Kezdőlap » Kárpátalja » Oktatás » Tanévnyitó a Rákóczi-főiskolán – Orosz Ildikó ünnepi beszéde

Tanévnyitó a Rákóczi-főiskolán – Orosz Ildikó ünnepi beszéde

Tisztelt egyházi és világi méltóságok, kedves vendégeink, kollégák, elsős és felsős diákok!

Számunkra, pedagógusok számára, akik állandóan vizsgáztatunk kimenetkor és bemenetkor, úgy tűnik, hogy tegnap voltunk itt Isten házában, amikor a 2015/2016-os tanévet búcsúztattuk. Azóta eltelt mintegy három hónap, egy negyedév, és ezalatt számos, az életünket meghatározó és befolyásoló esemény történt. Ma erről és a következő tanév fő csapásvonalairól kell gondolkodnunk.

Mindenekelőtt, emlékezzünk azokra, akik tavaly még velünk voltak a tanévnyitón, de ma már nem lehetnek közöttünk, legfeljebb az égi karzatból figyelik rendezvényünket. A múlt tanévben távozott az élők soraiból Szikura József egykori rektor, Barkáts Jenő egykori rektorhelyettes, Kiss István, a főiskola elődjeként működő Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola beregszászi speciális képzésének tagozatvezetője, és néhány napi betegség után hirtelen távozott az élők sorából Reiplik István, a főiskola gépkocsivezetője. Egy perc néma tiszteletadással emlékezzünk rájuk!

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán az előző, 2015/16-os akadémiai évben is pezsgő tudományos és kulturális élet folyt. Még a korábbi évek jelentős rendezvény- és eseményszámához képest is nőtt a belföldi és nemzetközi konferenciák, tudományos diákköri megmérettetések, kiállítások, könyvbemutatók és egyéb kulturális programok száma. Intézményünkben kilenc jelentős konferenciát szerveztek a tanszékek. A főiskola Felnőttképzési Központjának szervezésében megvalósult diákköri és fiatal kutatói megmérettetések: Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók XII. Konferenciája és a X. Jubileumi Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia.

A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezettel közösen kilenc jelentős kulturális eseményre, és négy fontosabb tudományos-ismeretterjesztő rendezvényre került sor a Rákóczi-főiskola tanszékei és kutatóközpontjai által.

Ma évkezdő, hálaadó istentiszteletre gyűltünk össze. Öröm minden olyan alkalom, melyben közösségünk együtt lehet, mert öröm minden kezdet, így a mai alkalom is.

A tanévzáró ünnepségünk óta több olyan esemény is történt, amelynek mindnyájan örülhetünk, habár egyéni sikerekről van szó. A magyar állami ünnep, Szent István napja alkalmából Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki Vass Ilona rektorhelyettes asszonyt, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány igazgatóját a kárpátaljai magyar iskolákért végzett munkájáért, amit a Keleti Partnerség program megvalósulásáért, sikeréért tett.

Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki a kárpátaljai magyar fiatalok tehetséggondozásáért a húsz éve működő nyári Abacus Matematikatábor szervezéséért Kulin Juditot, az Ungvári 10. Számú Dajka Gábor Középiskola igazgatóhelyettesét, a főiskola Matematika és Informatikai Tanszékének munkatársát.

Magyar Termék Nagydíjjal tüntették ki a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezetet, melynek vezetője kolléganőnk, Kudlotyák Krisztina. A kitüntetetteknek ezúton is gratulálunk, sok sikert kívánunk munkájukhoz, erőt és egészséget a további tevékenységükhöz.

Még alig kezdtük meg a tanévet, máris örvendhetünk diákjaink első sikereinek: a főiskola fiú kézilabdacsapata megnyerte a megyei kézilabdabajnokságot. Gratulálunk nekik és tanáruknak, Vizauer Árpádnak. Remélem, a lendület megmarad, és csak fokozódik, míg végre méltó körülmények között edzhetnek, ha felépül sportcsarnokunk.

A nyár folyamán főiskolánk professzora, Buczkó István intézményünknek ajándékozta a Róna-havasok tövében fekvő üdülőtelkét, ezzel közelebb kerültünk húszéves álmunkhoz, hogy a természettudományi szakosok rendelkezzenek egy magashegyi bázissal, ahonnét a terepgyakorlatok mellett különböző megfigyeléseket, kutatásokat is lehet végezni.

