A gyümölcscukor káros hatásai

Nem csak az elfogyasztott cukor mennyisége számít, hanem annak fajtája is az anyagcsere és érrendszeri betegségek kialakulásában. A bajok fő okozója a gyümölcscukor.
A gyümölcscukor, azaz a fruktóz fogyasztásának az anyagcserére és érrendszerre gyakorolt káros hatásairól szóló tanulmányt Marta Alegret, a Barcelonai Egyetem (IBUB) Biomedicina Intézetének professzora és kutatóitársai az American Journal of Physiology-Heart and Circulatory Physiology folyóiratban tették közzé. A fruktóz egy egyszerű cukor (monoszacharid), amely nagyon közönséges alkotóeleme a gyümölcsöknek. Ráadásul ez az egyik legszélesebb körben használt édesítőszer az élelmiszeriparban, mert nagy az édesítő potenciálja és alacsony az előállítási költsége. Illetve ez az egyik alkotóeleme az étkezési cukornak, a szacharóznak is (nádcukor, répacukor, juharcukor stb.), amely egy glükóz (szőlőcukor) és egy fruktóz molekularész alkotta diszacharid.
A tanulmány során a kutatók a metabolikus változásokra a hímeknél érzékenyebb nőstény patkányokat vizsgáltak két hónapon át attól függően elkülönített csoportokban, hogy fruktóz vagy glükóz szirupot kaptak-e a szilárd táplálékuk mellé. A tesztidőszak végére különbségek alakultak ki az állatok testtömegében, trigliceridszintjében és érrendszerének állapotában.

Márta Alegret szerint az egyik kiugró anyagcserehatás a trigliceridek magas koncentrációja a azoknak a patkányoknak a vérplazmájában, amelyek fruktózt kaptak glükóz helyett. Ezt a hatást nem lehet csak a máj lipidek szintézisével magyarázni, mivel a glükóz és a fruktóz egyaránt kiváltják a máj zsírtermelését (lipogenezisét). A triglicerid egy olyan vérzsír fajta, amelynek megemelkedett szintje elősegíti a vérereket elzáró lerakódások, plakkok kialakulását, és így közvetve súlyos, életveszélyes betegségeket is okozhat.
Ugyanakkor a zsírsav oxidációjában alapvetően fontos CPT1A enzim fehérjeszintje csak azokban a patkányokban csökkent, amelyek fruktózt kaptak. Ebben a csoportban megnövekedett egy alapvető fehérje, az MTP kibocsátása, amely a triglicerideket a májból átirányítja (a rossz koleszterinként ismert) LDL formájában a vérplazmába. Ez arra utal, hogy a fruktóz sajátos módon képes csökkenteni zsírsav oxidációját, és növelni a trigliceridek mozgását a májból a vérplazmába.

A kontrollcsoport egyedeihez képest az aorta (verőér) elernyedési képessége – nitrogén-oxid hatására – azoknál a patkányoknál, amelyek glükózt kaptak, magasabb volt, és alacsonyabb azoknál az állatoknál, amelyek fruktózt kaptak. Ezért az érrendszerre perspektivikusan a fruktóz negatív hatással van, mert megnehezíti az aorta megfelelő pihenését. Kiderült az is a kutatásból, hogy a glükóz ebből a szempontból hasznos – állítja Alegret. A glükóz ugyanis megnövelte az adiponektin hormon szintjét a vérplazmában. A zsírszövet választja ki ezt az anyagot ki, amely aztán részt vesz a sejtek energiatermelő anyagcseréjében. Ez a növekedés a fruktózzal kezelt patkányoknál nem következett be.
A fruktózzal kezelt patkányoknál ráadásul májelváltozások is kialakultak. A korábbi vizsgálatok során a kutatócsoport már megállapította, hogy mind a nőstény, mind a hím patkányokban zsírmáj alakult ki a fruktóz hatására. Eltekintve az érrendszeri és a májjal kapcsolatos elváltozásoktól, az állatoknál nagyobb testtömeg-gyarapodást tapasztaltak a fruktózos táplálás nyomán, még akkor is, ha ezek az állatok kevesebb kalóriát kaptak, mint a többiek.

Az a tény, hogy a fruktóz csökkenti a zsírsavak oxidációját, és növeli a májban a lipidek szintjét, elvezethet a zsírmáj kialakulásához. A lipidek felhalmozódása a májban – annak ellenére, hogy kezdetben semmilyen tünettel nem jár – végül gyulladást okoz a szervben, ami súlyos betegségek forrása hosszú távon, amit jobb minél korábban megelőzni. Ráadásul a máj elzsírosodása a testtömeg növekedésére is hatással van – állítják a kutatók.