Kezdőlap » Kárpátalja » Oktatás » Távoktatás a csongori és beregrákosi iskolákban

Távoktatás a csongori és beregrákosi iskolákban

Harmadik hete tart a karanténidőszak országszerte. A hirtelen jött, korábban soha nem tapasztalt helyzet a koronavírus miatti félelmen kívül is számos problémával jár együtt az élet minden területén.

Tömegek váltak munkanélkülivé, mivel a legtöbb üzlet, minden étterem, kávézó, számos gyár, kisvállalkozás leállt. Van azonban, ami nem szünetelhet hetekig: ilyen például az oktatás is.

Az oktatási folyamat legalsó lépcsőjétől a legmagasabbig távoktatás keretében próbálják elérni a pedagógusok, hogy ezekben a hetekben ne maradjanak le a tananyaggal a diákok. A hagyományos oktatási formák most érvényüket vesztették, a helyzetet minden intézmény és tanár igyekszik a lehető leghatékonyabb és legcélravezetőbb formában megoldani.

Távoktatási körképsorozatunkban pedagógusok, igazgatók számolnak be arról, intézményükben hogyan és milyen eredményességgel tudják tartani egymással a kapcsolatot az oktatási folyamat fő résztvevői, vagyis a tanárok és a diákok, illetve hogyan segítenek és segíthetnek ennek optimalizálásában a szülők.

A Csongori Általános Iskola 24 pedagógusának 294 diák távoktatását kell megvalósítania napról napra.

– A távoktatás rendszerének kidolgozására nem sok időnk volt: péntektől hétfőre kellett megoldanunk a feladatot – tájékoztatott Nagy Sándor, az intézmény igazgatója. – De sikerült. Minden tanár heti tervet állított össze. Ez a tanmenet tartalmazza a témákat és a hozzájuk kapcsolódó magyarázatot, feladatokat, továbbá fogódzókat, melyek segíthetnek a téma feldolgozásában. Ezek osztálybontásban felkerültek az iskola weboldalára (https://chomonin-school.ucoz.ua/), tehát mindenki számára elérhetőek. Az így elkészített tancsomagokat órarend szerint adják ki a tanárok. A kommunikációt Messenger-csoportokban tudják megoldani. A diákok elvégzik a kiadott feladatokat, az órarend szerinti dátum, téma, távoktatás jelzésével ellátva visszaküldik a tanárnak. Ez jelentheti az elkészített munka befotózását, de például verstanulás esetében a videón történő megörökítést is. A tanárok némelyike szintén használ élő videóüzenetet a tananyag feldolgozásához, melynek következtében élő kapcsolat alakul ki diák és tanár között. A legfrappánsabb visszajelzéseket az iskola weboldalára is feltöltjük.

– Milyen arányt mutatnak a tanulói visszajelzések?

– A tanulói visszajelzések aktivitása változó, de alapvetően pozitívan viszonyulnak hozzá. Általában 50-60%-ról beszélhetünk a visszajelzések kapcsán, de van csoport, ahol ez eléri a 70-80%-ot is. Sok esetben azért nem jelez vissza a tanuló, mert nincs otthon megfelelő minőségű internete, számítógépe, telefonja. A távoktatás mindenki számára megterhelő: tanároknak, tanulóknak és szülőknek is. Gondolkodunk, milyen módszereket tudnánk még bevetni, mert úgy tűnik, hosszú időszakra kell ebben a formában berendezkednünk.

Molnár Béla, a Beregrákosi Általános Iskola igazgatója lapunknak elmondta: az intézmény 16 pedagógusa és 111 tanulója is igyekszik a lehető legjobbat kihozni a távoktatás nyújtotta helyzetből.

– Március 12-én kezdődött a karantén, s a következő hét elején értesítette az iskolákat a járási tanügyi osztály arról, hogy ez nem egyszerű kimaradás lesz, az oktatás nem szünetelhet. Olyan platformokra, weboldalakra tettek javaslatokat, amelyekkel megoldható a távoktatás. Célszerűbbnek láttam, ha mindent egy helyre gyűjtünk. Weboldalt készítettem (beregrakosiskola.online), ide töltjük fel a tanmenet szerinti anyagokat, feladatokat az 5–9. osztályos tanulók számára. Az alsós tanítóknak már korábban volt Viber- és Facebook-csoportjuk, amelyeken keresztül tartották a kapcsolatot szülőkkel. Ők maradtak ezeknél a platformoknál. Minden tanár a maga tárgyához próbálja igazítani a távoktatás menetét: felírja, melyik paragrafust kell elolvasni, tesztfeladatokat, jegyzetet készít, igyekeznek interaktívvá tenni a folyamatot, és vissza is kérdezni.

– Hatékony az oktatás ezekkel a módszerekkel?

– A weboldalunkat eddig több mint 1600-an nézték meg két hét alatt, tehát naponta 50-60 fő. Még a tavaszi szünidő alatt is volt átlagosan napi 10 látogató. A szülőkkel konzultálva mindig azt a választ kapjuk, hogy dolgoznak a gyerekek a tananyaggal. Vannak Facebook- és Viber-csoportjaink, amelyekben a szülők is tagok. A gyerekek felől pedig már érkezett olyan reakció, hogy jó lenne már iskolába menni, mert nekik is meg kell tanulniuk, hogyan végezzék el a körülményeknek megfelelően a feladatokat. Most látniuk kell, hogy a telefont nemcsak játékra, hanem házi feladat elkészítésére is lehet használni. Természetesen sok függ attól is, hogy az osztályfőnök és a tanár hogyan áll a feladatokhoz. Rengeteg program áll rendelkezésre, mint például a Redmenta, Kahoot!, Learningapps a feladatok elkészítésére, online feleltetésre, tesztelésre. Nem egyszerű választani közülük. Jómagam a Google Classroomot használom, a felmerülő kérdéseket pedig Facebookon vagy Messengeren beszéljük meg a tanulókkal. Kicsit kaotikus néha a helyzet, mert napról napra tanuljuk a különböző felületek használatát. Előbb megtanuljuk mi, aztán a gyerekek kénytelenek elsajátítani a használatukat. Ez láthatóan nem mindig tetszik nekik, szerintük is jobb élőben tanulni. Mindenesetre lehet, hogy ezután jobban fogják értékelni az emberek a tanárok munkáját. Ha látják a szülők, mennyire nehéz otthon 1-2 gyerekkel tanulni, elképzelhetik, milyen lehet, ha 10–30 tanuló van egy osztályban.

Espán M.

Forrás: kmpsz.uz.ua

Szólj hozzá!

Read previous post:
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete segítő programot hirdet tagcsaládjai részére

A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete Önellátó nagycsalád 2020 címmel segítő programot hirdet tagcsaládjai részére.

Close