A magyar állam támogatásának köszönhetően lassan elkészül a főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete nagydobronyi kollégiumának első épülete. Ez egyúttal bázisa lesz az alföldi terepgyakorlatoknak. A hozzá tartozó kert a mezőgazdasági képzést fogja szolgálni, ahol tájjellegű gyümölcsfagyűjteményt kívánunk kialakítani.

A terveknek megfelelő ütemben zajlik a Felsőfokú Szakképzési Intézet beregszászi kollégiumának építése is. Amennyiben sikerül tartanunk az ütemtervet, s nem lesznek külső akadályok, úgy a második félévben már birtokukba is vehetik a diákok.

A továbbiakban arról kívánok tájékoztatást adni, hogyan alakul a következő tanév, mik azok a feladatok, amelyeket meg kell oldanunk, s hogyan zajlott a felvételi kampány.
Dolgos tanév elé nézünk ismét: ebben a félévben elő kell készíteni és fel kell készülnünk a felsőfokú szakképzés négy szakának – óvodapedagógia, szociálpedagógia, könyvvitel és turisztika szak –, valamint a matematika MSc-szak akkreditációjára. Úgy tűnik, mintha tegnap indítottuk volna e szakokat, de azóta eltelt három esztendő.

Ebben a félévben emlékezünk a magyarországi ’56-os forradalom 60. évfordulójára, melyhez számos rendezvény kapcsolódik intézményünkben. Sor kerül a Rákóczi-napokra, több nemzetközi, regionális és helyi konferenciára.

A nyár folyamán a tőlünk független gazdasági-politikai események hatására végzőseink nagyon kelendőek voltak a munkaerőpiacon. A Kárpát-medence ugyanis olyan hely lett, ahol az értelmiség szempontjából nagy a keletnyugati légáramlat, ami elsősorban az értelmiségieket kapja föl. A medencén belüli mozgás természetesnek is mondható, hiszen ezer éve így lakjuk be azt, de a dinamikája ebben az évben erőteljesen megnőtt. Egyrészt, mert a Kárpát-medence, amely egy természetes közlekedő edényhez hasonlítható, a népességmozgás szempontjából mindig is így működött. Száz évvel ezelőtt az edény néhány csatornáját mesterségesen eltömítették, és most ez kidugult. Érthető, hogy az ottani anyag igyekszik betölteni a teret, keresi az utat. A gond az, hogy egyelőre kifele áramlik, s míg nem kerül egyensúlyba, addig nehéz lesz megállítani. Végzőseink azért voltak a nyáron kelendők, mert Kárpátaljáról mintegy 200 pedagógus döntött úgy, hogy ott vállal munkát, ahol tudását, diplomáját megbecsülik. Megnőtt az ázsiónk, s mindenki végzőseinket szerette volna alkalmazni. Még azok a vezetők is, akik néhány évvel ezelőtt végzőseinktől a kérvényt sem akarták elvenni, mondván: nem tudnak akadémiai szinten ukránul, esetleg diplomájuk nem állami, ha államilag elismert is.

Augusztus utolsó két hetében szinte bűvészként tekintettek ránk, mert mindenki azt várta, hogy a cilinderből varázsoljunk nekik friss, képzett pedagógust. Nehezen értették meg, hogy a bűvész is csak annyi és olyan nyulat tud a cilinderből előhúzni, amennyi abban előre el volt rejtve.
Ebben a tanévben már a 4. és 5. évfolyamosaink túlnyomó többsége munkával rendelkezik, így képzésük megszervezése, felkészítésük az államvizsgára nem lesz egyszerű feladat kollégáink számára, hogy kellő felkészültséggel jussanak el a diplomáig.

Intézményünk igyekszik teljesíteni a feladatát, a szakemberképzést, de csak annyi szakembert tud biztosítani a kárpátaljai magyar közösség számára, ahány diák eljutott a diplomáig azok közül, akik négy-öt évvel ezelőtt minket választottak, és az ukrajnai felvételi rendszerben teljesítették a feltételeket. A következő négy-öt év is ennek függvényében zajlik majd, így a mai nap az elsősök révén meghatározza a következő esztendők tevékenységét.

Nézzük akkor, hogyan alakult a 2016-os felvételi kampány számunkra.
Az adatok aggasztó demográfiai helyzetre utalnak. 2016-ban Ukrajnában, a 46 milliós országban 200 510-en érettségiztek a középiskolákban. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Útravaló című kiadványa szerint, amely a kárpátaljai érettségizők sajátos albumának tekinthető, 711-en érettségiztek magyar nyelvű középiskolákban. Az érettségizők 11 évvel ezelőtt, vagyis a 2005/06-os tanévben 2442-en kezdték meg az első osztályt. Az adatok alapján a magyar osztályokba beiskolázott tanulók 29,1 százaléka jutott el az érettségiig.
Közülük sem mindenki akar felsőoktatásban továbbtanulni, és aki akar, azoknak is eleget kell tenni a felvételi eljárás követelményeinek.

