Kezdőlap » Kárpátalja » Oktatás » ZNO–2019: kárpátaljai eredmények ukrán nyelvből és irodalomból

ZNO–2019: kárpátaljai eredmények ukrán nyelvből és irodalomból

Az ukrán nyelv és irodalom vizsgadolgozat 2019-ben három részből állt: nyelvtani rész (33 feladat), irodalmi rész (24 feladat) és fogalmazás (minimum száz szavas önálló gondolatsor). Ukrán nyelvből és irodalomból összesen 104 tesztpontot lehetett szerezni. A teljesítményekhez igazítva 104 pontból 23-nál állapították meg az alsó ponthatárt. Az átkonvertálás értelmében 23 pont ért 100 pontot. A nemzeti kisebbségi iskolák végzősei számára az alsó ponthatárt leengedték 14-re, de a tesztek nyelvtani részét mindenkinek 16 pontra kellett teljesíteni, mint ukrán anyanyelvű társaiknak. Ebben az esetben 14 pontra 100 pontot lehetett kapni. A maximális 104 vizsgapont 200 pontot ért.
Az ukrán nyelv külső független tesztelésen elért eredmény egyben az érettségi jegyet is jelenti. Az ukrán tesztvizsga esetében azonban csak a nyelvtani feladatokat és az utolsó feladatként megjelölt fogalmazást vették figyelembe. Ennek megfelelően csak 68 vizsgapontot (ebből 48 pont a nyelvtani rész, 20 pont a fogalmazás) konvertáltak át az Ukrajnában érvényes 1–12-es jegyskálára. A megnevezett feladatokon legalább 16 pontot kellett szerezni ahhoz, hogy ukrán nyelvből 4-es szerepeljen az érettségi bizonyítványban. 64–68 pontra lehetett 12-est kapni.

Pontszám Jegy
0–5 1
6–10 2
11–15 3
16–20 4
21–26 5
27–32 6
33–38 7
39–43 8
44–49 9
50–55 10
56–61 11
62–68 12

Forrás: Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ

Az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai szerint az elmúlt tanévben Ukrajnából összesen 349 365 személy regisztrált a minden érettségiző számára kötelező ukrán nyelv és irodalom külső független tesztvizsgára. Legtöbben általános középiskolákból jelentkeztek (104 158 fő). A középiskolai érettségizők 11,09%-a nem érte el az alsó ponthatárt. 82 644 fő felsőoktatási intézményekből jelentkezett. Közülük 13,87% nem érte el az alsó ponthatárt. A szakiskolák diákjai (61867 fő) bizonyultak a legkevésbé eredményesnek. Esetükben az érettségizők 59,06%-a nem érte el az alsó ponthatárt. Az oktatási-nevelési komplexumokból összesen 27849 diák vett részt. 15,79%-uk nem ért le pozitív eredményt. Ukrajnában a legeredményesebben a tehetséggondozó jellegű oktatási intézmények (gimnázium) érettségizői (36 957 fő) teljesítettek. Esetükben a vizsgázók 4,95%-a nem érte el a minimum ponthatárt. A speciális nevelési igényűek szakiskoláiból összesen 1282 érettségiző jelentkezett az ukrán nyelv és irodalom független tesztvizsgára. A speciális képzésben résztvevő tanulók 35,48%-a nem teljesítette pozitívan a vizsgát. 23650 személyt az egyéb kategóriába soroltak. Ezen résztvevőknek nem volt jogviszonyuk oktatási intézménnyel. Közülük 10,63% nem érte el az alsó ponthatárt.

Az ukrán nyelv és irodalom független tesztvizsgák eredményeit figyelembe véve rangsort állítottunk fel Ukrajna megyéi között az alapján, milyen arányban nem teljesítették az ukránt.

