Több pénz jut az európai fiatalok külföldi tapasztalatszerzésére

Az Európai Parlament plenáris ülése ma nagy többséggel elfogadta a 2021-27-es hétéves költségvetési ciklusra vonatkozó új Erasmus+ programról szóló jelentést. Bocskor Andrea, a CULT szakbizottság néppárti alelnöke gratulált Milan Zver, szlovén néppárti kollégájának a jelentés elkészítéséhez és kiemelte: „Fontos, hogy az Európai Unió továbbra is támogassa a már több mint harminckét éve működő programot, ami kétségkívül az Unió egyik legsikeresebb programja”.

Az Erasmus+ programban már több millió európai fiatal vett részt. A program lehetőséget nyújt a fiataloknak, hogy egyéni tapasztalatokat szerezzenek a világról, fejlesszék készségeiket és képességeiket, nyelvtudásukat, amivel előnyre tehetnek szert a munkaerőpiacon és a mindennapi életben. „Az új Erasmus+ program költségvetésének háromszoros emelése révén ezután még többen részt vehetnek a különböző mobilitási programokban. Célunk a program egyszerűbbé és hozzáférhetőbbé tétele, valamint a kisebb volumenű projektek hatékonyabb támogatása” – hangsúlyozta Bocskor Andrea a jelentés elfogadáskor.

„Örülök, hogy az új program kiemelten foglalkozik a nyelvtanulással. A résztvevők többek között online nyelvi támogatást kaphatnak, amely magába foglalja a nemzeti jelnyelveket is. A többnyelvűség támogatása a nagy európai nyelvek tanulásán túl az őshonos kisebbségek és a veszélyeztetett nyelvek elsajátítását is kell, hogy jelentse. Ha a többség megismeri a szomszédos nyelveket, az jelentős impulzust adhat a határokon átnyúló kapcsolatok és projektek megerősítéséhez. Ösztönözném az ilyen jellegű pályázatok benyújtását” – hangsúlyozta Bocskor Andrea.

„Üdvözlöm a program azon új kezdeményezéseit, mint az Európai Egyetemek Hálózata, a Szakképzési Kiválósági Központok és a DiscoverEU (Fedezd fel az EU-t), melyek mind további lehetőségeket biztosítanak a programban résztvevőknek. Az elmúlt években Magyarország kormánya kiemelten foglalkozott a tehetséggondozással, és számos sikeres programot indított a szakképzés presztízsének növeléséért. Bízom benne, hogy az új Erasmus+ programban a szakképzés felkarolása mellett a tehetséggondozás is hangsúlyosabb szerepet fog kapni” – zárta plenáris felszólalását a fideszes EP-képviselő.

Háttér: Az Erasmus 1987-ben indult felsőoktatási csereprogramként, azzal a céllal, hogy a hallgatók megtapasztalhassák, hogy milyen egy másik országban élni és tanulni. A 2014 óta futó Erasmus+ számos további egyéni és intézményi lehetőséget kínál az önkéntességtől a szakmai gyakorlaton át a nemzetközi projektekig. Az elmúlt harminc évben több mint 9 millióan vettek részt az Erasmus programban. A ma elfogadott EP javaslatot az intézmények közötti, rendes jogalkotási eljárás keretében fogják majd tovább tárgyalni az ún. trialógusokon az Európai Bizottsággal, a Tanáccsal és az új összetételű Európai Parlamenttel.

Bocskor Andrea sajtóközleménye
Strasbourg, 2019. március 28.