A felvételi vizsgarendszer szerint azok jelentkezhettek felsőoktatási intézményekbe Ukrajnában, akik ukránból az ukrán anyanyelvű iskolákban érettségizettek, és ukrán filológusok számára készített központi tesztelésen elérik az adott évben meghatározott minimum pontszámot. Erre vonatkozólag szintén ismerjük az ez évi eredményeket. Ukrajnában 2016-ban több mint 170 ezer érettségiző szerzett megfelelő számú szertifikátot a független vizsgaközpontokban, és nyújthatta be jelentkezését a 344 ukrajnai felsőoktatási intézmény valamelyikébe. Ez a szám igen alacsony annak függvényében, hogy a tízmilliós lélekszámú Magyarország felsőoktatási intézményeibe több mint 110 ezren jelentkeztek.

Az ukrajnai felvételi szabályok szerint a jelentkezési határidőt követően a felsőoktatási intézmények a lincenzált keretszám szerint felvételre javasolják a jelentkezőket a felvételi versenyben elért pontszámuk alapján. Ebben az évben egy összukrajnai elektronikus rendszeren keresztül lehetett jelentkezni valamennyi felsőoktatási intézménybe. A rendszernek volt egy olyan hátránya a nem állami intézmények esetében, hogy a felvételre javasoltak augusztus 1-jével csak az államilag finanszírozott helyekre iratkozhattak be, a nem állami helyekre csak augusztus 6-tól készíthetőek el a megfelelő listák. A gyakorlatban azt jelenti, hogy a nem államilag finanszírozott helyekre – mint a főiskolai helyek – a beiratkozásra csak augusztus 6-a és 10-e között, azaz négy nap alatt kerülhetett sor.

Ilyen feltételek mellett mintegy 76 ezer jelentkezőt vettek fel Ukrajnában államilag finanszírozott helyekre. Ez a szám is túl alacsony egy 46 milliós országban, miután a tízmilliós Magyarországon ebben a tanévben 57 ezer államilag finanszírozott hallgató kezdhette meg tanulmányait. A számokból arra következtethetünk, hogy Ukrajnában az állam kivonulni látszik a felsőoktatás finanszírozásából. Ezt és a gazdasági politikai helyzetet érzékelve a fiatalok nagy része a lábával szavaz, és külföldön igyekszik boldogulását, keresni, ahol könnyebb bekerülni egyes intézményekbe. Az ukránok Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, a magyarok Magyarországon.

Nyilván a végzősök „eltűnésében” közrejátszik az is, hogy sokan meg sem próbálják a független tesztközpontban az érettségit, mert vagy nem érték el a minimális pontszámot, vagy mert nem jelentkeztek be három tárgyból vizsgára, csak a kötelező tárgyakból érettségiztek. Sajnos a ZNO-t még mindig kevesen teljesítik sikeresen. Illetve, egyre népszerűbb a magyarországi továbbtanulás. A magyar tannyelvű végzősük közül …. sikerült ukránból elérni a felvételihez szükséges minimum ponthatárt.

A magyarországi továbbtanulás terén továbbra is népszerű a Balassi Intézet előkészítő képzése. 2016-ban 55-en jelentkeztek, feltételezhető, hogy ettől jóval magasabb azoknak a száma, akik magyarországi alapkézére nyújtották be a felvételi kérelmüket. Ez egyáltalán nem meglepő, mert bizonyos tekintetben a magyarországi felsőoktatásba egyszerűbben kerülhetnek be az érettségizőink, mint az ukrajnaiba. Amennyiben azokat a szakokat nem számítjuk, ahol van magyarországi emelt szintű érettségi kötelezettség (jog, általános orvos stb.), illetve ahol nincs külön előírt minimum pontszám (pszichológia, gazdálkodási és menedzsment stb.), egy ukrajnai érettségiző az iskolában letett belső záróvizsgái vagy a független vizsgaközpontban szerzett eredményei alapján is felvételt nyerhet, mert azokat középszintű érettséginek tekintik. Sőt, az érettségi bizonyítványáért még nyelvvizsga-többletpontot is kaphat, bármilyen szinten teljesítette az ukránt. Ily módon főleg műszaki vagy természettudományi szakokra, ahol évek óta alacsony a ponthatár, viszonylag könnyedén be lehetett kerülni Magyarországon.