Ssz. Megye Résztvevők száma Nem érte el az alsó ponthatárt %-ban kifejezve
1. Kijev főváros 28255 7,44%
2. Cserkaszi megye 8807 8,78%
3. Harkiv megye 20594 11,97%
4. Csernyihiv megye 8196 13,13%
5. Kijev megye 12957 13,65%
6. Poltava megye 12002 14,21%
7. Zaporizzsja megye 14648 14,49%
8. Dnyipropetrovszk megye 27720 15,10%
9. Lemberg megye 24489 15,37%
10. Voliny megye 11012 15,42%
11. Szumi megye 8944 15,65%
12. Vinnyica megye 15011 16,09%
13. Kirovograd megye 7694 16,16%
14. Odessza megye 21198 16,44%
15. Luhanszk megye 5526 16,50%
16. Hmelnick megye 11281 16,67%
17. Herszon megye 9374 16,70%
18. Zsitomir megye 11320 16,93%
19. Iv. Frankivszk megye 13104 17,49%
20. Ternopil megye 10001 18,04%
21. Donyeck megye 14359 18,10%
22. Mikolajiv megye 9187 18,66%
23. Csernyivci megye 8716 20,40%
24. Rivnei megye 12504 20,44%
25. Kárpátalja megye 11959 26,92%

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján

Kárpátaljáról összesen 12 171-en jelentkeztek az ukrán nyelv és irdalom külső független tesztvizsgára. A magyar tannyelvű iskolából/osztályokból 838 érettségiző jelentkezett ukránra. Közülük 457 lány és 381 fiú. 380-an városi iskolákból jelentkeztek. Az eredmények alapján Kárpátalja tekintetében is rangsort állítottuk fel.

Ssz. Város Résztvevők száma Nem érte el az alsó ponthatárt %-ban kifejezve
1. Ilosva 86 10,47%
2. Ungvár 1855 11,64%
3. Perecseny 37 13,51%
4. Csap 48 14,58%
5. Munkács 1587 17,27%
6. Beregszász 507 20,32%
7. Szolyva 425 26,59%
8. Nagyszőlős 461 27,98%
9. Huszt 687 28,97%
10. Rahó 126 31,75%
10. Técső 195 33,33%

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján

Ssz. Járás Résztvevők száma Nem érte el az alsó ponthatárt %-ban kifejezve
1. Volóci 128 13,28%
2. Ungvár 354 19,77%
3. Munkácsi 455 24,84%
4. Szolyvai 533 26,45%
5. Nagybereznai 121 28,10%
6. Ökörmezői 501 30,54%
7. Ilosvai 752 32,31%
8. Nagyszőlősi 1079 32,99%
9. Perecsenyi 206 34,47%
10. Beregszászi 259 35,14%
11. Huszti 632 36,23%
12. Rahói 801 38,45%
13. Técsői 1454 40,85%

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján

A városi iskolák érettségizői magasabb eredményt értek el a falvakban élő diáktársaiknál, ami szintén érthető, mert itt van egy adott régió szellemi központja. Az eredmények jól szemléltetik, hogy nemcsak Kárpátalja magyar nyelvű régióiban magas azok aránya, akik nem teljesítették az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztvizsgát. Például a Beregszási járástól rosszabbul teljesítettek a Huszti, Rahói, Técsői járás érettségizői. Ezt a felvetést igazolja az iskolák összevetése is azon városokban/járásokban, ahol magyar tannyelvű iskolák is működnek.

Beregszász városban csupán a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium érettségizői közül teljesítette mindenki sikeresen az ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgát. Megjegyzendő, hogy a gimnázium nem is Beregszász város, hanem a Beregszászi járás fennhatósága, tehát azzal hogy statisztikailag a városhoz csatolták rontotta a járás statisztikáját. A magyar tannyelvű II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetéből 130 érettségiző adott ukrán tesztvizsgát. A vizsgázóknak mindössze 3,08%-a nem teljesítette a vizsgát. Összehasonlítás képpen, az ehhez az  intézménycsoporthoz tartozó ukrán tannyelvű Beregszászi Egészségügyi Koledzs diákjai közül 119-en jelentkeztek a tesztvizsgára, és 17,65%-uk elbukott a vizsgán.

