Változik a külső független tesztek értékelése

Néhány hónap múlva megkezdődik a 2015-ös külső független tesztelés időszaka.

A tesztelés egyik fontos újítása lesz, hogy áttérnek az Európában használt értékelési rendszerre, ami azt jelenti, hogy idén alsó ponthatárt (úgynevezett küszöböt) szabnak a felvételizők számára. A változtatásokról Ihor Likarcsuk, az Ukrán Oktatásminőség-értékelő Központ vezetője tájékoztatott az education-ua.org szakportálon megjelent írásában  február 11-én.
2006-tól mostanáig a tesztek eredményeit 100-tól 200 pontig terjedő skálán értékelték. Ha a vizsgázó a szaktantárgyból legalább 140 pontot, más tantárgyból pedig minimum 124 pontot szerzett, részt vehetett a felvételi eljárásban. Arra máig sem derült fény, hogy miért éppen 124 pont volt a minimális ponthatár az elmúlt években. Egy dolog azonban világos: ki kellett jelölni egy ponthatárt, amelyet ha nem ért el a felvételiző, nem kerülhetett be felsőoktatási intézménybe.
2015-től az Ukrán Oktatásminőség-értékelő Központ az eddiginél színvonalasabb, objektívebb és igazságosabb értékelési rendszert vezet be, amely arra épül, hogy alsó ponthatárt (küszöböt) határoznak meg. Aki ponthatár alatti eredményt ér el, az nem teszi le a vizsgatesztet, aki pedig a küszöb fölött teljesít, az – értelemszerűen – leteszi.
Ehhez hasonló rendszer működik minden olyan országban, ahol külső vizsgákat adnak. Ez alapján ki tudják szűrni, ki rendelkezik megfelelő tudásszinttel ahhoz, hogy felsőoktatásban tanuljon.
Az alsó ponthatár (küszöb) meghatározása különböző módszerekkel történhet. Egyrészt figyelembe kell venni a tantárgyi követelményeket, amit minden felvételizőnek tudnia kell. Eszerint az értékelés szerint azonban a felvételizők 10, de akár 40 százaléka is alulteljesíthet. Más módszerek arra irányulnak, hogy megfelelő számú felvételiző tegye le az adott tesztet (s kerüljön be ezáltal a felsőoktatásba). Ez alapján viszont nehéz meghatározni a felvételizők tudásszintjét, készségeit és képességeit.
Az Ukrán Oktatásminőség-értékelő Központ az alsó ponthatárt két módszer segítségével fogja megállapítani: William Herbert Angoff, valamint Cees H. Beuk módszere alapján. Az első módszer a tudásszintre épül, a második pedig kijelöli azt a maximális számot, ahányan nem teszik le a vizsgatesztet.
William Angoff módszere alapján alsó ponthatárt határoznak meg, figyelembe véve, hogy mennyit kell tudnia egy minimálisan felkészült felvételizőnek. Az alsó ponthatár megállapítására tantárgyanként munkacsoportokat hoznak létre, amelyeknek legalább 100 főből kell állniuk. A munkacsoportokat a megyei oktatásminőség-értékelő központokban alakítják ki nyílt pályáztatás útján. Az oktatásminőség-értékelő központok vezetői és munkatársai nem lehetnek a munkacsoportok tagjai.
A tesztelés napján a vizsga megkezdése után 3 órával a munkacsoportok megkapják a vizsgateszt feladatlapjait, és megállapítják, hány helyes választ kell adnia egy minimálisan felkészült felvételizőnek. A feladatok megoldása után a munkacsoport kijelöli, hogy a felvételizők hány százaléka fogja várhatóan átlépni az alsó ponthatárt (küszöböt).
A munkacsoport becsült eredményeit elküldik az Ukrán Oktatásminőség-értékelő Központba. Számítógépes programok alkalmazásával a kapott adatokra építve megállapítják a végleges alsó ponthatárt (küszöböt).
Előzetes felmérések alapján, megfigyelve más országok eredményét, várhatóan nagy létszámú felvételiző nem fogja elérni az alsó ponthatárt. Emiatt nemcsak William Angoff módszerére támaszkodnak, hanem Cees H. Beuk módszerét is figyelembe veszik az alsó ponthatár megállapításánál. Cees H. Beuk holland oktatási szakember a 80-as években kidolgozott egy módszert az alsó ponthatár meghatározására, melynek lépései:
– a tesztek eredményeinek feldolgozása;
– W. Angoff módszerével meghatározzák az alsó ponthatárt;
– a bizottság tagjai Angoff módszerének eredményeit figyelembe véve megállapítják, a diákok hány százaléka éri el az alsó küszöböt.
A két módszer eredményei alapján kompromisszumos alsó ponthatárt fognak megállapítani. Az Angoff-módszerrel kijelölt küszöbnél magasabb, de akár alacsonyabb is lehet az alsó ponthatár. A kompromisszumos küszöb meghatározását több tényező is befolyásolhatja, a többi között a politikai, gazdasági, szociális helyzet, valamint az általános, középiskolák, továbbá felsőoktatási intézmények fejlődésének perspektívái. A bizottsági tagok kiválasztását az oktatási minisztérium vagy a pedagógusszervezetek is irányíthatják. Az alsó ponthatárról semmilyen körülmények között sem dönthetnek az Ukrán Oktatásminőség-értékelő Központban.
Még nem dőlt el, pontosan melyik módszert fogják alkalmazni. Egyesek William Angoff módszerét támogatják, mások Cees H. Beuk módszere mellett döntenének.
A megyei oktatás-minőségértékelő központok várják azok jelentkezését, akik részt szeretnének venni az Angoff-féle módszer alkalmazásában.

Kárpátalja.ma