A fentiek függvényében a Rákóczi-főiskolán a beiratkozottak száma elmaradt a benyújtott kérelmek számától. Míg a jelentkezések száma csak alapképzésen jóval meghaladta a 400-at, addig nappali tagozatra 92-en, levelező tagozatra 30-an iratkoztak be. Meg kell említeni, hogy a második évfolyamos diáklétszámot 29 hallgatóval tudta az intézmény kiegészíteni.

A BSc-szintre 46 oktatási intézmény hallgatója nyert felvételt. Az első évfolyam nappali tagozatára felvételt nyert hallgatók közül 90-en kárpátaljai intézményben, hárman más megyékben érettségiztek, 50-en magyar tannyelvű, 43-an ukrán tannyelvű képzésből jönnek. 10-en a Péterfalvai Református Líceumból, 8-an a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumból, 6-6 fő a Nagyberegi Református Líceumból és az ukrán tannyelvű Beregszászi 1. Számú Középiskolából, 5-5 fő az ukrán tannyelvű Tiszaújlaki 1. Számú és a Beregszászi 5. Számú Középiskolából, 4-en a nagyszőlősi ukrán gimnáziumból, 3-3 a Nagydobronyi és a Técső Református Líceumból lettek intézményünk hallgatói. A magyar tannyelvű Aknaszlatinai, a Sislóci, a Nagymuzsalyi, a Derceni, a Viski, a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolából és az ukrán Nagyszőlősi 4. Számú Középiskolából 2-2 fő nyert felvételt. A további 30 hallgató 30 intézményből érkezett hozzánk.
A felsőfokú szakképzés öt szakjára 90 hallgató nyert felvételt. A felvételiket intézményünk tanárai fogadták. A vizsgák alapján meg kell állapítanunk, hogy továbbra is komoly hiányosságokat tapasztaltunk a matematikatudásuk kapcsán.

A nem akkreditált képzésekre 64-en nyertek felvételt: 13-an kertészmérnöki, 17-en gazdálkodás és menedzsment, 9-en református katechéta-lelkipásztori munkatárs, 26-an magyar mint idegen nyelv posztgraduális képzésre nyertek felvételt, amit magyarországi társintézményeinkkel közösen folytatunk. Nem indultak csoportok az állattenyésztő mérnök és a görögkatolikus hitoktató szakokon, mert kevesen teljesítették a felvételi vizsgát a megfelelő szinten. Aki felvételt nyert, az anyaintézet levelező képzésében folytathatja, vagy jövőre kezdheti meg tanulmányait a főiskolán, amennyiben lesz elég hallgató a csoportindításhoz.

A hallgatói létszám intézményünkben a 2016/2017-es tanévben az alábbiak szerint alakult: nappali tagozaton 663-an, levelező tagozaton 176-an, nem akkreditált képzésen 275-en tanulhatnak. Összesen 1081 hallgatónak kezdődik meg a tanév.

Számukra, számotokra nagy öröm, hogy húsz év után először ösztöndíjat is tudunk fizetni, amit költségvetésünkből igyekszünk kigazdálkodni, mert noha ígéretet kaptunk rá és meghirdettük, de egyelőre nem kaptuk meg. Reméljük a jövőben az ígéreteknek megfelelően ezt folyamatosan tudjuk majd biztosítani a magyar állam támogatásából. Az éven először a levelezősök tandíját sikerül elengedni, reményeink szerint ez is gyakorlattá válhat.

Kedves elsősök és felsősök! Ti, akik itthon kívántatok tanulni, remélem megtaláljátok számításotokat, és felvállaljátok azt, amit mi magunk is végzünk. Őrhelyen állunk és tüzet őrzünk, a magyar kultúra tüzét, ezért nagy felelősség van rajtunk. A 120 éve született Márton Áron püspök ezt az alábbiakban fogalmazta meg: „Akik őrhelyen állnak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak ítélve.”

Legyen ez a 2016/2017-es tanévünk mottója tanár és diák számára. Ezzel a 2016/2017-es tanévet hivatalosan is megnyitom.

Orosz Ildikó
a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora

Szólj hozzá!

More in II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
A Rákóczi-főiskola is részt vesz a Makovecz Imre-ösztöndíjprogramban

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a magyar kormány határokon átívelő kulturális támogatásairól, az anyaországi és a határon túli...

Close