A Nagyszőlősi járásban ugyancsak beigazolódik ez a tendencia. Például a Bukovei (Fakóbükk) ukrán tannyelvű iskolában érettségizők 62,5%-a nem teljesítette a tesztvizsgát ukránból, míg A tiszaújlaki magyar tannyelvű középiskola érettségizői közül 31,25% nem érték el az alsó ponthatárt, míg a szintén Tiszaújlakon található ukrán tannyelvű iskolából az érettségizők 37,5%-a nem ért el pozitív eredményt. A Munkácsi Állami Egyetem Nagyszőlősön működő szakképzési intézetéből 176 érettségiző közül 30,68% nem érte el az alsó ponthatárt.

Hasonlóak az eredmények a Munkácsi járásban. Az ukrán tannyelvű Kölcsényi Középiskolában az érettségizők 46,67%-a nem teljesítette az ukrán tesztvizsgát, míg a magyar tannyelvű Barkaszói Középiskolában a 22,22%, a Derceni Középiskolában pedig 25% nem ért el pozitív eredményt.

A Técsői járási Aknaszlatinán a magyar tannyelvű Bolyai János Középiskola, és a román tannyelvű Eminescu nevét viselő líceum érettségizői közül mindenki teljesítette az ukrán nyelv is irodalom független tesztvizsgát. Ezzel szemben a település ukrán tannyelvű középiskolájának érettségizői közül 21,43% nem érte el az alsó ponthatárt.

Megvizsgáltuk a kárpátaljai magyar tannyelvű középiskolák eredményeit ukrán nyelvből és irodalomból. Kárpátalján 41 magyar vagy részben magyar tannyelvű középiskola működik. Az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztvizsga esetében külön kategóriába sorolva hasonlítottuk össze az általános középiskolák teljesítményét, külön azokat, ahol magyar tannyelvű osztályok működnek egy másik tannyelvű osztály mellett, és külön kategóriába soroltuk a tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézményeket (gimnázium, líceum, szakképzési intézet). A kárpátaljai iskolák közül a Verbőci Középiskola, a Szürtei Középiskola, a Salánki Középiskola, a Nevetlenfalui Középiskola, a Nagyberegi Középiskola, a Barkaszói Középiskola, a Beregszászi 3. Számú Középiskola, a Beregszászi 10. Számú Középiskola, a Feketeardai Középiskola és a Muzsalyi Középiskola párhuzamosan működtet magyar és ukrán vagy orosz tannyelvű osztályokat. A KMPSZ adatai szerint az elmúlt tanévben Verbőcön, Szürtében, Salánkon, Nagyberegen és Barkaszón és a Beregszászi 10. Sz. Középiskolában nem volt ukrán vagy orosz tannyelvű érettségiző osztály. Mivel a felsorolt oktatási intézményekben csak magyar tannyelvű végzős osztályok voltak, ezeket az iskolákat is a magyar tannyelvű iskolák kategóriájába soroltuk.

Az általános magyar tannyelvű középiskolákból összesen 400 érettségiző vett részt az ukrán nyelv és irodalom független tesztvizsgán. A középiskolák résztvevőinek számát az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján

Az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai százalékos arányban szemlélteti azok arányát, akik nem érték el az alsó ponthatárt (100 vizsgapont alatt), akik 100–200, 120–140, 140–160, 160–180, 180–200 közötti pontszámokat értek el. A Nagyszőlősi Perényi Zsigmond, Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskolában és az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolában minden tanuló elérte az alsó ponthatárt, senki nem bukott meg ukrán nyelv és irodalomból. Legnagyobb arányban a Péterfalvi Középiskola és az Eszenyi Középiskola érettségizői (42,86%) nem tették le az ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgát. Az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskolában, a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában, a Nagydobronyi Középiskolában, a Munkácsi 3. Sz. Középiskolában és a Csapi 2. Sz. Középiskolában 160–180 közötti pontszámokra is teljesítettek az érettségizők. 180–200 közötti pontszámot egyik érettségizőnek sem sikerült szereznie. A helyismerettel rendelkezők tudatában vannak annak a ténynek, hogy a felsorolt városi iskolákban tanulók zöme inkább ukránul beszél otthon, és a magyart sok esetben csak a tanórán használja. Feltehetően ezzel magyarázható a jó átlageredmény uránból, hiszen esetükben sokkal kevesebb pedagógiai hozzáadott értékre van szükség, hogy ezt a teljesítményt elérjék. A többi iskola jelentős része falusi, magyar környezetben működik és a családban kizárólag magyarul beszélnek. Emiatt ezekben az iskolákban sokkal több munkát kell kifejteni a pedagógusoknak ahhoz, hogy sikeresen letegyék az ukrán anyanyelvűek és ukrán szakra felvételizőknek összeállított tesztet ukránból. Ezen kategóriából a legjobban a Nagydobronyi Középiskola teljesített. A falusi oktatási intézmények közül csupán ebben az iskolában értek el 140–160 pont közötti eredményt. Az eloszlásokat az alábbi ábra szemlélteti.

