a településeken, ahol magyarok is élnek és megszűnt vagy kimenő jelleggel megszűnőben van a magyar oktatás, tanítsanak azon óratervek szerint, melyekben a magyar nyelv és irodalom kötelező tantárgy. Ezen intézményekben a variatív órák keretein belül vezessék be a magyar népismeret, magyar zenei ismeret, magyar nép története, a Kárpát-medence földrajza című tantárgyak oktatását.

• Bővítsék a magyar óvodai hálózatot, hogy minden magyar ajkú diáknak legyen választási lehetősége a kötelező óvodai előkészítő kapcsán. A városokban több óvodában nyissanak magyar csoportot, hozzanak létre magyar bázisintézményeket, melyek ellátnák a módszertani központ feladatait is.

• A magyar tannyelvű oktatás presztízsének növelése érdekében a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatást azokon a településeken, ahol működik magyar tannyelvű iskola, csak azoknak folyósítsák, akik ebbe az oktatási intézménybe járatják gyermekeiket. A támogatás folyósítását az iskolalátogatástól tegyék függővé.

• Szélesítsék a magyar nyelv használati körét, mert a nyelv nem csak önmagában, szimbolikusan nagy érték, hanem eszköz is a mindennapi használatban.

• Követeljük, hogy Kárpátalján hajtsák végre a regionális nyelvekről szóló törvényt, fogadjanak el végrehajtási rendeletet.

• A törvény szellemének megfelelően dolgozzanak ki kétnyelvű (ukrán-magyar) dokumentációt. Az iskolai dokumentációt a magyar tannyelvű iskolákban és osztályokban vezessék magyar nyelven.

• Az ukrán tannyelvű iskolákban és településeken kötelezően oktatandó két idegen nyelv közül az egyik legyen a magyar nyelv. Javasoljuk, hogy az ukrán tannyelvű iskolákban a kötelezően oktatandó két idegen nyelv közül az első nyelv legyen a magyar, mint regionális nyelv a második idegen nyelv legyen a választható. A magyar nyelv oktatásához megvannak a személyi feltételek, a tanításához dolgozzanak ki új tantervet, melynek elkészítésében a KMPSZ is részt vállal. Kérjük a magyar államot, hogy amennyiben ezt bevezetik, segítse a magyar nyelv, mint idegen nyelv oktatását a módszertani eszközök (szótár, munkafüzet, módszertani segédanyag stb.) előteremtésével, a tanárok továbbképzésével.

• Kérjük, hogy a megye területén működő óvodákat, szakközépiskolákat, collegeket, technikumokat hivatalosan is nyilvánítsák kétnyelvűvé, a magyar nyelvű oktatást állítsák vissza a nyoclvanas évek gyakorlatának megfelelően.

• Kérjük, hogy az állam támogassa az évtizede húzódó Beregszászi Magyar Gimnázium építkezését és rekonstrukciójának befejezését.

• Kérjük, hogy engedélyezzék a magyar tannyelvű gimnáziumok és a líceumok számára a 12 évfolyamos oktatást, mivel az említett iskolatípusok gyakorlata az elmúlt években igazolta eredményességét a tehetséggondozás terén. Ezen oktatási intézmények abban az időszakban kaptak működési engedélyt az ukrán államtól, amikor a középiskolai oktatás alapformája 11 osztályos volt, s a 12. évfolyamos iskolatípus megszüntetése a korábban megszerzett jogok csorbítását jelenti.

• Kérjük, hogy a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, az Ungvári Drugeth Gimnázium, a Péterfalvi Kölcsey Ferenc Középiskola, a Salánki Mikes Kelemen Középiskola, a Beregszászi Mikes Kelemen Középiskola, a Beregszászi Zrínyi Ilona Középiskola, a Badalói Gvadányi József Középiskola, a Csapi Széchenyi István Középiskola, a Tiszaújlaki Széchenyi István Középiskola, az Eszenyi Bocskai István Középiskola hivatalosan is viselhesse a választott magyar történelmi személy nevét.

• Biztosítsák a magyar tannyelvű oktatási intézmények időbeni magyar nyelvű tankönyvellátását.

Forrás: kmpsz.uz.ua