A helytelen táplálkozás hatásai

Azzal tisztában vagyunk, hogy a helytelen táplálkozás súlyos betegségekhez vezethet. De elsősorban azt hiszük, hogy étrendünknek a szív- és érrendszeri, esetleg a daganatos megbetegedések kialakulásában lehet része. Most kiderült, hogy például a depresszió, vagy akár a férfiak nemzőképességének visszaesése is eredhet a hiányos táplálkozásból.

Visszatérő intelem, hogy ne csak a testünket, hanem az agyunkat is tápláljuk. Nem volna baj, ha ezt időnként teljes mértékben szó szerint értelmeznénk. Lehet, hogy meglepő, de az agyunknak egyáltalán nem mindegy, hogy mit eszünk, mert ha nem jut megfelelő építőanyagokhoz, akkor működési rendellenességek léphetnek fel, lelki vagy testi bajokat eredményezve. Minderre Maria Cross mentális egészséggel foglalkozó táplálkozástudományi specialista hívta fel a figyelmet a Medium magazinban.

Ahhoz, hogy a szervezetünk megfelelően működjön szüksége van bizonyos esszenciális zsírsavakra. Ha ezekből hiányt szenvedünk különféle tünetek és betegségek jelenhetnek meg: szem- és bőrszárazság, asztma, fájdalmas menstruációs görcsök (diszmenorrea), meddőség, ízületi fájdalmak, szív-és érrendszeri betegségek, gyulladásos bélbetegségek stb. Ám a zavarok az agyat is érinthetik.

Az agy a legzsírosabb szervünk
Az emberi agy zsírból, koleszterinből, fehérjéből és vízből áll. A száraz tömegének 60 százaléka zsír, s ezzel az agy a legzsírosabb szervünk. Különböző típusú zsírok (lipidek) vesznek részt az agy szerkezetének felépítésében és működésében is, beleértve az idegsejtek közötti kommunikációt és a jelátvitelt. Az agy zsírfelvétele egész életünkön át tart. Irányítószervünk számára legfontosabbak a hosszúláncú többszörösen telítetlen zsírok (PUFA). A PUFA-k két családra tagozódnak, az omega-6 és az omega-3 zsírsavakra. Ezek metabolikusan és funkcionálisan is elkülönülnek – az egyik nem helyettesítheti a másikat -, illetve többé-kevésbé azonos mennyiségben szükségesek. Az agy számára a legfontosabb két omega-3 zsírsav az EPA és a DHA. Az EPA átalakul DHA-vá, a test legszélesebb körű omega-3 zsírsavává. A nagy elektromos aktivitású sejtekben, például az agysejtekben, magasabb a DHA-arány.

Az EPA és a DHA elsődleges forrását az algák és a fitoplankton képezik. A mikroalgákat apró halak fogyasztják, amelyek nagyobb halak zsákmányaivá válnak. Így az emberek számára a halak és a tenger más gyümölcsei jelentik ezeknek a zsírsavaknak az egyetlen igazi forrását. Ugyan mindkét zsírsav megtalálható kis mennyiségben a húsban és a tojásban, de ez messze nem elegendő. A DHA legbőségesebben az olyan olajban gazdag húsú halakban található meg, mint például a lazac, a makréla, a pisztráng, a szardínia, a hering és a friss tonhal. Ha valaki nem eszik halat, akkor szükség esetén nagy mennyiségű EPA és DHA gyors felvételéről halolaj kapszulákkal gondoskodhat.

Az ember a fejlődése során olyan táplálkozást követett, amely azonos mennyiségű omega-6-ot és omega-3-at tartalmazott. A modern nyugati étrend azonban körülbelül 15-szer több omega-6 zsírsavat szolgáltat, mint az omega-3-at. Az omega-6 fő forrását a növényi főzőolajok adják, amelyek elsősorban kukoricából, a szójából és napraforgóból származnak. Ezek találhatók meg általában az olcsó kenhető készítményekben, a feldolgozott ételekben, de gyakran még az otthon főzött ételekben is. Mivel az omega-3 és az omega-6 zsírokversenyeznek egymással a szervezetbe való felszívódásban, ez érinti az agyunkat is, ahonnan a túlzott omega-6 bevitel kiszorítja az omega-3-at.

Hatás a termékenységre
A túl sok omega-6 zavart idézhet elő a test más részeinek működésében is, például a reproduktív rendszer is megsínyli a felborult egyensúlyt. A DHA különösen fontos a férfi és női reproduktív egészség szempontjából. A hiánya vagy a túl sok omega-6 a nőknél premenstruális bajokat vagy akár diszmenorreát okozhat. Tapasztalatok szerint a már említett halfajok fogyasztása vagy a halolaj kapszulák enyhíthetnek ezeken a panaszokon, sőt ez a „kezelés” a depressziós tüneteket is megszüntetheti. Az esszenciális zsírok kulcsfontosságúak a férfiak reproduktív teljesítményében is. Az omega-3 zsírok fontosak a sperma egészségéhez. Egy férfiakkal végzett vizsgálatban 32 héten keresztül EPA-t vagy DHA-t illetve placebót kaptak a résztevők. Azoknál, akik zsírsavakat kaptak a spermiumok száma, mobilitása ás alakja jelentősen javult.

Az omega-3 zsírsavak a szem retinájának szintén kulcsfontosságú alkotóelemei, illetve a túl kevés DHA negatívan befolyásolhatja látást. Kimutatták, hogy azoknál, akik hetente legalább kétszer fogyasztanak halat, csökken az életkorral összefüggő makuladegeneráció kialakulásának kockázata, de ez az étrend segíthet a száraz szem-szindrómában szenvedőknek is. Az omega-3 zsírsavak hiánya a szívkoszorúér betegséghez és a magas vérnyomáshoz kapcsolódik, de a lista bővíthető az asztmával, a reumatoid arthritisszel és a Crohn-betegséggel is.

Számos betegségnél a kulcs a gyulladás. Mostanában egyre inkább elfogadott nézet, hogy a depresszió is az agy gyulladásos rendellenessége. Az omega-3 zsírok pedig gyulladásgátló szerek. Ezért lehetséges, hogy egyes emberek, akik ízületi fájdalomra panaszkodnak, olykor erős hangulatingadozásokat is átélnek. De az biztos a megfigyelések szerint, hogy az omega-3 zsírsavak hiánya többféle mentális tünetet is előidézhetnek.

A DHA laboratóriumi bizonyítékok szerint például szignifikánsan alacsonyabb az egészségesekhez képest a bipoláris betegségben és súlyos depressziós rendellenességben szenvedő betegekben. Az ADHD-ban szenvedő gyermekek zsírsavhiányra jellemző tünetekről is beszámolnak, beleértve a szomjúságot, a száraz bőrt és hajat, a korpát, a törékeny körmöket. Azt is megállapították, hogy az autista gyermekek DHA-szintje jelentősen kisebb a nem autistáknál mérthez képest. Poszt mortem vizsgálatokból pedig az is kiderült, hogy a skizofrén betegek frontális lebenyeiben alacsony volt a DHA szintje.