 

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján

A Beregszászi 3. Számú Zrínyi Ilona Középiskolában a 2018–19-es tanévben csak ukrán tannyelvű kibocsátó osztály volt. Mivel az összes többi évfolyamon magyar és ukrán tannyelvű osztályokat is működtet, így jelen vizsgálatban a kéttannyelvűek kategóriájába soroltuk. A kéttannyelvű kárpátaljai iskolák közül a Sislóci Középiskolában, a Csomai Középiskolában, a Nagyberegi Középiskolában, a Jánosi Középiskolában, a Muzsalyi Középiskolában és a Feketeardai Középiskolában volt párhuzamos magyar és ukrán tannyelvű osztály. A vegyes tannyelvű iskolákból összesen 152 fő vett részt az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztvizsgán. Ezekben az iskolákban nincs tannyelv szerinti bontás, összesítve határozták meg a résztvevők számát és az eredményeket.

 

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján

Annak ellenére, hogy az iskolákban ukrán tannyelvű osztályok is működnek, viszonylag magas azon érettségizőknek az aránya, akik nem érték el az alsó ponthatárt. A Csomai Középiskolában az érettségizők döntő többsége (87,5%) a minimumponthatár alatt teljesített. A Feketeardai Középiskola érettségizőinek 8%-a 180–200 közötti pontszámot ért el. Az eloszlásokat az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján

Az elvárásoknak megfelelően, a tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézmények bizonyultak a legeredményesebbnek. Ebbe a kategóriába soroltuk a gimnáziumokat (5-11. osztályos tehetséggondozó intézmény), a líceumokat (8-11. osztályos tehetséggondozó intézmény) és az egyetlen magyar tannyelvű szakképzési intézményt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetét (10-12 oszt. szakképzést is biztosító iskola).  Bár a Kaszonyi Arany János Líceum tehetséggondozásra utaló nevet visel, nem soroltuk ebbe a kategóriába. Ennek az oka, hogy a nevét a múlt évben kapta, ugyanis a  2017-es oktatási törvény értelmében líceumnak nevezik azokat az oktatási intézményeket, amelyek középiskolai végzettséget is nyújtanak. A kaszonyi iskolát az új törvény után átminősítették, így a líceum nevet viseli, de nem tehetséggondozó jelleggel működik, köteles mindenkit felvenni a beiskolázási körzetéből, míg a líceumok felvételiztetnek és a jelentkezők közül a legjobbak tanulhatnak náluk. Ennek megfelelően ezt az intézményt az általános középiskolák között tüntettük fel. A magyar tannyelvű tehetséggondozó gimnáziumokból, líceumokból, szakképzési intézetből összesen 350 érettségiző vett részt az ukrán nyelv és irodalom független tesztvizsgán. A legtöbben, a végzősök egyharmada (130 jelentkező) a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetben tanult.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján

A tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézményekben jóval kisebb azon érettségizők aránya, akik nem érték el az alsó ponthatárt. Az Ungvári Magyar Gimnáziumban, a Técsői Református Líceumban, a Péterfalvi Református Líceumban, a Munkácsi Szent István Líceumban, a Karácsfalvi Sztojka Sándor Líceumban és a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban minden érettségiző elérte az alsó ponthatárt. A legtöbb érettségiző 100–120 közötti pontszámot ért el, azonban a többi iskolához viszonyítva jóval magasabb azok aránya, akik 120–140, 140–160,160–180 közötti pontszámokat értek el. A Karácsfalvi Sztojka Sándor Líceum érettségizőinek 28,56%-a, a Péterfalvi Református Líceum 5,56%-a, a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézet 4,62%-a és a Técsői Református Líceum 3,23%-a 160–180 közötti pontszámokra teljesített. A II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézet érettségizőinek 0,77 %-a 180–200 közötti pontszámot ért el ukrán nyelvből és irodalomból. Az eloszlásokat az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján

Ukrajnából összesen 349 365 fő regisztrált ukrán nyelv és irodalom külső független tesztvizsgára. Közülük 319 541-en érettségi jegyként is átszámíttatta eredményeit. 9 980 regisztrált személy nem jelent meg a vizsgán. 527 fő érvénytelen vizsgadolgozatot adott le. 52 445-en nem érték el az alsó ponthatárt. 286 413-an pozitív eredményt értek el a tesztvizsgán. A 100-tól 200 pontig terjedő skálán ukrajnai viszonylatban a középátlag 141,1 pont. A 1–12-ig terjedő jegyskálán Ukrajnában az átlagjegy a 6-os.

Kárpátalján 12 170 fő regisztrált az ukrán nyelv és irodalom független tesztvizsgára. 11 679 fő számára érettségiként is funkcionált a ZNO. 197 regisztrált személy nem jelent meg a tesztvizsgán, 14-en értékelhetetlen vizsgadolgozatot adtak le. 3 219 kárpátaljai nem érte el az alsó ponthatárt. 8 740-en pozitív eredményt értek el. A kárpátaljaiak eredményében a középátlag 132,4 pont. A 1–12-ig terjedő jegyskálán Kárpátalján az átlagjegy az 5-ös. Mindent összevetve megállapítható, hogy a kárpátaljaiak átlaga viszonylag kis mértékben marad el az ukrajnai középátlagtól.

A magyar tannyelvű iskolából/osztályokból 838 érettségiző jelentkezett ukrán független tesztvizsgára. 7 regisztrált személy nem jelent meg a vizsgán. Egyetlen személy sem adott le érvénytelen vizsgadolgozatot. 111 fő nem érte el az alsó ponthatárt. 702-en pozitív eredményt értek el a tesztvizsgán. A 100-tól 200 pontig terjedő skálán ukrajnai viszonylatban a középátlag 112,3 pont. A 1–12-ig terjedő jegyskálán Ukrajnában az átlagjegy 3,5.

A kárpátaljai magyar tannyelvű tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézményekből minden regisztrált érettségiző megjelent az ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgán. Közülük senki nem adott le értékelhetetlen vizsgadolgozatot. 341-en pozitív eredményt értek el, ami azt jelenti, hogy összesen csupán 9 érettségiző bukott meg az ukrán tesztvizsgán. A magyar tannyelvű tehetséggondozó intézményekben a középátlag 118,98 pont. Ezen intézmények esetében az átlagjegy 4,3.

Összefoglalás:

A rangsor szerint a legeredményesebbnek a főváros, Kijev érettségizői bizonyultak, ami természetes, mert minden országban általában a fővárosban összpontosul a szellemi potenciál. A legnagyobb arányban Kárpátalján nem teljesítették az ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgát. Ez is érthető, mert egyrészt a megyében érettségizettek jelentős hányada kisebbségi, a többség is olyan tájszólásban beszél, amely jelentősen eltér az ukrán nyelv standartjától (például, néhány kárpátaljai lakossal készített interjút feliratozni kellett, hogy megértsék, főleg a megye hegyvidékén). A résztvevők 15,48%-a nem ért el pozitív eredményt. Ez arra utal, hogy nem csupán a magyar kisebbség nem teljesítette az ukrán tesztvizsga követelményeit, hiszen a magyar közösség aránya az országban 0,03%, ukránból érettségit tett diákok között a magyar tannyelvű iskolák végzőseinek aránya 0,24%.

Az eredmények tükrözik, hogy különbséget kellene tenni a szakiskolák és a tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézmények érettségije között is. A 2018-2019-es tanév eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a szakiskolák érettségizőinek fele nem tudott megbirkózni az ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgával.

A városi iskolák érettségizői magasabb eredményt értek el a falvakban élő diáktársaiknál, ami szintén érthető, mert itt van egy adott régió szellemi központja. Az eredmények jól szemléltetik, hogy nemcsak Kárpátalja magyar nyelvű régióiban magas azok aránya, akik nem teljesítették az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztvizsgát. Például a Beregszási járástól rosszabbul teljesítettek a Huszti, Rahói, Técsői járás érettségizői. Beregszász városban csupán a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium érettségizői közül teljesítette mindenki sikeresen az ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgát. Megjegyzendő, hogy a gimnázium nem is Beregszász város, hanem a Beregszászi járás fennhatósága alá tartozik, tehát azzal hogy statisztikailag a városhoz csatolták rontotta a járás statisztikáját. A magyar tannyelvű II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézet végzőseinek mindössze 3,08%-a nem teljesítette a vizsgát, míg az ukrán tannyelvű Beregszászi Egészségügyi Koledzs diákjainak 17,65%-uk elbukott az ukrán vizsgán, a Munkácsi Állami Egyetem ukrán nyelvű Nagyszőlősi Szakképzési Intézetének érettségizőinek 30,68% nem érte el az alsó ponthatárt.

A Nagyszőlősi járásban is ezt tapasztalhattuk. Míg a Bukovei (Fakóbükk) ukrán tannyelvű iskolában érettségizők 62,5%-a nem teljesítette a tesztvizsgát ukránból, a tiszaújlaki magyar tannyelvű középiskola érettségizői közül 31,25% nem érték el az alsó ponthatárt, az ukrán tannyelvű iskolában az érettségizők 37,5%-a nem ért el pozitív eredményt. A munkácsi járási ukrán tannyelvű Kölcsényi Középiskolában az érettségizők 46,67%-a nem teljesítette az ukrán tesztvizsgát, míg a magyar tannyelvű Barkaszói Középiskolában a 22,22%, a Derceni Középiskolában pedig 25% nem ért el pozitív eredményt. A Técsői járási Aknaszlatinán a magyar tannyelvű Bolyai János Középiskola, és a román tannyelvű Eminescu nevét viselő líceum érettségizői közül mindenki teljesítette az ukrán nyelv is irodalom független tesztvizsgát. Ezzel szemben a település ukrán tannyelvű középiskolájának érettségizői közül 21,43% nem érte el az alsó ponthatárt.

Az eredmények utalnak arra is, hogy meg kellene vizsgálni a tesztek pedagógiai validitását. A tesztek egységesek voltak, és az ukrán filológia szakra készülők szintjének megfelelőek, most is ez felel meg az egyetemi felvételinek. Tehát ugyanazzal a teszttel, ugyanazzal a mérőeszközzel mérték minden érettségiző tudását. Feltehetően sokkal pozitívabb eredményeket lehetne elérni, ha bevezetnék a többszintű érettségit ukrán nyelvből és irodalomból. Célszerű lenne a tesztek összeállításánál figyelembe venni, hogy az érettségizők honnan indultak, és milyen körülmények között, milyen feltételek mellett tanulták az ukrán nyelvet. Minőségileg és mennyiségileg is differenciálni kellene az érettségit, mert nem hasonlítható össze egy tehetséggondozó gimnáziumban vagy líceumban érettségiző teljesítménye egy olyan szakiskoláséval, ahol csökkentett óraszámban tanulja ezt a tárgyat a diák, mert az érettségi tárgyak mellett szakmát is tanult, és ez volt a fő profilja.

Pallay Katalin

Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont

Kárpátalja.ma

 

Szólj hozzá!

Read previous post:
Daganattal küzdő gyermeknek kérnek segítséget

A 13 éves Jurij Szavranszkijnál rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak az orvosok. A lukovai származású gyermek egy éve küzd az életéért.

Close